étel, hordó - K@JA.HU

  • .
  • 2009. január 15.

Trafik

A Nagymező utcában vacsorázni szokás, operettet sem játszanak este hét előtt. De mit tegyünk, ha fagyos szürkületben - ezt mondják ilyenkor ebédidőnek - vetődünk a környékre, mint a részeg bonviván a díszletek közé?

Nos, akkor sincs baj, mivel a pesti Broadway természetes megvilágításban önkiszolgáló éttermek, kifőzdék és sok más egyéb alacsony árfekvésű táplálkozási pont légiójával áll a lakosság - és a környékbeli munkásság - rendelkezésére. Alig akad háztömb, ahol ne működne ilyen jellegű létesítmény.

A külsőségeket illetően a K [at] ja [dot] hu kiemelkedik az olajgőzös, szürke mezőnyből. A hazai viszonyokra oly jellemző "koszlott, büdös, de nagyon sokat adnak" helyett a Lovag utca sarkán álló önkiszolgáló étterem kimondottan elegáns, a berendezésre, a díszletekre, sőt még az arculat kialakítására is jelentős energiát fordítottak, ami szinte példátlanná teszi. Ha feledni tudnánk a roppant ellenszenves elnevezést, amit ráadásul Food.hu-ként hirdetnek a magyarul nem tudók számára, azonnal elrendelnénk a díszsortüzet. Így csak kíváncsiságunkkal tüntetünk.

A belső tényleg kifogástalan. Masszív asztalok, szikrázó krómozás, halványzöld hangulati elemek, a bútorok a legutolsó divat szerint. A kiszolgáló pult fölötti temérdek LCD-monitor fantasztikus ételkölteményeket közvetít, szagot nem fogunk, a választék bőséges. Csakhogy ezek az ételek egyáltalán nem olyanok, mint a vetített képeken, sokkal inkább egy átlagos menza kínálatának jellegzetes darabjai. Másutt talán fel sem tűnne, de itt ez most csalódás már a kóstoló előtt. Attól sem növekszik a bizalmunk, hogy az egyik kiszolgáló éppen ebédszünetel. A pult mögött, nyilvánosság előtt! Halljuk persze a kolléganők csipkelődő megjegyzéseit - már megint eszel! - meg a védekezést - az előbb csak leves volt! -, de annyi szent, hogy nem ettől jön meg az étvágyunk.

Tálcánkon zellerkrémleves, bolognai rakott tészta és barackos rizsfelfújt (összesen 2100 Ft), a tányér csorba, az evőeszközökön ujjlenyomatok. Már nyoma sincs az addigi bizalomnak, amikor pedig az iszapos állagú, porból lett levest kanalazni kezdjük, megjelenik az ételhordó legnagyobb ellensége: a keserűség. A rémálom azonban nem ér véget. A hol hideg, hol forró, ragacsos tészta legfeljebb éhínség esetén lenne vállalható, a "bolognai" töltelék alkotóját valószínűleg kitiltanák Itáliából.

De miért menne oda, ha a Nagymező utcában láthatóan sikere van az efféle konyhai kudarcnak? Érthetetlen, ámde az igazsághoz tartozik, hogy a Kaja.hu igen népszerű hely. Megint csak bebizonyosodott, hogy mennyit számít a szép csomagolás. Mert arra mérget vennénk, hogy nem a barackos rizsfelfújt miatt járnak oda ilyen sokan.

Figyelmébe ajánljuk

Ungvári Tamás: A dandyt elfogadom

  • Urfi Péter

Teljesen legális, belügyi bárcával vártak a legszebb lányok – dicsekedett az író, fordító majd' tíz évvel ezelőtt, amikor egy fotó történetét is alaposan körbejárta Urfi Péter kérdésére. Idézzük fel az Ungvári Tamással készült interjút egy 2016-os lapszámból!

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.