8. Cyberconf, Budapest: Gubómesterek a sertéstőzsdén

szerző
- bodoky gubó -
publikálva
1998/30. (07. 23.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az egykori Magyar Sertéstőzsde nagytétényi épülete előtt a közelben lemészárolt tizenhárommillió sertés lelki üdvéért celebrált tűzszenteléssel és Krisna tudatú szertartással kezdődött az a konferencia, amelyen jó néhány kiberhíresség és nemzetközi viszonylatban is jelentős Tanulmányfej vitatta meg a kibernetikus kultúra helyzetét webkamerák előtt.

Az egykori Magyar Sertéstőzsde nagytétényi épülete előtt a közelben lemészárolt tizenhárommillió sertés lelki üdvéért celebrált tűzszenteléssel és Krisna tudatú szertartással kezdődött az a konferencia, amelyen jó néhány kiberhíresség és nemzetközi viszonylatban is jelentős Tanulmányfej vitatta meg a kibernetikus kultúra helyzetét webkamerák előtt.

Annak ellenére, hogy néhány fontos vendég - például Bruce Sterling hackerdokumentarista és az Etoy médiakalóz-kommandó - lemondta a szereplést, az art-sznob szervezők pedig a képtelen jegyárakkal elriasztották a potenciális hallgatóság java részét, egész jó kis multikulturális talkshow alakult ki a főleg rutinos konferenciaturistákból álló közönség előtt. A nyolcas sorszámot kapott Cyberconf ötletgazdája a transzszexuális vámpírként emlegetett médiaguru, Alluccquere Rosanne Stone, aki élőben leginkább egy kedves idős hölgy benyomását keltette, olyanét, aki ma már csak szűk családi körben használ korbácsot és szájkosarat. (Az első négy Cyberconf Amerikában, az ötödik Madridban, a hatodik Oslóban volt, a hetedik kimaradt, ez pedig a Soros C3 éléről nemrégiben leváltott Suzy Mészölynek köszönhető - hasonló rendezvényeket az elmúlt években Sugár János szervezett Metafórum címmel.)

A High Risk Baby (Veszélyeztetett gyermek) elnevezésű konferencia színes gubókra osztotta, és a gubómesterek felügyeletére bízta a vitapartnereket, a négyszer háromórás brainstormingot az Interneten élőben, hanggal-képpel közvetítette a Datanet.

A zöld gubó

vitaindító eszmefuttatása Mérő László gubómester a Magyar Tudomány hasábjain Virtuális valóság és a psziché címmel megjelent cikke volt. Mérő szerint az új technológiák evolúciós lépéskényszert teremtenek, hiszen a televízión, számítógépeken és videojátékokon szocializálódott új generáció felgyorsult percepciós képessége és megnövekedett információigénye olyan tényező, amely a szoros technológiafüggőségben élő új emberfaj, a homo informaticus kialakulásához vezethet. Teóriája szerint a homo informaticusnak ugyanolyan lételeme az információ, mint analóg ősének a levegő vagy a víz, fejlett percepciós sémái ugyanis olyan mértékben igénylik azt, hogy amennyiben nem jut megfelelő mennyiségű inputhoz, szenzoros deprivációt szenved, vagyis információ-éhenhal. Bár a felgyorsult percepciót és az információéhséget kísérletileg is bizonyítani tudja, Mérő maga sem gondolta igazán komolyan ezt az olajfaló sztorit, de úgy járt vele, mint Alan Sokal atomfizikus, aki a bölcsészet áltudomány voltát leleplezendő egy neves társadalomtudományi szaklapban filozófiai és esztétikai rizsával felturbózott, amúgy értelmetlen mondatokból álló cikket jelentetett meg Arccal a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé - vagy valami ilyesmi - címen. A neves társadalomtudósokból álló szerkesztőgárda a szerző önleleplezése után azzal védekezett, hogy bár Sokal nem akart értelmeset írni, mégis sikerült neki, ily módon beemelve a gonzó újságírás műfaját a tudományos szaklapok hasábjaira.

A piros gubóban

Douglas Rushkoff New York-i kiberzsurnaliszta - az ő nevéhez fűződik például a Médiavírus című könyv, amely divatba hozta a mémelméletet - profi médiamunkásként viselkedett a webkamerák előtt, a technológia és a pszichedélia összefüggéseiről faggatva az egybegyűlteket. Neil Pike gubó a világ egyik ma is működő hippikommunájából, az ausztráliai Nimbin városából érkezett, és elképesztő dolgokat mesélt. Nimbinben körülbelül negyvenezer hippi él a hatvanas években lefektetett alapelvek szerint, a szabad szex és a pszichedelikus drogok mellől azonban a kilencvenes évek elején kizuhant a rock & roll, és a techno lépett a helyébe. A kommuna az elmúlt évtizedekben sikeresen védelmezte a ma már nemzeti parkká nyilvánított új-dél-walesi esőerdőt a buldózerek ellen, lakóhelyükön bekerültek az önkormányzatokba, és legalizálták a marihuánatermesztést, amely a közösség egyik fő bevételi forrását képezi. A második generáció elvándorlása nem jelentős, a nagyvárosokból azonban sok fiatal érkezik, és hatalmas acidpartikat tartanak a szabad ég alatt.

Az alternatív társadalom jövőképét tárgyaló

kék gubó

nem nagyon jutott túl az afféle közhelyeken, mint például hogy "az alternatív kultúra kommercializálódása törvényszerű folyamat" (David Pescovitz gubó a Wiredtől); "a nyolcvanas évek alternatívjai Magyarországon ma már az establishment részei, nem mintha ezt akarták volna, csak úgy sikerült" (Simó Gyuri gubó a Tilos Rádiótól); "az egyetlen valódi ellenkultúra a maffia" (Esther Dyson IT-guru gubó); "elutasítjuk Istent, a hazát és a családot" (Gomma Guarneri olasz cyberpunk gubó). Művészi fronton Atau Tanaka japán technozenész gubó a testére szerelt érzékelők, egy laptop és egy szintetizátor segítségével performált koncertje és Dana Barak dél-afrikai képzőművész gubó Madonna tamagocsival című oltárképe keltett feltűnést.

- bodoky gubó -

szerző
- bodoky gubó -
publikálva
1998/30. (07. 23.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...