Narancs.hu: Magyarországon egyetlen „őserdőfolt” van, a Kékes Erdőrezervátumban. Miben különbözik ennek az ökoszisztémája más erdőktől?
Aszalós Réka (AR): Azt nevezzük őserdőnek, amit a múltban emberi hatás nem, vagy csak nagyon minimálisan ért. Ezt levéltári adatokból, archív térképek áttekintéséből lehet megállapítani. Egy őserdő esetében nagyon feltűnő, hogy hatalmas, nagyméretű, öreg fák találhatók benne, amelyek természetes úton pusztulnak el. A holtfákhoz kötődik az erdei élővilág harmada-fele, ez az egyik legfontosabb adottsága ennek az erdőtípusnak.
Narancs.hu: Milyen állatok élhetnek egy helyi őserdőben?
AR: Az álló holtfákat először rovarok és gombák találják meg, a rovarokat keresve pedig a harkályok odúkat vésnek beléjük, ami a többi odúlakó madárnak, erdei denevéreknek, vadmacskáknak, peléknek, egyszóval számos állatnak kedvező környezetet teremt. Ez az őserdőterület egyébként annyira kicsi a Kékesen, hogy a karizmatikus állatok – mint, amilyen a farkas vagy a hiúz – nem tudnak megmaradni, de más ritka fajoknak – ilyen az uráli bagoly – megfelelő élőhely.
| ||
Narancs.hu: Hogyan néz ki az erdő visszavadításának a folyamata?
AR: Mesterségesen holtfákat hozunk létre és fákat ültetünk a korábban intenzív gazdálkodás alatt álló erdőkbe, egy európai uniós program (LIFE4OakForests) keretén belül, amelyben több nemzeti park és civil szervezet is részt vesz. Nagyon fontos, hogy többféle korú és méretű fák legyenek
az erdőben, ezért a közbenjárások erre is igyekeznek hatással lenni. Egyes idős faegyedek
növekedését külső beavatkozással serkentntjük, az őshonos, de hiányzó fafajokat pedig visszatelepítjük.
Narancs.hu: Mennyire eredményes ez a folyamat? Lehet mesterségesen őserdőt csinálni?
AR: Hosszútávon őserdőt nem, de őserdő-jellegű erdőt lehet előállítani. Érdemes megjegyezni, hogyha egy erdőt magára hagyunk, mondjuk 200 évre, akkor magától is eljut az őserdő-állapotig. Jelenleg az idővel versenyzünk: felgyorsítjuk ezt a folyamatot, természetesebbé tesszük az erdőt. A beavatkozásaink megmutatták, hogy számos állatfaj gyorsan élőhelyre talált az általunk kezelt területeken: kolonizálták a környezetet.
Narancs.hu: Miért jó az, ha több a természetes erdő az országban?
AR: Tudományosan bizonyított, hogy változatos szerkezetű és fafajú erdők rezisztensebbek a többinél. Ez nagyon fontos a klímaváltozás miatt: sokat kell kísérleteznünk ahhoz, hogy megtaláljuk azt az erdőtípust, ami ellenáll az éghajlat ingadozásának, egyúttal meg tudja tartani a biodiverzitását (az állatfajok és növényfajok sokszínűsége – a szerk.).
Narancs.hu: Van arról információja arról, hogy milyen állatfajok tűntek el az elmúlt években?
AR: A madarak egy nagyon hálás csoport, mert könnyen dokumentálhatóak: kimutathatóan jelentős a csökkenés a fajok száma és az egyedszámok tekintetében is – gondoljunk csak a fecskékre vagy a pacsirtákra –, ahogyan a vadméhek esetében is tetten érhető a visszaesés. E mögött az agrárium területhódítása áll, ami számos fajt érzékenyen érintett. Ezért is fontos, hogy pontszerűen, lokálisan növeljük a biodiverzitás mértékét, mert azok „gócpontok” lehetnek a jövőben, ahonnan a fajok el tudnak terjedni, ha a környező területek, erdőségek természetesebbé válnak.
„Kétmillió fecske hiányzik az országból"
A fecskék eltűnése a mi életminőségünk romlását jelzi - ahelyett, hogy a fészkeiket levernénk, segíteni kellene nekik. Miért látni egyre kevesebb fecskét az országban? Végvári Zsolttal, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársával beszélgettünk. Narancs.hu: A klímaváltozás következtében megjelent egy mediterrán madárfaj, a kucsmás sármány Magyarországon. Ez jó vagy rossz hír az ökoszisztémát tekintve?
Narancs.hu: Egy közleményben úgy fogalmaztak, hogy az „az erdők visszavadítása jó referenciaként szolgálhatnak a természetvédelemben.” Ez mit jelent?
AR: Sokáig az volt az erdők visszavadításával kapcsolatban a kifogás, hogy az őserdők nem alkalmasak arra, hogy széndioxidot kössenek meg, amire jelenleg nagy szükségünk van a klímaváltozás megfékezése miatt. Ezzel szemben az elmúlt évtizedek kutatásai bebizonyították, ez épp ellenkezőleg történik: még a nagyon öreg erdők is képesek a folyamatos széndioxid
megkötésre, ráadásul ezek a rendkívül komplex ökoszisztémák kiválóan tudják tárolni is ezt a vegyületet. Európában egyébként zajlik az erdők öregedési folyamata, ami szerintünk kedvező hatású lehet.
Narancs.hu: Mekkora a természetes és a mesterséges erdők aránya Magyarországon?
AR: 21,5 százalék az ország összterületéhez képest az erdőborítás, aminek közel fele tájidegen fákból álló ültetvény. Sajnos az összterülethez képest mindösszesen 6 százalék annak az erdőnek az aránya Magyarországon, amit nagyjából természetes állapotúnak tartunk. Az erdők – a mindannyiunk számára könnyen érthető kereskedelmi előnyökön túl – kulturális- és reguláró szolgáltatásokat nyújtanak. Utóbbi azt jelenti, hogy szabályozzák a környezetet: lassítják a klímaváltozást, levegőt és jó minőségű talajt adnak, tisztítják a természetes vizeket, miközben árvízvédelmi szerepük is van. Továbbá globálisan és hazai viszonylatban is elmondhatjuk, hogy gazdasági szempontból nézve a turizmus sok helyen ugyanolyan értéket képvisel, mint a faanyag kitermelése.
| ||
Meg kell változtatnunk azt az elavult szemléletet, amely a természeti erőforrásokkal nyerészkedik, egyúttal rombolja a földi ökoszisztémát. Az egészséges környezet az emberi élet alapfeltétele, amihez mindnenkinek joga van. Sajnos ma még ez az alapvető gondolkodás a jellemző az üzleti élet legtöbb területén: lehalászom a tengert, és nem érdekel, hogy ez a tevékenység és a kifolyó olaj milyen károkat okoz. Eladom az olcsó műanyagot és nem izgat, hogy az majd mit eredményez. Arra kell a társadalomnak rádöbbennie, hogy a környezetünk a miénk is és nemcsak pár vállalaté! A következő generációk jólétét az veszélyezteti, hogy bizonyos érdekcsoportok az ökoszisztéma szolgáltatások nagy részét lefölözik, a következményekkel pedig nem foglalkoznak.
Narancs.hu: Arról mit gondol, hogy a közelmúltban kivágták Magyarország egyik legöregebb, 180 éves erdejét, s a Balatonnál természetvédelmi területen végeztek hasonló tevékenységet?
AR: Utóbbit nehéz kommentálni, mert ott a politika játszott szerepet: megtették, mert megtehették. A bükki terület esetében az az érdekes, hogy szabályszerűen jártak el. Ökológusként természetesen nehéz megérteni azt a gondolkodást, hogy miképpen lehet egy ennyire unikális erdőt kivágni az országban. Miért jut ilyen egyáltalán valakinek az eszébe? Elképesztően értékes erdőségről van szó, amiből nagyon kevés van itthon. Nem titkolt célunk, hogy tovább erősítsük a hazai erdészettel folytatott szakmai párbeszédet és így megelőzzük az ilyen esetek megismétlődését.
Narancs.hu: A globális folyamatokat hogyan értékeli? Az Amazonas-medence 20 százalékkal gyorsabban ritkul az új elnök beiktatása óta, Borneón pedig az orángutánok a kihalás szélére kerültek a pálmaolaj-ültetvények terjeszkedése miatt.
AR: Tragikus esetekről van szó, hiszen hatalmas trópusi erdőterületek tűnnek el, ami ugyancsak a klímaváltozásnak „kedvez.” Borneó esetében az emberek az orángutánra koncentrálnak, ami egy karizmatikus faj, de ha megnézünk egy dokumentumfilmet az országról, akkor látható, hogy hihetetlen biodiverzitással bíró területről beszélünk. Rengeteg élőlény pusztul ott el. A pálmaolajat sajnos rendkívüli mértékben igényli a kozmetikai– és az élelmiszeripar, s nincs alternatívája: jelenleg nem tudni, mivel lehet majd egyszer kiváltani.
| ||
Narancs.hu: Mitől ilyen jó nyersanyag a pálmaolaj?
AR: Olcsó a kitermelése – ha a környezeti károkat nem számoljuk –, szagtalan, könnyű feldolgozni és nem allergén hatású. Visszatérve az Amazonashoz: az ottani kitermelésbe is a politika
szólt bele. Brazíliában megválasztottak egy elnököt, aki egyáltalán nem érzékeny a környezeti kérdésekre, ami számomra érthetetlen, de láttunk már korábban is ilyet. Ő úgy döntött, hogy rövidtávú gazdasági érdekek mentén a mezőgazdasági, fakitermelési, bányászati lobbinak akar kedvezni.
A brazil elnök szerint hazudnak a kutatók, amikor az esőerdők pusztulásáról beszélnek
Bolsonaro egyébként nem hisz a klímaváltozásban és rendületlenül írtja az amazonasi őserdőket. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, brazil kutatók kiszámolták, hogy húsz százalékkal nőtt az amazonasi erdőirtás sebessége kilenc hónap alatt. Ha így folytatják, nem is lesz. Húsz százalékkal nőtt az amazonasi erdőirtás sebessége kilenc hónap alatt – írja az MTI egy független környezetvédelmi szervezet méréseire hivatkozva.
Narancs.hu: Mindig felmerül az egyéni felelősség kérdése. Hogyan mérsékelni a fa- és papírfogyasztásunkat?
AR: Egy jó minőségű erdő a sok szolgáltatása mellett – értelemszerűen – faanyagot is elő tud állítani. Voltam az Egyesült Államokban, Vermont államban, ahol nagyon természetközeli erdőgazdálkodás zajlik: folyamatos az erdőborítás, a fákat szálalással – egyenként vagy kis csoportban – veszik ki, minimális az erdészeti úthálózat, a lehető legkevesebb területen használnak gépesítést. Ilyen környezetet kellene mindenhol kialakítani, nem mellesleg pedig folyamatosan és tervszerűen rengeteg fát kell ültetni.
Narancs.hu: Egy friss kutatás szerint, ha 900 millió hektárnyi fát ültetünk, akkor megfékezhető a klímaváltozás.
AR: Ez így van, de nagyon fontos szempont, hogy amíg azok a fák elkezdenek növekedni – ez 20 évet jelent –, addig a fosszilis energiahordozókat radikálisan csökkenteni kell. Fontos az is, hogy a fa ne megújuló energiaforrásként jelenjen meg a gazdaságban, mert ha a frissen ültetett példányokat kivágjuk, akkor nem kötik meg a széndioxidot, maximum annyit érünk el, hogy nem kőolajat használunk fel az égetéshez. Ha hagyjuk a fákat felnőni és tisztes kort megélni, talán lehetősége lesz a következő emberi generációnak is megöregedni.
| ||
.jpg "Aszalós Réka")
| Aszalós Réka 1995-ben angol fordítóként, illetve evolúció biológiából és ökológiából diplomázott az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, doktoriját növényrendszertanból szerezte 2003-ban. 1995 és 2004 között a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjában (MTA ÖK) kutatói asszisztensként dolgozott, később (2009 és 2011 között) az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének kutatója lett. 2012-től egy évig a Duna-Ipoly Nemzeti Park nemzetközi projektjeinek vezetője volt, 2013 óta az MTA ÖK kutatója. |
