„Kétmillió fecske hiányzik az országból”

  • B. Papp Máté
  • 2019. július 4.

Tudomány

A fecskék eltűnése a mi életminőségünk romlását jelzi – ahelyett, hogy a fészkeiket levernénk, segíteni kellene nekik. Miért látni egyre kevesebb fecskét az országban? Végvári Zsolttal, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársával beszélgettünk.

Narancs.hu: A klímaváltozás következtében megjelent egy mediterrán madárfaj, a kucsmás sármány Magyarországon. Ez jó vagy rossz hír az ökoszisztémát tekintve?

Végvári Zsolt (VZS): Ez egy dél-európai madár, amely most észak felé tolja az elterjedési területének határát. Van egy déli elterjedésű fecskefaj is, a vörhenyes fecske, ami ugyancsak megjelent nálunk: az elmúlt 5 évben több bizonyított vagy feltételezhető fészkelése volt az országban. Nehéz meghatározni egy olyan bonyolult, összetett kérdéskörben, mint a klímaváltozás, mi minősül pozitív fejleménynek. Egyes fajoknak például jó, hogy tudnak terjeszkedni és áttelelni, viszont számos fajra negatív hatással vannak a klimatikus folyamatok, például a vizes élőhelyek vagy a táplálékbázis csökkenése.

Narancs.hu: A klímaváltozás az őshonos fecskefajainkra hogyan hat?

VZS: A füsti-, a parti- és a molnárfecskének jelentősen megcsappant a populációja: az átvonuló és telelő területeken van gond, nem elsősorban Magyarországon. Ugyanis a klímaváltozással egy időben Afrikában népességrobbanás zajlik, ami miatt fogynak a madarak számára fontos vizes élőhelyek, így a táplálékuk is.

Narancs.hu: És idehaza mi okozza a számuk csökkenését?

VZS: Az őshonos fajaink közül a füstifecske elsősorban vidéki állattartó területeken jelenik meg, ahol sok a légy. Valószínűleg akkor kezdett el kötődni hozzánk, amikor az ember háziasította az állatokat. Miután ez a fajta állattartás visszaesett, a fecskék száma is megfogyatkozott. A molnárfecske talán egy kicsit jobb helyzetben van, hiszen ő a városokba költözött be.

Ha elmegyünk Észak-Magyarországra, akkor láthatjuk őket régi várromok falain. Korábban sziklafalakon fészkeltek, a városok megjelenése rájuk jó hatással volt. A partifecske, amelyik a folyók leszakadó löszfalaiban ás lyukat magának, rendkívül rossz helyzetben van: ők vannak leginkább kitéve a negatív afrikai folyamatoknak.

Narancs.hu: Annak milyen hatása van, hogy egyes országokban vadásznak a madarakra?

VZS: Afrikában a füsti- és a partifecskék több százezres számban szállnak be éjszakázni a nádasokba, a helyiek pedig befogják és megeszik őket. A molnárfecskék esetében nem zárható ki, hogy azért nem tudjuk, hol telelnek, mert áldozatául esnek a vadászatnak. Tudniillik magyar kutatók geolokátorokat (egy chip, ami mutatja, hogy merre jár a madár – a szerk.) szereltek fel az idehaza befogott madarakra, ami visszafogás esetén megmutatja a bejárt útvonalukat. Viszont egy részük eltűnt.

Széttárt szárnyú füstifecske

Széttárt szárnyú füstifecske

Fotó: MTI/Komka Péter

Narancs.hu: A fecskepopuláció csökkenésének lehet köze a szúnyoginvázióhoz?

VZS: Alapvetően nincs, mert a fecskék nappal vadásznak, a szúnyogok pedig éjszakai állatok, nagyon ritkán fordul elő, hogy ezek a rovarok az említett madarak táplálékául végzik.

Narancs.u: És fordítva? Veszélynek vannak kitéve a fecskék, illetve hordozhatnak magukkal vírusokat?

VZS: Hosszú a vonulási útvonaluk, ezért behozhatják például a nyugat-nílusi lázt, de nem volt Magyarországon kimutatott eset. A fecskék nem jellemző természetes ellenfelei a szúnyogoknak, ellenben a denevérekkel, amelyek képesek megtizedelni a rovarok állományát. A fecskék a vizes élőhelyeken csak vonuláskor mennek át, így nem kerülnek velük kapcsolatba. Azt el tudom képzelni, hogyha a füstifecskék egy tónál éjszakáznak, akkor esznek szúnyogot is, de más esetben csak ritkán táplálkoznak velük.

Narancs.hu: Mi véleménye a műfészek kezdeményezésekről?

VZS: A lényeg, hogy a fecskéknek tetszik! Azért jó, mert a fiatal madarak szívesebben megtelepednek, ha látnak ilyesmit. Ezeket a műfészkeket cementből vagy betonból habarcsolják, a ház külső falára lehet felerősíteni őket. Nekem is van egy, tíz éve fészkelnek benne madarak. A tisztításról gondoskodni kell, de ha az emberek nem akarnak legyeket látni az otthonukban, akkor nem árt maradásra bírni a fecskéket.

Narancs.hu: Sokan viszont leverik a fecskefészkeket.

VZS: Érdekes, hogy azokat az állatokat – jegesmedvét, tigrist, orangutánt –, amelyek jó távol élnek tőlünk, féltik az emberek, amelyek pedig a kertjükben laknak, azoknak leverik a fészkét. Ezek rendkívül hasznos védett madarak, megőrzésük a mi feladatunk is. Ha elpusztítják a fiókákat és tojásokat, annak jogi következménye is van. Vannak hangos madarak, de a fecske nem tartozik közéjük. Szerintem civilizált ember ilyet nem tesz.

Fecske a fészkében - gyakran leverik.

Fecske a fészkében - gyakran leverik őket.

MTI Fotó: Komka Péter

Narancs.hu: Mi történik a fecskével, amelyiknek leverik a fészkét?

VZS: Többször is tudnak fészkelni, és egyszerre sok fiókát nevelnek. Ha a fészkelés kezdetén verik le a fészket, akkor még szóba jöhet a pótköltés. Ugyanakkor a katasztrofális egyedszám-csökkenésnek a telelés viszontagságai az oka. Ha ez így megy tovább, 10-20 év múlva nem lesz füstifecske az országban. Ha megnézzük a számukat az elmúlt negyven évre kivetítve, akkor láthatjuk: kétmillió fecske hiányzik az országból, az egyedszámuk a felére csökkent.

Narancs.hu: Megállítható ez a folyamat?

VZS: Az a baj, hogy ami a fecskéket negatívan érinti, az minket is negatívan érint. Lehet látni, hogy a madarak nem érzik jól magukat Afrikában, ahol egyre kevesebb az ivóvíz, kiszámíthatatlan a mezőgazdasági termelés és így tovább. A fecskék csak akkor menthetők, ha ez a helyzet Afrikában valamit változik, ha mi magunk, emberek változunk, hiszen ők hozzánk kötődnek. Az ő eltűnésük jelzi a mi életminőségünk romlását is. Ha ez nem is helyi szinten, de globálisan megmutatkozik: nem biztos, hogy az embereknek lesz megfelelő élettere a jövőben.

Végvári Zsolt

Végvári Zsolt

Névjegy:

Végvári Zsolt tudományos érdeklődése gyerekkora óta a biológia és a fizika felé irányul, aminek eredményeképpen, 1994-ben Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett fizikus diplomát, amivel párhuzamosan folytatta ornitológiai és konzervációbiológiai vizsgálatait is.

1994-től a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságán dolgozott. Érdeklődése az elmúlt tíz évben a klímaökológia felé mozdult, aminek hátterében a vízimadarak viselkedésének és ökológiai igényeinek vizsgálata kapcsán felismert klimatikus események állnak, melyeket az MTA doktori disszertációjának alapját is képezték, továbbá ebben a témakörben születtek a legfontosabb publikációi is.

Ez év áprilisától tölti be az MTA ÖK Duna-kutató Intézetigazgatói posztját, ahol ezt a tudományos munkásságát folytatja, kiegészítve egyetemi oktatási feladataival.

Kapcsoldó:

„A fiatalság issza meg a levét"

A természetfotós nem tudja hova tenni az elégedetlenkedőket és a gyűlöletkeltő plakátokat sem. Úgy látja, a nemzeti parkjaink nagyobb figyelmet érdemelnének annál mint, amit most kapnak, továbbá hogy a környezetvédelmet felülről kellene irányítani.

 

(Borítóképünkön: Partifecskék (Riparia riparia) repkednek homokfalba vájt fészkeik körül Nemesnádudvar közelében 2015. július 2-án. MTI Fotó: Bugány János)

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.