A meteorológia árnyoldalai: Égiháború

szerző
Kovács Róbert
publikálva
2001/13. (03. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

"Ha csak arra vagyok kíváncsi, süt-e a nap holnap, mindegy, ki beszél. Ám ahhoz, hogy miért van így, már szakember kell" - Vissy Károly, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) közismert meteorológusa így foglalta össze az okot, miért van nagy szükség egy meteorológiai törvényre. Véleménye szerint áldatlan helyzet, hogy Magyarországon semmiféle szabályozás nincs ezen a területen, "elég, ha bejön az utcáról egy hosszú combú, dús keblű cicababa, pálcát ragad, és már mutogat is vidáman Európa térképén. Sokszor még azt sem veszi észre, hogy fordítva mutatja a ciklon forgási irányát."

"Ha csak arra vagyok kíváncsi, süt-e a nap holnap, mindegy, ki beszél. Ám ahhoz, hogy miért van így, már szakember kell" - Vissy Károly, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) közismert meteorológusa így foglalta össze az okot, miért van nagy szükség egy meteorológiai törvényre. Véleménye szerint áldatlan helyzet, hogy Magyarországon semmiféle szabályozás nincs ezen a területen, "elég, ha bejön az utcáról egy hosszú combú, dús keblű cicababa, pálcát ragad, és már mutogat is vidáman Európa térképén. Sokszor még azt sem veszi észre, hogy fordítva mutatja a ciklon forgási irányát."

És akkor mi van?

Vissy Károly tizenkét pusztító oklahomai tornádóra hivatkozik, amikor tavaly májusban az emberek éppen a gyatra időjárási jelentéseknek köszönhetően nem tudták pontosan felmérni a veszély nagyságát. Az egyik tévés csatorna "talking headje" bagatellizálta, a másiké meg eltúlozta a tényeket, a fejetlenség és a pánik miatt jóval több áldozatot szedett a vihar, mint pusztító ereje indokolta volna. Erre az Amerikai Meteorológiai Társaság belengette kamarai jogosítványát (mert nekik ilyen is van), és attól fogva csak az szólalhat meg időjárásügyekben, aki beszerzi az engedélyt. Az igényesebb tévékben hivatásos meteorológusok beszélnek, de ha nem, akkor is a bemondó mögött "ott áll egy szakember".

"vatos felvetésemre, miszerint a tévé egy vizuális médium, ezért nem hátrány, ha valaki jól néz ki, Vissy Károly a hitelességet mint lényegbevágó kritériumot dobta be. "Aki időjárás-előrejelzést mond, az egyben tudományt is népszerűsít. Nem árt tehát, ha látszik az emberen, hogy tudja, miről beszél. Nálunk sokszor valódi népbutítás folyik." Egy másik fájó pont az

adatlopás

Magyarország hivatalos időjárási adatkereskedője az Országos Meteorológiai Szolgálat. A felerészben adópénzeken működő intézmény (évente mintegy 700 millió adóforint) működteti az ország mintegy hatvan mérőállomását, az összegyűjtött, részben feldolgozott információkat pedig - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján - folyamatosan elküldi a nagyobb európai központoknak. Az interneten azonban ingyen hozzáférhető az adatbázis egy része, csak a vonal bérleti díját kell fizetni.

"Nálunk több médiumban tisztázatlan, honnan szedik az adatokat, de tehetik, jogilag nem lehet megfogni őket" - kesereg Vissy, és Ausztriát még Németországot hozza fel példának, ahol meteorológiai törvények biztosítják az adatvédelmet. Az adatszolgáltatás persze elvileg kötelező feladata minden szakszolgálatnak, de a feldolgozott adatok újrafelhasználásáért fizetnie kell mindenkinek. "Olyan ez, mint a szerzői jogvédelem. A szellemi termékek minden újraközlése vagy másféle felhasználása pénzbe kerül."

Saját bevallása szerint mostanában

már csak ellenőrzésre vásárolja

az OMSZ adatait Aigner Szilárd. Évekkel ezelőtt még ő is sokkal több adatot vett, ám úgy érzi, valamiért megharagudtak rá a szolgálatnál, az árat ugyanis irreálisan felemelték. Most Hollandiából kapja a mérési eredményeket - az RTL Klub tulajdonosai ragaszkodtak a holland partnerhez -, a hazai értékeket kisebb mennyiségben a szolgálattól veszi, részben a internetről szedi le. De csak úgy ellenőrzésképpen.

Aigner Szilárd tíz éve még tüske volt az OMSZ szemében. A beszélő viszony azóta helyreállt. Az Állami Előrejelző Intézet egykori főosztályvezetőjét egyre-másra hívták időjárási ügyekben a rendszerváltás után induló új médiumok. Aigner hamar rájött, hogy a prognózisok készítése jó üzlet. (Pénzről még nagyságrendileg sem kívánt nekünk beszélni.) Először félállásban, nem sokkal később pedig már önálló vállalkozóként mondta "jóslatait". Az internetvilág előtti időkben egy parabolaantennával csipegette le az éterből a szükséges adatmennyiséget, amit - amíg lehetett - az OMSZ, majd saját méréseivel egészített ki. Jelenleg tíz ponton működtet saját mérőműszereket az országban. Ezeket rokonai, illetve barátai kertjében állította fel, telefonon és modemen keresztül hívja le az eredményeket. A feleségével közös Aigner-Pártai magánmeteorológiai szolgálat központja Duna-parti családi házuk, itt születnek a legendás Aigner-féle előrejelzések.

Elmondása szerint nehéz kenyér a magánmeteorológusi, mindennap hajnali négykor kel, prognózist szerkeszt, bemegy a tévébe, majd a rádiók sora következik, igaz, otthonról. Miközben beszélgetünk, fél szeme állandóan a faliórán van. Fejében valószínűleg már ekkor körvonalazódni kezd egy újabb váratlan fordulat, nyelvi lelemény. ("Jön egy sötét felhőörvény, ami erősen árnyalja a jövőképet", volt egy legutóbbi emlékezetes metafora.)

Aigner meteorológiai törvényről még nem hallott, amikor erről kérdezem, derül egy jót. Az adatlopásról az a véleménye, hogy e tekintetben nem létezik, és meglehetősen furcsának találja, hogy az OMSZ az adófizetőkből tartja el magát, és még pénzért el is adja az adatokat. Nem mutatott különösebb érdeklődést az iránt sem, hogy Vissy Károly kizárólag szakembereket látna szívesen a televíziókban. Véleménye szerint "egy meteorológus minden bizonnyal jobb prognózist tud adni, mint egy nem meteorológus".

Bedobom, hogy Vissy Károly szerint holland adatokból nem lehet jó minőségű előrejelzést készíteni Magyarországra. Mire Aigner a

"nem kell ágyúval verébre lőni",

valamint "újságot nem mikroszkóppal olvasunk" szólásmondással felel, amin azt érti, hogy a tömegmédiában szokásos nagyvonalú prognózisokhoz bőven elegendők a távoli Hollandiából jövő adatok, nem kell részletekbe bonyolódni. "A kollégák néha úgy védekeznek a tévedés ellen, hogy nem mondanak semmit. Olykor nincs tartalma annak, amit mondanak. Van, hogy pár perc múlva nem is emlékszem, miről beszéltek."

"Nem mindig egyeznek a tévében az előrejelzéseink. A Szilárdé gyakran más, mint a mienk. Sokszor vért izzad egy-egy adat kimondásánál, ami a gyér holland adatokat nézve végül is érthető" - ez volt Vissy Károly másik észrevétele. Aigner szerint az előrejelzések beválásáról nagyon szubjektív az emberek véleménye, nehéz egzakt módon összehasonlítani két különböző prognózis eredményességét, de objektív összehasonlításban magasan az Aigner-Pártai magánmeteorológiai társaság a sikeresebb.

"Az emberek azt gondolják, hogy egy meteorológus nem szokott hibázni. Dehogynem, szokott. De ma már állati ritka, hogy derült ég helyett borult lesz. Minden három évben, ha egyszer előfordul ilyen. Hibák inkább csak a napszakok közötti előrejelzéseknél fordulnak elő" - mondja Aigner, aki szerint a hibás előrejelzésekért vagy a meteorológus, vagy a káoszelmélet a felelős.

Egy videokazetákkal teli polcot mutat nekünk Vissy Károly az OMSZ székházában. A szalagokon Aigner Szilárd kilencvenes évekbeli összes műve és munkássága. Tíz éve gyűjtik a kiugrott kolléga tévés megnyilvánulásait, a tüzetes feldolgozás azonban még várat magára. Szerettünk volna példákat hallani olyan napokra, amikor durván eltért a két prognózis egymástól, de arra hivatkozva, hogy "jobb a békesség", csak egy ködös utalást kaptunk egy bizonyos tavalyelőtti kora őszi aigneri prognózisra, amikor a beígért csendes, derült idő helyett hatalmas hótorlaszok bénították meg az ország közlekedését.

Kovács Róbert

Felhozatal

Első nekifutásra úgy tűnik, teljesen mindegy, ki mondja el a prognózist a tévében, veretes szakember vagy egy bájos bemondónő. A szöveget itt is, ott is hivatásos meteorológusok fogalmazzák meg. Ám ha például az TV 2-es Onyta Judit beszél mondjuk egy közelgő ítéletidőről, az kevésbé szomorít el, mint ha Vissy Károly mondja ugyanezt. Ez azért lehet így, mert Vissy Károly kérlelhetetlenül, a légkörfizika megváltoztathatatlan, szikár törvényszerűségeit felsorakoztatva vágja szemünkbe a jövőt, esélyt sem adva más elképzeléseknek. Ezzel szemben Onyta Judit kedvesen, szinte bocsánatkérően tudatja velünk, miért fogunk otthon maradni a hétvégén, öt perc múlva már csak a kiskosztüm színe és a térkép előtti kecses átvonulása marad meg.

Aigner Szilárd külön kategória. Ha léteznének időjárás-jelentési stílusok, akkor ő lenne a bulvár- vagy a show-prognózis nagymestere. A sok apró, színes, ám érdektelen részinformáció közé bravúrosan elrejtett előrejelzései már-már kibékíthetetlen ellentétben állnak a Vissy-féle iskola dokumentarista, tényfeltáró vonulatával. Nem vitathatom az Aigner Szilárd-i előrejelzések pontosságát, mivel sok esetben nem tudom kimazsolázni a lényeget. Az aigneri stílus meghatározó karakterjegye ugyanis a dodonaiság. A "lesz eső, de nem mindenhol" vagy "erős lehűlés várható, de még nem holnap, a távolabbi előrejelzések azonban mindig bizonytalanok" mondatok után kétségtelenül feszültebben figyelem a színes információkat az aktuális népi szokásokról, rekordokról, öltözködési jó tanácsokról.

A Vissy-vonulathoz tartozik Gácser Vera, aki ügyesen egyesíti a nő kedvességét a hivatásos szigorúságával. De még neki sem hisszük el a kétnaposnál hosszabb előrejelzéseket, amelyek a tudományos erőfeszítések dacára még manapság sem tűnnek többnek jó szándékú emberek képzelgéseinél.

Tökély és bizonytalanság

Abban igaza van Aigner Szilárdnak, hogy a káoszelmélet bezavar a prognózisba, de egy-két napos előrejelzést manapság már illik "majdnem biztosra" megfogalmazni. Arra, hogy az időjárás előrejelezhetőségének tényszerű fizikai korlátai vannak, csak hét-tíz napos vagy ennél is hosszabb prognózisnál ízléses hivatkozni. A Kárpát-medence mint különleges és nehezen előrejelezhető időjárási tájegység emlegetése pedig annyira kínos, mint a leszerepelt magyar fociválogatott magyarázkodása a mexikói labdarúgó-vb-n (tészta plusz magaslati levegő).

A tudomány és technika újdonságainak köszönhetően ugyanis a mérsékelt éghajlati övet szimuláló numerikus modellek (a légkört leíró, bonyolult és nagy hardverkapacitást igénylő matematikai modellek) első közelítésben ma már tökéletesnek tekinthetők, azaz gyakorlatilag teljes pontossággal kiadhatják a másnapi időjárási adatokat. Azért csak első közelítésben, mert akárhogy izmozunk, a légkör mindig kaotikus rendszer marad, azaz elég egy kicsi mérési pontatlanság, és az egyhetes prognózisok már egészen mást mutathatnak, mint a valóság.

Az első számítógépes időjárás-előrejelző modellt még Neumann János készítette az ötvenes évek elején Amerikában. A légköri folyamatok leírhatóságának problémája erősen motiválta Neumannt kutatómunkájában. A káoszelmélettel, azaz a kaotikus rendszerek előrejelezhetőségével a hatvanas évek óta foglalkoznak behatóbban a tudósok. A mára már szinte tökéletesre csiszolt mérsékelt övi modellek is legfeljebb kettő-négy hetes előrejelzésre alkalmasak, amellett, hogy ezek a modellek nem képesek leírni a 100 km-nél kisebb légköri folyamatokat. Tehát hiába tudjuk a modelleredményekből, hogy mekkora lesz mondjuk egy negyed dunántúlnyi terület várható hőmérséklete, amikor az egyik helyen nyugodtan lehet öt fokkal kevesebb, a másikon meg öt fokkal több. Az átlag nem változik. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a légkörre is igaz a Heisenberg-féle határozatlansági elv, azaz hogy a legtökéletesebb meteorológiai megfigyelőrendszer mellett sem lehet egy adott pillanatban a légkör valamennyi állapotát hibátlanul megmérni, akkor kijön az emberiség legfelsőbb tudományos korlátja, a hét-tíz napos pontos prognózis. Nincs és a jövőben sem születhet olyan meteorológus-zseni, aki ennél többet tudhat.

Forrás: Természet Világa, Időjárás és előrejelzés különszám, 1998

Bárányfelhőket terelő juhász

Aki egy furcsa késztetés hatására úgy dönt, hogy meteorológus lesz, az ELTE Természettudományi Karán léphet fel a szamárlétra első grádicsára. Itt öt évig egyfolytában tanulhat matematikát, fizikát, valamint sok-sok haszontalan tantárgyat anélkül, hogy az időjárás-előrejelzésről kicsivel is több tudást szerezne, mint egy lelkes keresztrejtvényfejtő. Meteorológusdiplomával a zsebben azonban már bátran elmehetünk az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzőosztályára, hogy hozzáfogjunk az előrejelzés tudományának, fennhéjazóbb nevén a szinoptikus meteorológiának az elsajátításához. Más szakmai műhely nincs az országban, ezért alaposan meg kell fontolni a dolgot, mert ha időközben meggondolnánk magunkat, nincs más lehetőség, mint éghajlatkutatónak, levegőkémikusnak, ne adj´ isten numerikus modellezőnek menni. És akkor lőttek a nagy nyilvánosságnak.

Már csak három-négy év két műszakban eltöltött prognóziskészítői munka kell, na és egy kis szerencse, és már lehet rendszeresen is hajnali ötkor kelni, hogy első körben valamelyik rádióban visszahalljuk a hangunkat. A tévé még ekkor sem garantált.

szerző
Kovács Róbert
publikálva
2001/13. (03. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...