Az időjárás viszontagságairól: A szuperkatasztrófák évtizede

{k199926_21;b}Politikai szűklátókörűség volna a Fidesz-kormány működéséhez kötni az elmúlt év árvizeit és az egyéb időjárási anomáliákat: a Nemzetközi Vöröskereszt múlt héten nyilvánosságra hozott katasztrófajelentése szerint 1998-ban a természet pusztítása minden korábbi rekordot túlszárnyalt, és több embert tett földönfutóvá, mint a háborúk és etnikai konfliktusok együttvéve. A természeti katasztrófák egyre nagyobb részben, egyre egyértelműbben vezethetők vissza az emberi (polgári) tevékenységre, és a klímaváltozás előrehaladtával egyre pusztítóbbnak ígérkeznek. kutatói a Science hasábjain arra hívták fel a figyelmet, hogy a kilencvenes évek az évszázad legmelegebb évei, a NASA és az USA óceánkutató hivatalának egybehangzó állítása szerint 1998 az eddig ismert legmelegebb év volt: a Föld felszínének átlagos hőmérséklete 1,2 fokkal volt magasabb, mint a 19. század végén. A felmelegedés által előidézett természeti katasztrófák egyre gyakoribbak, egyre intenzívebbek és egyre pusztítóbbak: a Worldwatch Institute becslése szerint a tűzvészek, árvizek, viharok és aszályok globálisan mintegy 89 milliárd dolláros veszteséget okoztak 1998 első 11 hónapjában. 1996-ban 60 milliárd, míg a nyolcvanas évtizedben összesen 55 milliárd dollár volt a kár. Csak az Egyesült Államokban több mint 8 milliárd dollárt fizettek ki a biztosítók, háromszor többet, mint 1997-ben. A karibi térségből több biztosító egyszerűen kivonult.

A klímaváltozás

nem az azt előidéző fejlett ipari országokat sújtja leginkább: a természeti katasztrófák halálos áldozatainak 96 százaléka a harmadik világ országaiból kerül ki. A hondurasi és nicaraguai nyomornegyedek lakói közül több áldozatot szedett a Mitch hurrikán, mint az USA középosztálybeli vidékein. A talaj termőképességének romlása, az aszály vagy az árvizek miatt hajléktalanná vált emberek legnagyobb része a harmadik világ nagyvárosainak nyomornegyedeiben köt ki, ahol ma már egymilliárd ember él. Ráadásul az 50 leggyorsabban népesedő városból 40 földrengésveszélyes övezetben fekszik. A túlnépesedés miatt egyre többen telepszenek le árvízveszélyes területen és erodált talajú, földcsuszamlás-veszélyes hegyoldalakon is. Az El Ni–o-jelenség erősödéséről még vitáznak a meteorológusok, az viszont biztos, hogy az erdőirtás miatt egy ugyanolyan intenzitású esőzés is nagyobb problémát okoz.

Az ENSZ

humanitárius katasztrófákat vizsgáló kutatócsoportjának márciusban nyilvánosságra hozott elemzése szerint a humanitárius krízisek sokkal gyakrabban történnek nem demokratikus berendezkedésű országokban. Az egypártrendszer és a katonai hunta a humanitárius katasztrófák melegágya, a legtöbb gondot mégis a víz okozza: a fejlődő országokban élő emberek 50 százaléka szenved a vízzel kapcsolatos betegségben, amelyeknek 80 százalékát a vízszennyezés okozza, csak elenyészőek a vízfejűek és a víziszonyban szenvedők.

Minden 8 másodpercben meghal egy gyermek a vízből kapott fertőzés miatt. Az édesvízi halfajták 20 százaléka a kihalás szélén áll, és becslések szerint 2050-ben vízhiánnyal fog küszködni az emberiség 30 százaléka. Az elsivatagosodás kétharmaddal csökkenti a terméshozamokat a Száhel-övezetben és 43 százalékkal az Indus, a Niger és a Nílus folyók vízbőségét. A vízkészletek megőrzését nehezíti, hogy a világ területének 47 százalékán - kivéve az Antarktiszt - olyan vízgyűjtő területek fekszenek, amelyeken két vagy több ország osztozik. "A vízért folyó harc - háború és polgárháború - a 21. század történelmének kulcsmotívuma lesz" - nyilatkozta az egyik kutató.

- bodoky -