Csillagóra Texasi csillagászok szerint egy 400 millió éves kihunyt csillag lehet a világegyetem legpontosabb optikai időmérő eszköze. A Kis Oroszlán csillagképben található fehér törpe rendszeres időközönként fényimpulzusokat bocsát ki, és csupán 8,9 millió évente csal egy másodpercet.
Istenper Bírósági döntés született az Egyesült Államokban közel tíz éve folyó teremtéselméleti vitában. Az amerikai szövetségi bíróság december végén úgy határozott, hogy tilos a természettudományos tanórákon tényként oktatni a diákoknak azt az elméletet, hogy természetfeletti erők hozták létre a világot.
Ûrszonda Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bejelentette, hogy űrszondát indít Naprendszerünk legtávolabbi és legkisebb bolygójához, a Plútóhoz. A New Horisons mintegy tízezer kilométeres távolságban kering majd a Plútó körül, és kétszáz méteres átmérőjű alakzatokról is képeket tud majd készíteni.
Levélszemét Egy tanulmány szerint az internetes e-mail-forgalom egyre nagyobb részét sajátítják ki maguknak a kéretlen reklámlevelezők és a bűnözői csoportok. A teljes adatmennyiség alig 17 százaléka legitim e-mail, a többi levélszemétnek bizonyult.
Földrengés Dagesztáni szeizmológusok és orosz fizikusok szerint is összefüggés van a felhőzet jellege és a küszöbönálló földrengések között, s így a felhőzetből is lehet következtetni a várható földrengésre. Először kínai krónikák említették, hogy nagyobb földrengések előtt kígyó alakú felhő tűnt fel az égen.
Titanic Nem két, hanem három darabra tört a Titanic az 1912. április 15-re virradó végzetes éjszakán. Ennek következtében sokkal gyorsabban elsüllyedt a jéghegynek ütközött óriási luxushajó, mint azt korábban hitték - állítják amerikai kutatók.
Könyvtár Online könyvkölcsönző szolgáltatás indítását tervezi a Google: a könyvek bolti árának tíz százalékáért egy hétre lehet majd hozzáférni elektronikus - nem letölthető, nem nyomtatható - változatukhoz.
Szökőmásodperc Egy másodperccel később indult a 2006-os év: hét év után ismét szökőmásodpercet iktattak be. Mivel a Hold gravitációs ereje lelassítja a Földet, a bolygó nem pontosan huszonnégy óra alatt, hanem valamivel lassabban fordul meg tengelye körül. Ezért az erre hivatott nemzetközi szervezet időről időre elrendeli az órák szinkronizálását a bolygó mozgásával. A szökőmásodperc fogalma az atomóra 1955-ös feltalálásának nem várt következménye volt: a szerkezet céziumatomok elektromágneses sugárzása alapján méri az időt, és rendkívül pontosnak számít. Ám előfordul, hogy a Föld naponta 2 milliszekundumot késik, és ezzel már másfél év alatt összehozza az egy másodperces késést, így a fordulat valós idejét és az atomórák által mutatott idő közti különbséget kompenzálni kell. Az atomi pontosságú időn alapuló egyezményes világidőt, a UTC-t 1972-ben vezették be, nyugdíjba küldve a csillagászati módszerekkel meghatározott hagyományos GMT-t (Greenwich Mean Time). Az elmúlt évti-zedek során, 1970 és 1999 között összesen huszonkétszer kellett szökőmásodperceket beiktatni. A szökőmásodpercekről a földforgási és referenciarendszer-szolgálat (International Earth Rotation and Reference Systems Service, www.iers.org) dönt.
Fellőtték az első Galileo-műholdat A kazahsztáni Bajkonur kozmodromból indította útjára december végén az orosz Roszkoszmosz a GIOVE-A műholdat. Az Európai Unió űrügynöksége, az ESA megrendelésére fellőtt szerkezet a 2008-ban induló európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo első eleme - adta hírül az Index. A Galileót arra szánja az EU, hogy a most egyeduralkodó rendszernél, az amerikaiak által hadi célokra kifejlesztett GPS-nél, illetve a szintén katonai célokra kifejlesztett orosz Glonassznál pontosabb földrajzi adatokat szolgáltasson, és a biztonsági okokból sokszor lebutított katonai rendszerekkel ellentétben kereskedelmi célokra is tökéletesen alkalmas legyen. A teljes rendszer 3,4 milliárd euróba kerül, és ha elkészül, harminc műholdból áll majd. A műholdak rendszeresen elrepülnek majd a Föld lakott területei fölött, és az ESA képviselői azt állítják, pontosabb és megbízhatóbb jeleket szolgáltatnak, mint a fő konkurens GPS. Néhány nappal korábban Oroszország is felbocsátott három navigációs műholdat, amelyek az orosz globális műholdas helymeghatározó rendszer, a Glonass hiányzó láncszemeinek pótlására szolgálnak. Az 1970-es években kiépített helymeghatározó rendszer eredetileg 24 mesterséges égitestből állt, ám közülük 10 már nem működőképes.
Lemondott az őssejtkutató Bocsánatot kért és lemondott professzori tisztéről a világ egyik leghíresebb őssejtkutatója, a dél-koreai Hvang Vu Szuk (Hwang Woo-suk), mert munkahelye, a szöuli állami egyetem szerint meghamisította az általa vezetett csoport kutatási eredményeit. Az egyetem azután kezdett vizsgálódni, hogy december közepén a tudós egyik kollégája hamisítással vádolta meg Hvangot. Az őssejtkutató laboratóriumot bezárták, a kutatók számítógépeit a bizottság lefoglalta, és lepecsételték azokat a hűtőszekrényeket, amelyekben a csoport által előállított őssejt-kolóniákat tárolták. Hvang, aki a világon elsőként klónozott emberi embriót, az év elején azzal keltett tudományos szenzációt, hogy bejelentette: sikerült mesterségesen létrehoznia 11 őssejtkolóniát. A vizsgálóbizottság most azt állapította meg, hogy a tizenegy közül kilenc biztosan hamisítvány, amely nem valamilyen véletlen hiba folytán, hanem szándékos manipuláció eredményeként jött létre.
Adatrögzítéssel a terrorizmus ellen Két évig kötelesek megőrizni a hívások jegyzékét a telefontársaságok az Európai Parlament december végi döntése alapján - adta hírül az eurohirek.hu. A megőrzendő adatok: kimenő hívások, a hívások időpontja és időtartama, a hívó fél helymeghatározása a hívás ideje alatt és annak végén, a tárcsázott mobiltelefon pontos helymeghatározása, a kimenő és nem fogadott hívásokra vonatkozó adatok. A rendelkezéseket a vezetékes és mobiltelefonok, szöveges üzenetek és az internet esetében egyaránt alkalmazni kell. Nagy-Britannia különösen erős nyomást gyakorolt a tagországokra az új rendelkezés megszavazása érdekében, mert London szerint a terrorizmusellenes küzdelemben ezeknek az adatoknak az ismerete rendkívül fontos. Hatálybalépéséhez a határozatot a tagországoknak is el kell fogadniuk, s ezt követően másfél éven belül át kell ültetniük saját jogrendjükbe a konkrét szabályokat. Az adatokhoz csak a tagállamok által meghatározott hatóságok juthatnak majd hozzá. Ezen túl minden kormánynak ki kell jelölnie egy független hatóságot, amely figyelemmel kíséri az adatok felhasználását.
