cyberhírek

  • .
  • 2010. augusztus 5.

Tudomány

Vészhelyzet Elromlott a Nemzetközi Ûrállomás két hűtőrendszerének egyike, ezért leállítottak az állomás négy iránybeállító giroszkópja közül kettőt, a két kommunikációs rendszer egyikét, és a két műholdas helymeghatározó közül is csak egyet működtetnek. Cenzúra Az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy októbertől betiltják a BlackBerry nevű okostelefon néhány szolgáltatását. A hivatalos indoklás szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy nem tudják ellenőrizni a telefonon küldött üzeneteket. 20 milliárd Vasárnap elküldték a húszmilliárdadik twitter-üzenetet.
Az első 10 milliárd bejegyzés eléréséhez még négy évre volt szüksége a mikroblog-szolgáltatásnak, a második tízmilliárd üzenethez már öt hónap sem kellett.

Műsoridő Öt perccel meghosszabbította az oldalra feltölthető videók hosszát a YouTube: mostantól a korábbi 10 helyett 15 perc hosszúságú felvételeket lehet közzétenni a videomegosztón.

Óriásfotó A világ legnagyobb fényképét, egyben a világ legnagyobb körpanorámáját készítette el egy magyar csoport. A képet a János-hegyi kilátóról készítették, hatezer 24 megapixeles képből rakták össze a 360 fokos körpanorámát.

Folyómeder Tenger alatti folyót fedeztek fel a Leedsi Egyetem kutatói a Fekete-tenger mélyén. Az egyelőre név nélküli folyó medre a Márvány-tengerből vezet a Boszporuszon keresztül a Fekete-tengerbe, és a tengervíznél jóval sűrűbb, magasabb sótartalmú víz folyik benne.

Fogtömés Francia tudósok olyan anyagot fejlesztettek ki, amely a jövőben fölöslegessé teheti a fogtömést, a sejteket stimulálva ugyanis az anyag segít újjáépíteni a fogakat. A zselés állagú anyagot még tesztelik, de a szakértők szerint három-öt éven belül a fogorvosok is alkalmazhatják.

Kémrepülőgép Amerikai kutatóknak sikerült olyan repülőgépmodellt építeniük, amely képes egy kifeszített dróton landolni, és így áramvezetékekről tankolni. A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatócsapatának modellje röviddel a landolás pillanata előtt orrát meredeken feltartja, így jócskán lelassul, és foglalatával pontosan a drótra érkezik. A könnyű siklórepülőt egyetlen, farban elhelyezett motor irányítja, amely a magassági kormány állásán változtat. Egy napon a kisméretű robotrepülők akár villamos vezetékeken is landolhatnak, hogy feltölthessék akkumulátoraikat - ez a titkosszolgálatok álmainak netovábbja. Az apró, csendes kémrepülők így hetekig a levegőben maradhatnának. Az egyelőre csak pár méteres siklórepülőket számítógép irányítja.

Bioáram Az emberi vizelet nem csupán az anyagcsere egyik végterméke, áramforrásként is szolgálhat. Brit kutatók olyan mikrobiális üzemanyagcellát hoztak létre, amely a vizeletet baktériumkultúrák segítségével árammá alakítja. A Nyugat-angliai Egyetem kutatói évek óta vizsgálják, hogyan lehetne hulladékokból áramot előállítani. Hosszasan kísérleteztek rothadt gyümölcsökkel, levágott fűvel, kagylókkal, elpusztult legyekkel. A vizelet kiváló alapanyagnak bizonyult a hulladékevő robotok kifejlesztésén dolgozó kutatócsoport számára. A legújabb verzió, az úgynevezett Ecobot III a szennyvízben található tápanyagokból szerzi az energiát. Mihelyst fogytán a készlete, felkeres egy szennyvízadagoló tartályt. A nyersanyagot baktériumok segítségével dolgozza fel, amelyek 24, egymáson elhelyezkedő mikrobiális üzemanyagcellában helyezkednek el. A kutatók jelenleg olyan hordozható illemhely prototípusán dolgoznak, amelyet energia előállítására lehetne használni, például zenei fesztiválok vagy más szabadidős rendezvények alkalmával.

Kaszpi szörny Az orosz kormány döntésének következtében a közeljövőben újra légpárnás óriásgépek, úgynevezett ekranoplánok suhanhatnak a Kaszpi-tenger felett - adta hírül a Kitekintő orosz lapértesülések nyomán. A Szovjetunióban a hatvanas évek óta folytattak titkos kísérleteket a vízfelszín felett 6-14 méterrel repülő légpárnás hajó-repülőgép hibridekkel. Az amerikai hírszerzés kaszpi szörnynek nevezte el a szovjet monstrumot. A gép szárnyainak felülete kisebb, mint a többi repülőgépé, viszont sokkal gyorsabb a hajóknál, akár 500 km/órás sebességgel haladhat. A kaszpi szörnynek elöl nyolc, egyenként tíztonnás sugárhajtóműve volt, 544 tonnát tudott felemelni, 1987-ben készült belőle rakétahordozó változat is, a kommunizmus bukása után azonban leállították a programot.

Jövendőmondás A Google és a CIA is több millió dollárt fektetett be a Recorded Future nevű cégbe, amely fejlett algoritmusokat és mesterségesintelligencia-modulokat fejleszt. Ezek az internetet monitorozzák, és képesek korlátozottan megjósolni a jövőt - adta hírül az Index a Wired nyomán. A cég programjai több tízezer weboldalról, blogról, fórumról és twittercsatornáról szívják le folyamatosan a felhasználók posztjait és kommentjeit, majd elemzik a tartalmukat, és kapcsolatot keresnek bennük emberek, szervezetek és események között. A cég alapítója, az egykori kommandós svéd Christopher Ahlberg szerint sok esetben képesek előre jelezni bizonyos események bekövetkezését, ami a terrorizmus elleni harcban óriási segítséget jelenthet a titkosszolgálatoknak. Ahlberg egyébként már veterán az online kémkedés szakmájában. Előző cégét, a szintén adatgyűjtéssel és -elemzéssel foglalkozó Spotfire-t 197 millió dollárért adta el 2007-ben. A Google mártöbbször dolgozott együtt amerikai kémelhárító ügynökségekkel és titkosszolgálatokkal, a Keyhole nevű cég például a CIA befektetéséből indult el, ebből lett később egy felvásárlás után a Google Earth.

Figyelmébe ajánljuk

Mi, a színek

  • Kiss Annamária

Már az elején világos, hogy a színeknek jelentőségük lesz. A gárda egyik fele piros és fehér ruhát visel, vannak, akik talpig pirosban játszanak, mint az életre kelt Mefisztó (Szacsvay László) is (jelmez: Nagy Fruzsina). A hatalom kiszolgálói, a megalkuvók púderrózsaszínben virítanak.

Perpatvar mobile

A XXI. magyar tánc – e-moll hangneme ellenére életteli verbunkos – szinte csak szignálként szolgál a Fesztiválzenekar Brahms-koncertjén: természetesen arra várunk, hogy a hegedűre és csellóra írt Kettősverseny felcsendüljön, amelynek komponálását maga a szerző egy levelében „mulatságos ötletnek” nevezett. Nem véletlenül: ez egy hálátlan műfaj.

Huszonhét másodperc

  • Pálos György

A történet közismert: az indiai-brit származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Salman Rushdie-ra az 1988-ban megjelent Sátáni versek című regénye miatt Homeini ajatollah a megjelenést követő évben kimondta a fatvát, amely szerint minden muszlim joga és kötelessége végrehajtani rajta a halálos ítéletet.