Humán szövettenyészetek: Õsleves

szerző
- bodoky -
publikálva
1998/47. (11. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az emlősklónozás óta a legjelentősebb áttörésről számoltak be amerikai tudósok a biotechnológia területén: humán embrióból olyan sejttenyészetet állítottak elő, amely laboratóriumi körülmények között korlátlan ideig fenntartható, és belőle tetszőleges típusú emberi szövet tenyészthető. Az etikai szempontból problémás, így állami pénzből nem támogatott kutatást finanszírozó magáncég részvényeinek árfolyama a bejelentést követően megháromszorozódott a tőzsdén.

Az emlősklónozás óta a legjelentősebb áttörésről számoltak be amerikai tudósok a biotechnológia területén: humán embrióból olyan sejttenyészetet állítottak elő, amely laboratóriumi körülmények között korlátlan ideig fenntartható, és belőle tetszőleges típusú emberi szövet tenyészthető. Az etikai szempontból problémás, így állami pénzből nem támogatott kutatást finanszírozó magáncég részvényeinek árfolyama a bejelentést követően megháromszorozódott a tőzsdén.

Az emberi testet felépítő 210-féle szövet sejtjei speciális feladatokat látnak el, a különböző - ideg-, izom-, csont- stb. - sejtféleségek hosszú és egyirányú differenciálódási folyamat eredményeképpen jönnek létre, és csak véges ideig életképesek. A kiindulópont azonban minden esetben ugyanaz a sejtféleség: a megtermékenyített és osztódásnak indult petesejtben, vagyis az embrióban található ős-csírasejt. Ez a sejttípus több szempontból is különleges: egyrészt korlátlan osztódóképességű, vagyis

potenciálisan örök életű,

másrészt pedig bármilyen irányban specializálódhat, az embrióban lejátszódó folyamatok döntik el, bicepsz lesz-e belőle, vagy szürkeállomány.

A múlt hét végén egyszerre két kutatócsoport is beszámolt arról, hogy sikerült izolálniuk és laboratóriumi körülmények között tenyészteniük ezeket az őssejteket. A Wisconsini Egyetem kutatócsoportja James Thomson vezetésével egy lombikbébi-programban részt vevő személyek által felajánlott blasztocitákból (néhány napja osztódó, megtermékenyített petesejtekből), míg a másik csoport - a John Hopkins Egyetem kutatói John Gearhart vezénylete alatt - legálisan végzett abortuszműtétek során elkapart nyolchetes magzatokból nyerte az őssejteket. Az őssejtek táptalajon tenyésztve egyaránt megőrizték osztódóképességüket és teljes XX vagy XY típusú kromoszómakészletüket - korábban csak a rosszindulatú daganatokból származó sejtek voltak korlátlanul osztódóképesek laboratóriumi körülmények között, az ilyen sejtek génállománya azonban degenerált.

A kutatók a Science, illetve más szaklapok hasábjain ismertették eredményeiket, nem kevesebbet állítva, mint hogy ezek a sejttenyészetek új távlatokat nyitnak az orvostudomány területén: gyógyíthatóvá válik a Parkinson-kór, a cukorbetegség bizonyos formái, veszélytelenül tesztelhetők rajtuk új gyógyszerek és génterápiás módszerek, és mód nyílik még sok olyasmire, ami eddig a tudományos fantasztikum kategóriájába tartozott. Teljes szervet ugyan nem lehet növeszteni belőlük, de a laboratóriumi körülmények között előállított emberi szövetek alkalmasak lesznek rákos daganatok vagy baleset által elpusztított szervek foltozgatására, forradalmasítva a transzplantációs módszereket. "Izmot, porcot és neuronokat is tudunk növeszteni" - jelentette ki Thomson, aki a vér és spermabankok mellett őssejtbankok létrehozására buzdít.

Az amerikai törvények

szigorúan korlátozzák a humán embrióval való kísérletezést, így a tudósok pénzügyileg nem vehették igénybe az állami kutatási alapokat. Az őssejtkísérleteket a kaliforniai Geron biotechnológiai cég finanszírozta mindkét laboratóriumban, így szabadalmi joga lesz az összes, ezzel a módszerrel létrehozott gyógyszer, gyógymód és terápiás eljárás felett. A cég részvényeinek árfolyama a Science megjelenését követően egy nap alatt megháromszorozódott, annak ellenére, hogy becslések szerint még legalább öt-tíz év kell ahhoz, hogy a felfedezésből termék legyen. Ráadásul nem elképzelhetetlen, hogy más gyógyszergyárak - például a svájci Novartis - is folytatnak hasonló kísérleteket, csakhogy titkosan, megspórolva a versenytársak kíváncsiságát és az etikai vitákat egyaránt. A gyógyszeriparban a hasonló felfedezéseknek csupán 5 százalékából lesz termék: sok kisbefektető kedvét vette el a gyógyszeripari részvényektől az egéren bevált, emberben viszont hatástalan rákgyógyszerek egész sora.

Az őssejtkísérletekkel kapcsolatos

etikai vita

legalább olyan hevesnek ígérkezik, mint a klónozással kapcsolatos. A Geron máris egy az öt világvallás képviselőit tömörítő tanácsadó testület felügyelete alá helyezte a kísérleteket, és deklarálta azt is, hogy nem kívánja "felesleges" genetikai manipulációnak kitenni a sejteket. A felfedezés óriási horderejére való tekintettel azonban az embriókutatással kapcsolatos szigorú törvényi szabályozás enyhítését kéri, hiszen az állami kutatóintézetek és pénzalapok bevonása nélkül sokkal tovább tarthat a betegek millióit érintő gyógymódok kidolgozása.

- bodoky -

szerző
- bodoky -
publikálva
1998/47. (11. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...