Lakáshelyzet: Kicsi a lakás

szerző
- vas -
publikálva
2000/13. (03. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Manapság minden fiatal álmainak netovábbja, hogy lakást vásároljon. Aztán a rideg tények miatt persze a többség gyorsan leszáll a földre: körülbelül két éve tart ugyanis a magyar lakáspiacon az emelkedési folyamat - 1998 őszétől 1999 végéig csaknem harminc százalékkal nőttek az árak. Mindez azt jelenti, hogy elsősorban üzleti szempontból jó manapság lakást venni, ráadásul a külföldiek is felfedezték Magyarországot. Aki egyszerűen csak egy otthont szeretne, nagy bajban lehet, kormányzati támogatás ide vagy oda.

Manapság minden fiatal álmainak netovábbja, hogy lakást vásároljon. Aztán a rideg tények miatt persze a többség gyorsan leszáll a földre: körülbelül két éve tart ugyanis a magyar lakáspiacon az emelkedési folyamat - 1998 őszétől 1999 végéig csaknem harminc százalékkal nőttek az árak. Mindez azt jelenti, hogy elsősorban üzleti szempontból jó manapság lakást venni, ráadásul a külföldiek is felfedezték Magyarországot. Aki egyszerűen csak egy otthont szeretne, nagy bajban lehet, kormányzati támogatás ide vagy oda.

Kezdjük egy jó hírrel. Az ingatlanforgalmazók véleménye szerint hamarosan kifullad a csaknem két éve tartó folyamatos áremelkedés a lakáspiacon. Ettől meg a kormány támogatásától persze még nem lesz egyszeriben mindenkinek lakása, de mégis. Az elmúlt időszakban ugyanis félelmetes boom volt a magyar lakásárak területén, aminek okát a szakemberek egyrészt abban látják, hogy ez idő alatt a lakás volt a legjobb befektetés, illetve hogy a külföldiek országszerte tömeges vásárlásba fogtak. Állítólag NATO-tagságunk, melynek a közelmúltban éppen egyéves évfordulóját ünnepeltük, fordulópont volt e területen.

A külföldiek

egy része kimondottan befektetési céllal vásárol, márpedig egy NATO-tagországban nyugalom és béke van, ami kedvez a befektetéseknek. Arra bazíroznak, hogy előbb vagy utóbb úgyis belépünk az Európai Unióba, ők már lehet, hogy tudnak valamit. A nekünk félelmetes lakásárak ráadásul nekik nem is annyira magasak, Brüsszelben például egy még csak nem is újonnan épített tömbházban lévő lakás négyzetmétere úgy 1,2-1,5 ezer eurót (1 euro: 260 forint körül, apad) taksál, míg mondjuk Békéscsabán egy 60 négyzetméteres panellakás megúszható 4 millió forint alatti összegből. Plusz, ha az uniós csatlakozásunkat kísérő, a szakértők által biztosra vett áremelkedésig kiadja a tulaj a lakást, akkor az hamar vissza is hozza az árát (lásd A házinéni alkonya című cikket).

Az a tény, hogy a külföldiek felfedezték Magyarországot, azzal is járt, hogy nem csupán Budapesten vásárolnak, bár természetesen elsősorban továbbra is a főváros a célterület. Megjelentek viszont a Tiszától keletre is, igaz, itt elsősorban a román állampolgárok vásárolnak. A keleti országrész felzárkózását nyilván az is elősegíti, hogy olcsóbb, mint a nyugati. Zalaegerszegen blokkházban (merthogy a városban nem épültek panelházak) legalább egymillióval többe kerül ugyanaz a lakás, mint Békéscsabán.

A fővárosban

teljesen szokványos, hogy a kiadó lakások iránti magas kereslet miatt a vásárlók (nációtól függetlenül) befektetés gyanánt veszik meg a lakásokat. Aki viszont csak lakni szeretne, annak nem árt tudni, hogy a lakással együtt az adott társasházból is veszünk egy részt. Egy omladozó homlokzatú belvárosi ház felújítása az osztatlan közös tulajdon miatt a lakók mindegyikére hárul a tulajdonrész arányában, tehát a rossz állagú házban megvett olcsó kislakásra utólag akár egy kisebb vagyon rámehet, különben a ház összedől, esetleg lakhatatlannak nyilvánítják.

Szakértők szerint a következő egy-két évben kifogy a lendület a lakásárak növekedéséből. Igaz, az áremelkedést még hajtja az a gyakorlat, miszerint a lakások többsége licit alapján kel el, az eladók versenyeztetik a vevőjelölteket, emellett sok külföldi "beleszeret" egy-egy lakásba, és gyakran irreálisan magas árat is hajlandó adni érte.

Nem igaz ma már az sem, hogy a panellakásokat nem lehet eladni. Budapesten 100 ezer forint alatti négyzetméteráron már sehol sem kapható "lakótelepi", és ez arra utal, hogy eltűntek a különbségek a különböző típusú lakások között, még akkor is, ha egy panelt sokkal többe kerül fenntartani, mint egy egyedi fűtésű, jól szigetelt, kis közös költséggel terhelt lakást.

Fontos még, hogy a forgalomban lévő ingatlanadattárak alig-alig megbízhatók, hiszen Magyarországon nem köteles senki bejelenteni az adás-vételt, pláne nem azokat a tényezőket, amelyek az egyes ingatlanok közötti különbségeket megmutatnák, például a legutóbbi felújítás idejét. Az árkörkép persze sokat segíthetne, de mivel nem fest reális képet, félrevezetésre is jó lehet, úgyhogy nem árt alaposan körülnézni, mielőtt kiadjuk meglévő kis pénzünket.

Akik a kormány lakástámogatási programjára vártak sokáig, most meg éppen a

házasodjunk lakásért

elvet igyekeznek követni, azoknak sok csalódásban lesz részük. Jobban járnak, ha előbb tájékozódnak, és csak aztán alapítanak családot. Anélkül, hogy túlságosan belemennénk a sajtóban bőven taglalt témába, annyit azért nem árt tudni, hogy a szakértők szerint a program beindulása elsősorban az építőanyagárakra lehet felhajtó hatással. A tőzsde erősödése viszont ellentétes folyamatot indukálhat, mint amilyet az 1998 nyarán bekövetkezett összeomlás. Ekkor sokan a börzéről kivont pénzeiket a biztonságosabbnak ítélt ingatlanpiacra mentették ki, nagy lökést adva az áraknak. Így fordulhatott elő, hogy egy lipótvárosi lakás 1998 őszén még 80 ezer forint körüli négyzetméter áron volt megvehető, ma 150 (de inkább 200) ezer forint alatt kár is reménykedni.

Érdekes viszont, hogy az igazán nagy értékű lakások, házak úgy harmincmillió felett még a külföldieket is csak elvétve érdeklik. Az ilyen ingatlanokat elsősorban cégek vásárolják meg. Erősen növekednek viszont az árak a főváros külső területein, illetve az agglomerációban, s e hatást növelheti majd az MO-ás további szakaszainak megépülése. Mert Káposztásmegyeren az autópálya közvetlen közelében előfordulhatott ugyan akár 40 százalékos árcsökkenés is a zaj és levegőszennyezés növekedése miatt, a pálya egy-két kilométeres körzetében a jó közlekedés már előnynek számít. A belvárosból menekülőknek mindent megér, hogy kocsival időben beérnek bárhová, mégsem kell az egész napot a "cityben" tölteniük. Jelezzük: a következő szakaszt az egyébként is csak horroráron megfizethető Árpádföld közelében építik majd meg.

- vas -

szerző
- vas -
publikálva
2000/13. (03. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...