mi a kotta?

Az anyaistenit!

  • mi a kotta
  • 2012. szeptember 3.

Zene

"Íme, itt vagyok én, a természet anyja, minden elemek úrasszonya, időtlen idők legősibb gyermeke, istenségek legnagyobbika, szellemek királynője, égi lakók legkülönbike, akinek alakjában minden isten és istennő egybeolvad, aki a menny ragyogó magasságait, a tenger gyógyító szellőit, az alvilág könnyes némaságát parancsaimmal igazgatom, akinek egyetlen istenségét sokféle alakban, százféle szertartással, ezernyi néven imádja a földkerekség.

A legősibb nép, a phrygiaiak pessinusi istenanyának, Attica bennszülöttjei cecropsi Minervának, a tenger övezte cyprusiak paphosi Venusnak, az íjász cretaiak dictei Dianának, a három nyelven beszélő siciliaiak styxi Proserpinának, Eleusis lakói ős-Ceres istennőnek, némelyek Junónak, mások Bellonának, ezek Hecaténak, amazok Rhamnusiának, az aethiposok, akikre először ragyognak le a fölkelő Napisten sugarai, Aria lakói s az ősrégi bölcs tanításokban dús aegyptusiak, akik külön szertartásokkal tisztelnek, igazi nevemen Isis királynőnek neveznek."

Apuleius II. századi regényében, az Aranyszamárban mutatja be e szárnyas szavakkal önmagát és egyszersmind a szinkretizmus vallástörténeti jelenségét Ízisz istennő (lásd még: A Pogány Madonna), akinek legnagyobb egykoron működött hazai tiszteleti helyén, Szombathelyen idén is megrendezik az Iseumi Szabadtéri Játékokat. A tavalyi, az istennő nevét Sarastro első áriájában megidéző Varázsfuvola után idén két estén át egy bolond nap története, azaz a Figaro házasságavárja majd a közönséget (augusztus 7. és 9., fél kilenc; esőnapok: augusztus 8. és 10.). A zenei irányítás fő terhét Vashegyi György készül a vállaira venni; a címszerepben Kovács István szerepel majd, Csereklyei Andrea Susannája és Rost Andrea Grófnéja oldalán.

"Úgy látszik, amit nálunk nem szabad kimondani, azt eléneklik" - fogalmazott a Figaro házassága 1786-os bécsi ősbemutatója kapcsán egy gunyoros kedvű kritikus, imigyen utalva arra a valóban különös tényre, hogy II. József prózai színpadon nem engedte bemutatni Beaumarchais forradalmian botrányos vígjátékát, ám az operaváltozat ellen már nem volt kifogása, s tegyük még hozzá: a kalapos király könyv alakban is engedélyezte a németre fordított mű megjelenését. A hét Budapesten elérhető operájának ennyire sem gyűlt meg a baja a cenzúrával, igaz, az itt ugyancsak a történet középpontját alkotó nász szellemes társadalomkritika helyett olyan politikailag veszélytelen témáknak kínált teret, mint a tébolyban (és egyúttal a nászi ágyban) elkövetett férjölés vagy épp a szerelmi öngyilkosság. Természetesen Donizetti Lammermoori Luciája ez az opera, amely a Metropolitan nyári ismétlőszériájának ékessége gyanánt vonz majd az Urániába: a 2009. februári előadás főszerepében a szülése után a Metbe ekkor visszatérő Anna Netrebkóval (augusztus 8., hat óra).

S végezetül jöjjön a Liszt Ferenc Kamarazenekar "Delicatesse" elnevezésű koncertje a Kiscelli Múzeumban (augusztus 6., nyolc óra)! A szabadtéri hangverseny delikát programját még nem sejtjük ugyan, ám a kiváló zenekart ismerve csalódásra aligha lesz okunk, s velük zárni ajánlónkat annál is indokoltabb, hiszen legközelebb amúgy is a Zempléni Fesztivál nyitókoncertjére felutazó együttessel kezdjük majd a műsorismertetést.

Figyelmébe ajánljuk