Kis Grófo és az új roma mulatós

„Én, a bulibáró, sálom dilomálom”

szerző
Soós Tamás
publikálva
2015/32. (08. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Amatőr énekesként kezdte, de ma már az egyik legnézettebb magyar előadó a YouTube-on. Sikerével a mulatós zene és a szórakoztató cigányzenész alakja is visszakerülhet a fősodorba.

3, 5, 9, 11, 18: ezek nem az ötös lottó új nyerőszámai, hanem Kis Grófo legnépszerűbb dalainak nézettségei a YouTube-on – milliókban. „A No roxa áj vagy a Nézését meg a járását című örökbecsűket elég egyszer hallani, és nincs az a kazah töményital, ami képes lenne kitörölni az ember agyából” – mondja a mulatos.blog.hu paródiaoldal szerzője, Kirsch András, aki szerint vannak, akik kulturális apokalipszisnek tartják Kis Grófo zenéjét, de a többség örömmel bulizik rá.

Roma mulatósra körülbelül 15-20 éve vigadnak az emberek. A műfajt a Bódi család tette népszerűvé még az ezredforduló környékén, akik 1978-tól sokáig autentikus roma népzenét játszottak. „A folkzenélésből nagyon kevesen tudnak megélni Magyarországon, mert erre a zenére csak egy szűk rétegnek van igénye. Ezért váltottunk a mulatósra” – meséli Bódi Guszti fia, Bódi Csaba. „2000-ben készítettük el a Szeretlek, szeretlek című albumunkat, amiből 160 ezer példányt adtunk el. A folklórlemezekből előtte 4-5000 darabot.”

Az időzítés nem is lehetett volna jobb: Galambos Lajos 1997 végén kapott önálló műsort az akkoriban induló TV2-n, amelyben a Bódi család zenekara is többször fellépett. A tévének köszönhetően a mulatós zenészek végleg búcsút mondtak a rendszerváltás előtti állapotoknak, amikor a kultúrpolitika által káros giccsnek minősített műfaj még másolt kazettákon terjedt. (Hanglemezt csak a 3+2 zenekar adhatott ki, de ők is csak a határon túl, Jugoszláviában, amiből importáruként értékesítettek itthon több mint 1,3 millió példányt.)

Ám a Dáridó és később az m1-es Szuperbuli mai szemmel ideiglenes kitérőnek tűnik a műfaj történetében. A mulatós zenének kialakultak a saját, 0–24-ben sugárzó zenecsatornái, és az interneten keresztül is egyre több embert szólít meg, de a mainstreamből kiszorult az előző évtized végére: az országos rádiók nem játsszák (a Dankó Rádió sem), a kertévék pedig inkább csak főzni és beszélgetni hívják bulvárműsoraikba a műfaj sztárjait. Ettől függetlenül a mulatós zene népszerűsége töretlen a nyolcvanas évek második fele óta – állítja Fái András, a Sláger TV producere, „csak a másolt kazetták helyét átvette az internet, és a 2000-es évek sztárjai már a YouTube-on is terjesztik a felvételeiket”.

Családban marad

false

A roma mulatós az internet térnyerésével párhuzamosan virágzott fel – alulról építkező, „csináld magad” attitűddel dolgozó színtér ez. A zenei végzettséggel csak elvétve rendelkező zenészek önköltségből forgatják, a YouTube-ra töltik fel és a Facebookon posztolják a klipjeiket. Sokszor az ismerőseiket, rokonaikat hívják szereplőnek, és a rendezést is magukra vállalják. A legtöbb videó a hobbiszinten működő Z&G Stúdiónál készül: egynapos forgatás, egyhetes utómunka és ötvenezer forint alá szorított ár jellemzi a klipeket, de csak ha a zenész az autó- és a helyszínbérlésről is gondoskodik.

Míg az amatőr produkcióknak jellemzően a közönsége is roma, addig a sztárelőadók, mint Bódi Csabi vagy Kis Grófo a cigányközösségen kívül is népszerűek. A YouTube adatai magukért beszélnek: Bódi Csabi legnézettebb klipjét több mint 4, Nótár Maryét több mint 12, Kis Grófóét pedig több mint 18 milliószor játszották le. „A YouTube úgy működik, mint egy rádió vagy egy televízió. A mai fiatalság és a középosztály összeállít rajta egy playlistet, és azt hallgat, amit akar” – mondja Lakatos Róbert, a Skyforce Kft. vezetője. A Nótár Maryt és L.L. Juniort is menedzselő cég a YouTube-ra gyárt klipeket: komplett csomagot kínál a művészeinek, amelybe a lemez- és klipkészítés mellett beletartozik a stylistmunka és a weblaptervezés is. A zenét alkotói közösségben, hárman szerzik: Lakatos Róbert, a felesége, Száva K. Rita, valamint a menedzselt zenész.

Ahogy ebből a példából is látszik, a roma mulatós zenész nagy valószínűséggel családi vállalkozásban nyomul. Az egyik legkeresettebb énekes, Jolly a feleségével, Suzyval koncertezik országszerte, a Bódi család pedig a Bódi Guszti Produkciós Irodát működteti. „Én vagyok a sofőr, a bátyám a hangszerelő, anyukám írja a szövegeket, a faterom a zenét. De mi kötjük a szerződéseket, és mi szervezzük a koncerteket is” – mondja Bódi Csaba. „Amit keresünk, az bekerül egy közös kútba, ahonnan a család minden tagja annyit mer, amennyi neki jólesik.”

A családi munkamegosztás költ­séghatékony, hiszen így házon belül marad és nem aprózódik szét a bevétel. Ráadásul a roma hagyományokat is őrzi: a zenészszakma apáról fiúra száll. Kis Grófo, azaz ifj. Kozák László 12 éves kora óta jár magánrendezvényekre az apjával. „Nincs zenei végzettségem, édesapámtól, Nagy Grófótól tanultam mindent” – vallja a 22 éves énekes, aki az első lemezeit is vele közösen adta ki. Az eleinte Grófo nevén futó klip-DVD-ken aztán egyre inkább előtérbe került, másodhegedűsből főszereplővé vált.

Megrendelésre

A klip-DVD-k a roma mulatós sajátos termékei. A kereskedelmi forgalomba nem hozott, a You­Tube-ra feltöltött egyórányi, puritán klipcsomag lényege, hogy bemutassa az előadó énektudását és repertoárját. Hiszen ahhoz, hogy ne csak a nyári koncertnaptár legyen tele, hanem egész évben hívják magánrendezvényekre, a zenésznek a roma közösség elismert és közkedvelt tagjának kell lennie. Egyébként sincs olyan mulatós zenész, aki ne „magánozna”, de különösen fontos ez a roma közösségekben, amelyek hagyományosan nagy hangsúlyt fektetnek az „életfordulók” rituális ünnepeire: keresztelőkre, esküvőkre, születésnapokra, ballagásokra.

Az ilyen összejöveteleken Kis Grófo az egyik legkeresettebb előadó, akinek különleges vállalása, hogy megrendelésre nemcsak dedikál, de ír is dalokat. „Van, aki csak egy keresztnév kiemelését kéri, más komplett dalszöveget. Nincs fix ára, ez mindig az adott felkéréstől függ” – mondja az énekes, aki évente 10-12 „speciálba” készült számot is jegyez. A szövegeket maga írja, a zenét általában édesapjával szerzi.

A személyre szóló dalok persze nem példa nélküliek – kifejezetten elterjedtek a Balkánon és főleg a Romániában népszerű etnozenében, a manelében. Pulay Gergő antropológus szerint „a speciálba küldött dalok szorosan kötődnek a cigányzenész »szolgáltató« szerepköréhez, melyben a zenész egy másik ember, a hallgató »nevében szólal meg«, a neki fontos, általa megélt vagy vágyott dolgot fejezi ki – szemben az »autonóm művésszel«, aki a saját gondolatait, érzéseit fogalmazza meg a dalaiban”. Pulay hangsúlyozta: míg a magyarországi dalküldés általában ünnepekhez, köszöntésekhez kapcsolódik, a manelében a számot többnyire a zenész „főnökének” vagy „szponzorának” dedikálják, aki gyakran a helyi alvilág tagja. „Élő zenei helyzetben, mint a lakodalom vagy más rítus, az embe­rek odamennek az énekeshez, a fülébe súgják, kiknek küldik az adott számot, amit aztán az énekes bemond a mikrofonba, és közben fizetnek neki. Ha valaki hangfelvételre is felkerül címzettként, az nyilván nagyobb tételt jelent, és az adott személy hírnevével és annak terjesztésével is összefüggésben van.” A magyarországi cigánybálokon is hasonló a protokoll, nem ritka, hogy az ünnepelt vagy hozzátartozója pénzben is kifejezi tiszteletét a meghívott zenész felé – előretáncol, és öt-, tíz- és húszezresekkel öltözteti fel a mikrofonállványt. Kis Grófo hozzáfűzi: „Számot kérni mindig lehet, és nem kell érte fizetni. Ez utóbbi csak egy gesztus, ami jól­esik a zenészeknek.”

A romániai manele „királya” Nicolae Gută, akit Kis Grófo is szeret, sőt első slágerét, a Gigolót is tőle kölcsönözte. A Kis Grófo-stílus már ebben a korai klipben is megmutatkozik. Guld Ádám médiakutató szerint Kis Grófo imázsa jól illeszkedik az őt megelőző roma mulatós előadók stílusához, „az egyetlen kézzelfogható különbség talán csak az, hogy a dalok szövegében és a videoklipekben minden korábbinál nagyobb hangsúly kerül az anyagi javak bemutatására. A »rajoskodás«, ami drága ruhákkal, ékszerekkel és luxusautókkal való öncélú pózolást jelent, kötelező elemévé vált Kis Grófo videóinak. A klipekben bemutatott életmód természetesen sokkal inkább egyfajta fantáziavilág, mintsem maga a valóság.”

A hallgató könnyen beleképzelheti magát ebbe a világba, amiben nagy szerepe van az előadót raj/vagány bulikirálynak mutató szövegeknek is. „Az emberek a dalokban élik ki a vágyaikat, az álmaikat. Ezek gyakran olyasmiről szólnak – vagányságról, csajozásról, italozásról –, amit mindenki szeretne, de nem feltétlenül tehet meg. Az előadó azért is költi bele a saját nevét a dalba, mert például a »Jolly a király« sornál a barátok nem Jolly, hanem egymás nevét éneklik, és ezáltal beleélik magukat a vágyott helyzetbe” – mondja Bódi Csaba.

Munk Veronika szociológus szerint Kis Grófo azért is szórakoztatja az embereket, mert imázsa ismerős sztereotípiákra épül. „Kis Grófo már harmadik éve hozza klipjeiben a mosolygós, fukszos, audis, pénzt szóró, bulizós cigányt, akikből ugyan elenyészően kevés van az országban, de a többség mégis ezeket a képeket köti az újgazdag cigányokhoz. Ez a fajta másság ismerősnek tűnik a többségnek, és szórakoztatja is őket. Ami szerintem nagyon fontos, hogy bár sokan nem vele, hanem rajta nevetnek szórakozás közben, akkor is a humor és az öröm forrása Kis Grófo munkássága, sosem a gyűlöleté.”

Kis Grófo népszerűségének garanciája, hogy azok is hallgatják, akik őszintén szeretik, és azok is, akik ironikus távolságtartással viszonyulnak hozzá. Rajongói szemében ő a roma self-made man, aki önerőből küzdötte fel magát az országos ismertségig – még akkor is, ha jómódú családba született, a szegénységből csak édesapjának kellett kitörnie. Másoknak Kis Grófo internetes jelenség, aki mémként lett igazán híres. A fordulópontot a Jollyval közösen énekelt No roxa áj klipje jelentette, aminek elterjedése után egyre több Facebook-csoport követelte, hogy Kis Grófót léptessék fel a legkülönfélébb egyetemi rendezvényeken.

Works hard for the money

false

„Egyszerű, élvezhető, ennyi” – indokolja egy huszonéves lány az EFOTT-on, hogy miért szereti Kis Grófót. A Budavári Sörfesztiválon megkérdezett fiatalok is hasonló választ adnak: mert poén, mert jó, mert szórakoztató. A tömegkultúra legfőbb vonzereje mindig a teljes belefeledkezés a jelenbe, Kis Grófo dalai pedig éppen ezt ígérik. Ráadásul a mulatós zene számára tökéletes fogadó közeget jelent a mai bulikultúra, ami a felnőtté válást elodázó, a szórakozást viszont korábban kezdő fiatalok körében alakult ki. Nem véletlen, hogy Kis Grófo elsősorban a 12–25 évesek körében a legnépszerűbb; s nem mellékes az sem, hogy ezt a korosztályt a legkönnyebb a YouTube-on és a Face­bookon keresztül megszólítani.

„Kis Grófo egyértelműen a YouTube-sztárok legújabb nemzedékéhez tartozik, akik az intézményesült médiaipar támogatása nélkül érik el kezdeti sikereiket. Ezek a fiatalok hosszú évek kitartó munkájával építik fel a rajongótáborukat, a sikerük pedig általában a folyamatos tartalom-előállítással, vagyis a következetességgel, illetve a rajongókkal való közvetlen kapcsolattartással magyarázható. Napjaink legnépszerűbb YouTube-sztárjai azok közül a hétköznapi fiatalok közül kerülnek ki, akik közvetlenek, barátságosak, nyitottak, illetve egy olyan témát karolnak fel, amely sokakat érdekel vagy szórakoztat. Ha ennek tükrében tekintünk Kis Grófo karakterére, illetve belátjuk azt, hogy Magyarországon a mulatós zenének ma is elképesztően széles rajongótábora van, nem nehéz megérteni a szolnoki fiú sikerének titkát” – mondja Guld Ádám.

Az énekest idén nyáron a VOLT, az EFOTT és a Campus Fesztivál mellett a Budavári Sörfesztiválra is meghívták. A mulatós sztár a falunapok, esküvők és fröccskocsmák mellett egyre több nagy presztízsű szórakozóhelyen és fesztiválon játszik, így télen két-három, nyáron pedig nyolc-tíz fellépése is van egy héten. Ez nem ritkaság a mulatós zenészek körében, mivel ők a koncertezésből, haknizásból tudják fenntartani magukat. (A Narancs úgy értesült, hogy Kis Grófo fellépti díja jelenleg 200 ezer forint körül mozog.) Albumot egyáltalán nem vagy csak kis példányszámban adnak ki, dalaikat pedig nem a fizetős digitális platformokra (az iTunesra, Deezerre stb.) töltik fel: a YouTube-on vírusszerűen elterjedő sláger arra jó, hogy új fellépé­seket szerezzen az előadónak.

A mainstream kapuján aztán a Pixa által írt és vele előadott Bulibáróval lépett be Kis Grófo. A roma mulatóst az elektronikus trendekkel ötvöző dal az MR2–Petőfi rádión debütált, és bekerült a VIVA fiatal előadókat támogató Push programjába is. A zenészt profi menedzsment, a Hydelight Event & Communication Kft. karolta fel, már ők szervezik a fellépéseit, tervezik a színpadképét és kezelik a Facebook-oldalát. Klipjei is egyre profibbak: a Vedd fel az öltönyöd például trendi animációs videót kapott, amit már nem a Z&G Stúdió, hanem a Kowalsky meg a Vega klipjeit is jegyző RedLife Film készített. Az énekes ősszel lép megint nagyot a hagyományos sztárság felé vezető úton: ekkor jelenik meg nagylemeze a Magneoton gondozásában.

Addig persze a mulatós zenében gyakran követhetetlen szerzői jogdíjügyeket is rendeznie kell. A mulatós alkalmazott zene, egyetlen szabálya a közönség kiszolgálása, aminek érdekében szinte bármi megengedett a számok kölcsönvételén és magyarításán keresztül az át- és feldolgozásokig. Az Artisjusnál csak idén júniusban regisztrált Kis Grófo legismertebb dalai közül több is úgy jött létre, hogy egy már korábban befuttatott számhoz írtak magyar nyelvű, mulatós szöveget. A Vedd fel az öltönyöd Donna Summer She Works Hard for the Money című dalának átirata, a Gigolo Nicolae Gută száma, az Olaszosan, gigolósan pedig Gloria Gaynor I Will Survive és a Pussycat Dolls Hush Hush című dalának összegyúrásából született. Kis Grófo két legnagyobb slágerének ügye pedig a bíróságon, illetve az Artisjusnál van: a No roxa áj szerzőségével kapcsolatos jogvita még tart (a Jolly nevén levédett dal szövegét tényleg Jolly, de a zenét állítólag a Kamy nevű énekesnő írta), a Nézését meg a járását című műdalegyveleget pedig Kothencz Lajos ugyan bejegyeztette a saját nevére – az Artisjus népzenei átdolgozó bizottsága még vizsgálja a mű szerzőségét.

Történetesen roma

Kérdéses az is, hogy a kereskedelmi csatornákon egyre gyakrabban szereplő Kis Grófo a tömegmédiában is fenn tudja-e tartani stílusát. Az énekes még alakuló imázsa ugyan belesimul a mulattató cigányzenész sztereotípiájába, de egyben el is tér a main­stream roma sztárokétól. Munk Veronika szerint „Kis Grófo egyedülállónak tekinthető abban, hogy erős cigány sztereotípiákat hangsúlyozva mozgatja meg a rajongótáborát. Amikor egy cigány hírességre felfigyel a közönség, kezdetben ugyan még szó van a származásáról, de a sikerrel teljesen beolvad a többségi társadalomba, és a megjelenítése bizonyos mértékű távolságot tart etnikai csoportjától. Ritkán vagy sosem beszélnek származásukról vagy a kisebbségi csoportjukat érintő ügyekről. A legtöbbjük nem roma sztárként jelenik meg, hanem olyan sztárként, aki történetesen roma.”

Tény, hogy az énekes eddigi nyilatkozataiban nem foglalkozott roma ügyekkel, mondanivalóját a bulizásra koncentrálta. Ám imázsában nem történetesen, hanem hangsúlyosan roma, és sztár sem ennek ellenére, hanem éppen ezért lett – pozitív vagy negatív diszkrimináció nélkül, 2015-ben, Magyarországon.

szerző
Soós Tamás
publikálva
2015/32. (08. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Holland orvosok
A menekült gyerekek gyógyításáról
Nemzetépítés az iskolában
Ukrán–magyar oktatási vita
Versenysport vs. adófizetők
A hobbiúszók kiszorítása
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...