Lemez

Fish!: Konzervzene

  • Vincze Ádám
  • 2013. november 17.

Zene

Az 1999-ben alakult, szóval már igazi veteránnak számító Fish! - belegondolni is ijesztő, hogy jövőre a tizenötödik évfordulót ünnepelhetik - talán a legokosabban építkező zenekar azok közül, akik a kétezres évek elejétől fogva rendszeresen megfordultak az olyan, ma már nem létező budapesti klubokban, mint a Süss Fel Nap!, a Pesti Est Café vagy a Kultiplex.

A Fish!-nek meglenne az esélye a komolyabb hazai áttörésre is, és a Senior Hal művésznéven dj-ző Kovács Krisztián énekes karakteres figuráját is könnyen el lehet képzelni a marginális szubkultúrák felől jött félcelebek között, de a zenekar szándékosan nem él a kínálkozó a lehetőségekkel. Ehelyett becsületes konoksággal végigtúrják évről évre ugyanazokat a fesztiválokat, és most már menetrendszerűen, kétévente érkezik egy-egy nagylemez, amit pár nap erejéig ezúttal is ingyenesen letölthetett bárki.

Egy ilyen zenekartól nem azt várja az ember, hogy állandó kísérletezéssel rombolja le és építse újjá a róla alkotott képet, úgyhogy nem meglepő, hogy a Konzervzene gyakorlatilag a 2011-es Sav egyenes folytatása - de ez így is van jól. Az egyetlen gyenge pont az erőtlen rapverzékkel büntető Több a többnél, egyébként viszont maradt a slágeres, gitározós, refréncentrikus rockzene kellően vitriolos szövegekkel, ami pont annyira változatos - a paletta a Kelj fel! egy perc alatti punkoskodásától a Minden jó lesz szarkasztikus lassulásáig ér -, hogy ne unjuk meg rögtön elsőre, a lemez hosszát pedig ismét sikerült az ebben a műfajban optimális harminc perc körül tartani.

Szerzői kiadás, 2013

alá

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”