folyóirat - Prae, 2011/1. Dark fantasy

  • S. B.
  • 2011. szeptember 22.

Zene

A fekete fantasztikum - mely Király Jenő szerint abban tér el a fehér fantasztikumtól, hogy míg ez utóbbiban bármi megtörténhet, kivéve a legrosszabbat, az előbbiben épp' a legrosszabbnak kell megtörténnie - a képzelet legsötétebb mélyére vezet. A küllemében megújult Prae idei első lapszámának majd' felét kitevő tematika ezúttal e borzongató műfaj angolszász művelőit mutatja be. Elsősorban magával a világgal és az azt benépesítő lényekkel foglalkoznak a tanulmányok, melyek jórészt egyenes ági folytatásai, továbbgondolásai a lap 2003/1.
A fekete fantasztikum - mely Király Jenõ szerint abban tér el a fehér fantasztikumtól, hogy míg ez utóbbiban bármi megtörténhet, kivéve a legrosszabbat, az elõbbiben épp' a legrosszabbnak kell megtörténnie - a képzelet legsötétebb mélyére vezet. A küllemében megújult Prae idei elsõ lapszámának majd' felét kitevõ tematika ezúttal e borzongató mûfaj angolszász mûvelõit mutatja be.

Elsõsorban magával a világgal és az azt benépesítõ lényekkel foglalkoznak a tanulmányok, melyek jórészt egyenes ági folytatásai, továbbgondolásai a lap 2003/1. számában megjelent írásoknak. A központi motívum ezúttal a horror egyik legalapvetõbb eszköze: a felfoghatatlanság, a bizonytalanság, a "valami jön" érzete. Stemler Miklós korábban, a Fantasy-számban még csak az alternatív világok Tolkien-féle univerzumépítési mintáival foglalkozott, itt a rettenet fénytörésébõl tekint a témára, és a világ megismerhetetlenségének borzalmát mutatja be írásában. Nemes Z. Márió és Mócza Attila a már Ste-phen King által is "a huszadik századi horror sötét, barokk hercegének" nevezett H. P. Lovecraft munkásságával foglalkozik. Nemes Z. az ismeretlentõl való félelmet, a leselkedõ rém vizuális befogadásának képtelenségét emeli ki a Chtulhu-mítosz kapcsán, míg Mócza a klasszikus, gótikus horror hagyományait kutatja a lovecrafti életmûben három sarkalatos elbeszélésen keresztül. Sánta Szilárd írása a hazánkban kevésbé ismert China Miéville mûveit és a weird fictiont, vagyis a fantasztikumot félelemmel vegyítõ mûfajt mutatja be, míg Mekis D. János a képregény-irodalomban is hódító Neil Gaiman munkásságát vizsgálja, elsõsorban az Amerikai istenek címû regényen keresztül.

Ugyan már nem ez a blokk, de ha már horror, akkor legyen kaland is: figyelemre méltó még H. Nagy Péter Leletvadászok címû írása is, mely az Indiana Jones-filmek fantazmagóriáit veti össze a valósággal.

100 oldal, 800 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk