Lemez: Képzelhetik (Cello Trio: Tango Brasileiro)

szerző
m. l. t.
publikálva
2002/1. (01. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Alig pár hónappal azután, hogy a hamburgi Teldec kiadó felidézte a (múlt) századforduló brazil kávéházi zenéit (Café Brasil), a berlini Piranha rátett egy lapáttal, nem kis meglepetést szerezve mindazoknak, akik a tangót Argentínával azonosították azon az égtájon. Sőt, már-már odáig ment, hogy az "előszóban" leszögezze: egyes riói choro-zenekarok már akkor megteremtették a brazil tangó jellemző formáit, amikor a szomszédban még a kutya sem beszélt tangóról. De ezért nem lenne tanácsos tűzbe tenni a kezünk.

Alig pár hónappal azután, hogy a hamburgi Teldec kiadó felidézte a (múlt) századforduló brazil kávéházi zenéit (Café Brasil), a berlini Piranha rátett egy lapáttal, nem kis meglepetést szerezve mindazoknak, akik a tangót Argentínával azonosították azon az égtájon. Sőt, már-már odáig ment, hogy az "előszóban" leszögezze: egyes riói choro-zenekarok már akkor megteremtették a brazil tangó jellemző formáit, amikor a szomszédban még a kutya sem beszélt tangóról. De ezért nem lenne tanácsos tűzbe tenni a kezünk.

Mindazonáltal ezekről a choro-zenekarokról, amelyek viszonylag intim bárzenét nyomtak, tudni lehet, hogy nem keveset köszönhettek az európai bevándorlók tánczenéinek, így a gyökerek piszkálgatása esetén könnyen párhuzamokra bukkanhatunk.

Itt azonban hajlamos volnék megállni. Hiszen a choro-zenekarok jellemzően pengetős és fúvós instrumentumokat használtak, az argentin tangót fémjelző bandoneónnak náluk nyoma sem volt, nem beszélve a klasszikus Heitor Villa-Lobosról, akinek nem elég, hogy a cselló volt a hangszere, de nem átallotta a darabjaiba beleszőni Johann Sebastian Bach, valamint a brazil indiánok zenéje iránti lelkesedését.

Képzelhetik.

Pontosabban nemcsak képzelhetik, de immár hallhatják is, hiszen a (két brazil + egy német muzsikusból tizenöt éve fennálló) Cello Trio Tango Brasileiro című albumán éppúgy jelen vannak az ő szerzeményei, mint az úttörő Ernesto Nazarethéi. Mégsem pusztán nosztalgiázásról esik itt szó: Ronaldo Miranda és Jaime M. Zenamon kortárs ügyei rendesen bekavarnak a további becsületes szalonzenékre éhes hallójáratokba, de azért nem kell nagyon betojni: továbbra is csak három cselló szól.

Ami végül is nem kevés.

m. l. t.

(Piranha/Zenesegély, 2001 )

szerző
m. l. t.
publikálva
2002/1. (01. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...