Lemez: Majdnem Borz (Ágoston Béla: Meles meles)

  • 2002. március 7.

Zene

Kispál-számokat fog játszani Ágoston Béla - úgy huszadmagával - március 15-én a Trafóban. Időben szólok: a napokban megjelenő Meles meles lemezbemutató koncertje után aligha lesz még egy ilyen alkalom.

Kispál-számokat fog játszani Ágoston Béla - úgy huszadmagával - március 15-én a Trafóban. Időben szólok: a napokban megjelenő Meles meles lemezbemutató koncertje után aligha lesz még egy ilyen alkalom.Ágoston Béla a kilencvenes évek közepén tűnt fel a hazai etnodzsessz palettáján. Kezdetben hajlamos voltam Dresch "Dudás" Mihály és Grencsó István útján keresni a helyét, de most már úgy gondolom: könnyebben eljut hozzá, aki felhagy a kitaposott nyomok követésével. Még ha Ágoston kötődése a magyar népzenéhez és a free dzsesszhez változatlanul erős maradt is.

Jelenleg annak jegyében fúj a Dél-alföldi Szaxofonegyüttesben, és abba a rokonságba tartozik a "duda a dzsesszben" fonalat kibontó Ágoston-trió is, de mert a kutya a részletekben van elásva, korántsem hagyhatók figyelmen kívül azon zenekarok, amelyekben "csupán" közreműködik. Így az archaikus jiddis hagyományban gyökerező Odessa Klezmer Band, az ugyancsak Kiss Ferenc vezette - s az ő életművét újragondoló - Etnofon Zenei Társulás, a múlt év legszebb szavú ígérete, a Folkestra, illetve legújabban a cimbalmos Lukács Miklóshoz kötődő Eclectic Gipsy Band.

E sok szín dacára Ágoston nem tart attól, hogy elaprózza magát - inkább azokhoz a színészekhez hasonlítja hozzáállását, akik szívesen kalandoznak a különféle drámai műfajok között. S mert számos fúvós hangszeren játszik, sokan hívják, most érnek be a régi ismeretségei - Lukács Miklóssal, például, a Vasmalomban haknizott azelőtt. "A gond csak az, amikor ugyanabban az időpontban egyszerre több zenekarral kellene fellépni."

De hogy jön ide a Kispál?

H

A Szarvason nevelkedett Ágoston 1988-tól a pécsi tanárképző főiskola ének-zenei tanszékén tanult - ahhoz nem érzett magában elegendő felkészültséget és önbizalmat, hogy a Zeneakadémiára jelentkezzen. A Kispál és a Borz egy éve működött akkoriban, és Forradalmárával a gólyatáborban azonnal levette Ágostont a lábáról.

"A rendszerváltás éveiben intenzív diákélet folyt Pécsen, a kollégiumban rendszeres dzsesszklub működött, a rajz szakos Lovasi ott hallott engem először. Egyre többet beszélgettünk a büfében, ő adta a zenekaromnak a Mecseki free nevet, s előbb-utóbb a közös zenélés gondolata is felmerült." Ágoston így szállt be Lovasi és barátja, Hajdú András össznépi zenei-színházi előadásába, aztán a Kispál-koncertekbe is - együtt játszottak egészen addig, amíg a zenekar nem döntötte el, hogy trióban és főállásban muzsikál. 1997 őszén, a Kispál és a Borz tízéves jubileumi koncertjén azonban - a többi egykori taghoz hasonlóképpen - újra jelenése volt, akkor tűnt fel a Kispál-rajongó Kővári Zsoltnak, hogy milyen jól fest ebben a gitárzenében egy szaxofon. Ezt követően az ő ötlete - és anyagi támogatása - nyomán kezdett ez a feldolgozás-lemez megformálódni.

És ha Kővári Zsolt történetesen Quimby-rajongó?

"A Kispál-számok kapcsán is felmerült bennem, hogy miért bántsam őket, ha egyszer teljesen jók így is; csak hát nagyon csábító volt, hogy egy olyan lemezt készíthetek, amilyet szeretnék. De amikor hozzákezdtem, még fogalmam sem volt, hogy a Hello vagy mondjuk az Autók a tenger felé hogyan fog dzsesszes változatban hangzani. Ugyanígy - bár félek, ez nagyképűen hangzik - a Quimbynek is neki lehetett volna ülni."

H

Attól a technós Kispál-remixalbumtól, amely két évvel ezelőtt jelent meg, a Kispál-rajongók zöme meglehetősen kiakadt. Hogy a dzsessz közelebb állna hozzájuk, mint az elektronikus tánczene, azt nem gondolnám, de hogy ebben az anyagban könnyebben a Kispálra találhatnak, azt feltétlen. Ágoston feldolgozásaiban az eredeti dalok korántsem tűnnek pusztán "alibinek": valóban komolyan vannak véve témaként és rögtönzésként egyaránt - számomra ettől példaértékűek, ettől élvezetesek igazán. Egyfelől. (Miközben, ne essék félreértés, ízig-vérig szuverén dzsesszlemez.)

Másrészt rendkívül vonzó a hangszeres és stiláris és hangulati gazdagsága - közreműködői nem csak a dzsessz, továbbá a magyar és keleti népzenék eszköztárát vonultatják fel a gardontól a tabláig, belefér a szkreccselés, sőt egy feldolgozás feldolgozásával még az Anima Sound System is. Dj Titusz, Juhász Gábor, Hárságyi Péter, Lukács Miklós, Geröly Tamás, Szandai Mátyás, Monori András, Szalai Péter és így tovább... - nem csoda, hogy Lovasi András sem akart kimaradni a buliból, s végül két számban énekel.

"A Kispál-rajongók szemszögéből nem tudok (a feldolgozásokhoz) hozzászólni, mert én nem vagyok egyértelműen Kispál-rajongó. Fantasztikusnak tartom a lemezeiket, de magától a pop- és rockzene nyelvétől, hallgatásától - attól, hogy a világ dolgaira ezen a szűrőn keresztül csodálkozzak rá - az életem sodrásával eltávolodtam. Az Ágy, asztal, tévé volt az utolsó lemezük, amit hallottam, így fél évet azzal töltöttem, hogy ismerkedjek a számaikkal. Arra törekedtem, hogy a Kispál-lemezek mindhárom rétegére - a beates-poposra, a tudatalatti népzeneire és a keményebb rockosra - építeni tudjak."

Ágoston kezdetben tíz számban, szimpla lemezben gondolkodott, de miután az első hatot bemutatták Kispálék 2000 decemberi koncertjén, a sikerrel újabb igények merültek fel. Akkoriban még Kind of Borz volt a munkacím, ebből lett mára a dupla Meles meles, ami ugyancsak borz, csak éppen latinul.

Le a kalappal.

S hát minimum duplán ajánlom én is, ennél többet nem tudok elképzelni:

- azoknak, akik szeretik a dzsesszt;

- azoknak, akik szeretik a Kispált;

- azoknak, akik szeretik a dzsesszt

+ a Kispált.

Mint:

Marton László Távolodó

Figyelmébe ajánljuk