mi a kotta?

Nem annyira mikro

szerző
mi a kotta
publikálva
2018/21. (05. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

„Beethoven hegedűversenye fiatalkoromban egyet jelentett a komolyzene fogalmával…” – írta visszaemlékezéseiben Yehudi Menuhin, és ebben a megállapításban csak igen kis mértékű túlzás rejlik. A D-dúr hegedűverseny legalább egy bő évszázadon át valóban a komolyzenei repertoár kultikus tisztelettel övezett darabja volt: a hegedűsök legfőbb mércéje és próbaköve, amely felette állt minden más versenyműnek. „Concerto par Clemenza pour Clement” – sütött el egy többnyelvű szóviccet e kompozíciójának ajánlásával Beethoven, aki 1806 decemberében a számára oly sok értékes szolgálatot tévő Franz Clement, a Theater an der Wien koncertmestere és zenei igazgatója akadémiájára, vagyis előadói estjére kedveskedett Hegedűversenyével. Clement nyomában azután nagy hegedűsök hosszú sora tömjénezett e mű oltárán, amelynek kedveltségét még az a tény sem csökkenti, hogy a szólista számára előadása jóval nehezebb, mint amilyennek hangzik. Most szombaton Baráti Kristóf veszi majd vonója alá a D-dúr hegedűversenyt, méghozzá egy olyan koncerten, amelyen, ha minden igaz, a MÁV Szimfonikus Zenekar munkáját is ő maga fogja igazítani (Olasz Intézet, május 26., tizenegy óra).

A 20. század második felében azután jócskán kibővült és átalakult a komolyzene fogalma, ahogyan azt Ligeti György Öninterjújának pár mondata is érzékelteti: „Az 1966 óta írott műveimben […] és még következetesebben az 1968 óta keletkezett darabokban elkezdtem kivilágosítani a sűrű polifon hálókat: bár az egyes szólamok többé-kevésbé továbbra is az észlelési küszöb alatt maradnak, olykor már a közvetlenül észlelhető tartományban is megjelennek zenei alakzatok. Ennek a kivilágosodott, már nem homályos-festői, inkább transzparens-rajzos mikropolifóniának jellemző példája […] az 1969–70-ben komponált Kamarakoncert 13 hangszerre. Azt mondhatnám, hogy ezekben a darabokban a mikropolifónia már nem annyira »mikro«, a zene faktúrája a még nem észlelhető és az alakzatként észlelhető zenei momentumok közötti határvonalon egyensúlyoz.” E legilletékesebb jellemzés találó voltáról hétfőn győződhetünk meg, amikor is első hangversenyét adja majd a – Concerto Budapest tagjaiból és vendégeiből alakult – Ligeti Ensemble (BMC, május 28., fél nyolc). A többek közt Keller András, Csalog Gábor és Klenyán Csaba játékát is ígérő este programján pedig, az emlegetett Kamarakoncert mellett, Stravinsky- és Kurtág-művek is szerepelnek majd.

Múlt heti ajánlónk fürtös csodagyermeke, Mendelssohn az elkövetkező napokban egy kvartett és egy trió számára kínál hálás játszanivalót. Fülei Balázs Auer Triója egyenesen nyolcszemköztöt rendez majd Mendelssohnnal, a mester c-moll és d-moll trióját megszólaltatva, valamint Hegedűs D. Gézát is bekapcsolva a koncert menetébe (BMC, május 31., hét óra). A berlini székhelyű Artemis Quartet (képünkön) pedig Mendelssohn 3. (D-dúr) vonósnégyesével fog nekivágni a zeneakadémiai koncertjének, melynek kiadós programján lesz még egy Schumann- és egy Sosztakovics-kvartett is (Solti Terem, május 26., hét óra).

szerző
mi a kotta
publikálva
2018/21. (05. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
mi a kotta
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...