Színház: Élüzemből álomgyár (Fenyő Miklós-Tasnádi István: Made in Hungária)

  • - legát -
  • 2002. január 24.

Zene

Jézus Krisztus, Eva Peron és István király után Fenyő Miklós életéből is zenés játék kerekedett. Leginkább az angyalföldi szurkolók örömére.

Jézus Krisztus, Eva Peron és István király után Fenyő Miklós életéből is zenés játék kerekedett. Leginkább az angyalföldi szurkolók örömére.Fenyő egyszer már megvolt. Néhány évvel ezelőtt a Fővárosi Operettszínházban mutatták be a Hotel Menthol című "musicalt", amelyben olyan jelentős hazai sztárok fakadtak dalra és perdültek táncra, mint Szandi, Csonka Pici és Szulák Andrea. Persze ne képzeljük egy percig sem, hogy a produkció musicalként működött, csupán ürügyként szolgált, hogy a népszerű előadóművészek elénekelhessenek néhány Hungaria-számot, vagyis a Hotel Menthol nettó revű volt, annak viszont korrekt: remek tánckar, pompás díszletek, tisztességesen előadott dalok. A közönség imádta.

A József Attila Színházban nem érték be a Nagymező utcaihoz hasonló recepttel - kapj elő néhány örökzöldet, aztán mindent bele, ami csak a csövön kifér -, többet, tartalmasabbat akartak, és mivel a műsorfüzetben az áll: "az előadás a XIII. kerületi polgármesteri hivatal támogatásával jött létre", gondolhatjuk mindjárt azt is, hogy a cél "egy igazi angyalföldi musical" megalkotása volt. De milyen legyen egy angyalföldi musical?

Természetesen múlt idejű, mivel a klasszikus Angyalföld ma már nem létezik. A gyárakból irodaházak, telephelyek lettek, a le nem bontott bérkaszárnyák egyszerű lakásaiból méregdrága garzonok. Úgy tűnik, a városrésszel kapcsolatos sztereotípia - amit nevezhetünk édesbús prolivircsaftnak - örökre véget ért. Mindez persze nem baj, csakhogy ezzel megszűnt a "tizenhárom" legendája is, amit valamennyire éppen a József Attila Színház generált évtizedeken át.

Persze legendának megtette volna az is, ha például egy Fejes Endre-elbeszélésbe töltenek zenét úgy, hogy ötpercenként felcsendül a Járom az utam a macskaköves úton. Csakhogy manapság ki kíváncsi az ilyesmire? Nyugdíjas-klubdélutánt akarunk, mozgalmi romantikát? Dehogy. És itt jön a képbe Fenyő: gyakorló slágergyáros,

magyar sztár,

ráadásul kerületi

lakos. Hogy a Szent István park azért mégsem a Váci út és a Lehel út között terül el? Részletkérdés. Kellő fantáziával az újlipótvárosi srácot beengedhetjük a tripoliszi bivalyok közé, a rock and rollt az élüzemekbe - és helyben vagyunk. Angyalföld is megvan, nosztalgiának ott a roki és a hatvanas évek eleje, ráadásul igaz történet is akad: a Fenyő család 1956-ban disszidált, majd amikor néhány év múlva visszatért, Mikit valóban megfertőzte a rock and roll.

Innentől kezdve indulhat a sziporka. Tasnádi István librettójában a kamasz Fenyő (a darabban Ricky) hazatérése után azonnal hirdetni kezdi az "igét" a Mauthner Sándor utcában, megalapítja a Hungaria (a darabban Angel Land) együttest, ami persze súlyos konfliktusokkal jár. A kultúrfelelős pártember meg a buta rendőr ahol tud, keresztbe tesz neki, az angyalföldi kemény mag spiclinek tartja, régi szerelme nem törődik vele, apja pedig csak azt mondogatja: "Fogd be a szád, fiam!" Ám ahogy a Játszd újra, Sam!-ben felbukkan Humphrey Bogart mint hivatásos léleköntő, Rickynek is akad egy álommestere, a nagy Jerry Lee Lewis, akit maga Fenyő Miklós alakít. Természetesen egy ilyen pártfogó mellett előbb-utóbb minden jóra fordul, a banda megnyeri a Ki mit tud?-ot a Csavard fel a szőnyeget (a darabban Csavard fel a szőnyeget) című dallal, visszatér a nő, az apa pedig boldog, hiszen a fiúnak "rendes állása" nincs ugyan, de gázsija annál több. Ahogy az egyik dal szövegében áll: "Így lett élüzemből álomgyár."

Az alaptörténettel tehát nincs baj, a musicalek többsége egyébként is karriertörténetet mesél, és miért kételkednénk abban, hogy Fenyő Miklós pályafutásának kezdete ehhez hasonló volt, vagy ha nem, hát így lehet színes? A Méhes László rendezte előadás azonban messze nem musical, sőt a Hotel Menthollal összehasonlítva mint szimpla zenés produkció is jóval szerényebb. Az még a kisebbik baj, hogy a librettó csupán csak arra szolgál, hogy a dalok közti szüneteket kitöltsék valamivel, nevezetesen felszínes, kiszámítható dialógusokkal, ismert poénokkal, könyökünkön kijövő "hatvanasévek-érzés"-sel. De ennél sokkal kínosabb a zenei vonal: a szereplőknek ugyanis semmi más dolguk nincs, mint hogy elénekeljenek egy dupla lemezre való Hungaria- és Fenyő Miklós-dalt - a Csókkirály címűt többször is.

Valójában ezzel szakad el a póráz, innentől kezdve ugyanis lényegtelen, mi volt a rendező koncepciója - "koncert helyett gondolatteli színházi pillanat" -, hogy a jampecok ütik a dobot vagy őket ütik gumibottal, hogy a főszereplő Miller Zoltán színésznek meglehetősen suta, ha egyébként jóképű, sármos és remek hangja van. Úgy tűnik, a sikerhez ennyi bőven elég - akkor minek erőlködni. Szóljanak a jól ismert dalok, a közönség pedig önfeledten vastapsoljon. Fenyő Miklós élete és kora ettől kezdve ugyanúgy lényegtelen, mint az, hogy az előadás nyomán angyalföldi díszpolgár lesz-e belőle, vagy csak díszpinty.

- legát -

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.