A Balkán kéregetője

Az Orbán-kormány 2019 óta egyre barátibb viszonyt ápol a Boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével, Milorad Dodikkal. Az entitásban már mindenféle vezető pozíciót betöltött politikus nem csak messziről tűnik sötét figurának.

Ahhoz képest, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság az 1995 óta létező Bosznia-Herce­govina Köztársaság kisebbik „entitása”, azaz széles körű autonómiát élvező országrésze, s lakóinak a száma mindössze 1,2 millió, a kvázi államocska elnöke, Milorad Dodik évek óta a magyarországi sajtó egyik állandó szereplője. A 64 éves Dodik Ukrajna orosz lerohanása óta egyre nyíltabban beszél arról, hogy felrúgná a délszláv háborút lezáró daytoni békeszerződést – legutóbb decemberben jelentette ki, hogy ha Donald Trump nyer az Egyesült Államokban 2024-ben, akkor biztosan kikiáltja a függetlenséget. Mégis – vagy éppen ezért – a magyar kormány egyik legstabilabb szövetségese. Orbánnal csak 2023-ban háromszor hoztak össze találkozót, ez év január 9-én Orbán Viktornak ítélték oda a Boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendjét – ez a megtiszteltetés tavaly Vlagyimir Putyinnak jutott, de korábbról ott van a listán Radovan Karadžić, az entitás egykori elnöke és a Balkán mészárosa becenévvel büszkélkedő Ratko Mladić egykori hadseregparancsnok is. Ez utóbbi két kitüntetett jelenleg is életfogytig tartó börtönbüntetését tölti, miután a hágai Nemzetközi Törvényszék jogerősen bűnösnek mondta ki őket a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnök – többek között népirtás – miatt.

Alapozás

Milorad Dodik gazdacsaládban született Banja Lukában (amely ma a Boszniai Szerb Köztársaság fővárosa), gyerekkorát a tőle északra található 30 ezres Laktašiban töltötte. Fiatalon kosárlabdázott – kortársai beszámolója alapján agresszíven, megpróbálva megfé­lemlíteni a nála kisebbeket –, de tehetsége csak a jugoszláv amatőr ligára volt elég.