A szerk.

A nemzeti együttműködés egyháza

A szerk.

A jóindulatú értelmezés az volna, hogy Orbán Viktornak most ment el a maradék esze.
A nagykövetek előtt mondott beszéde kétségkívül a viharos szellemi leépülés jegyeit mutatta; valamiféle párhuzamos valóság tárult föl benne, ahol összekeverednek és egyazon probléma részeivé válnak a menekültek, az iszlám vallás mint olyan, a körúti kebabosok és a magyarországi cigányság. Erdő Péter bíboros nyilatkozatát – mármint hogy azért nem tudják befogadni a menekülteket, mert akkor embercsempésszé válnának – ugyancsak nyugodt szívvel lehetne eszementnek nevezni, csakúgy, mint Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök összeesküvés-elméletét, amely szerint – ha jól értjük – a magukat menekültnek álcázó betolakodók le akarják igázni Európát. De nincs okunk ekkora jóindulatra: ezek az emberek nagyon is tudják, mit beszélnek. Olyan őrültséget, amiben van rendszer, sőt, ez az őrültség maga a rendszer.

Ha valaki még mindig nem értené, hogy az emberség és normalitás sokat lobogtatott, de bántóan marginális és ritka példái – a pannonhalmi apátság megnyitása a menekültek előtt vagy a jezsuita menekültszolgálat fellépése – ellenére miért áll a kormány mellé akár saját elveit is feladva a magyar katolikus püspöki kar jó része, annak röviden hadd idézzük eszébe Kiss-Rigó László eredményekben gazdag pályáját.

Az egyházmegye élére 2006-ban nevezték ki, de a hívek örömét beárnyékolta, hogy Ungváry Krisztián történész éppen abban az évben írta meg róla, hogy a kommunista állambiztonság beszervezett ügynöke volt. Később Kiss-Rigó a magyar bíróság gyakorlatának megfelelően megnyerte a jó hírneve megsértéséért indított pert, tehát bírósági papírja van róla, hogy nem lehet ügynöknek nevezni. A püspök azt is rendre visszautasítja, hogy fideszes lenne, mert hát mit lehet tenni, ha jelenleg csak egy olyan párt van, amely a keresztény egyház által vallott „józan és észszerű értékeket” képviseli? Ezt azok után nyilatkozta, hogy gyújtó hangú beszédben állt ki Lázár János mellett egy kampányrendezvényen 2010 februárjában. „Nem is értem az összefüggést keresők szándékát” – értetlenkedett négy évvel később, amikor az Origo azt firtatta, vajon van-e köze a fentieknek ahhoz, hogy a szegedi dóm felújításához több mint kétmilliárd forinttal járult hozzá a Lázár János által felügyelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A személye elleni igaztalan támadások azonban itt még nem értek véget. A NAV hónapokig nyomozott a püspök egyházmegyéjében költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt, természetesen eredménytelenül, de alig zárták le a nyomozást tavaly januárban, máris újabbat rendelt el az ügyészség, mégpedig kényszerítés bűntettének gyanúja miatt. A vádhatóság szerint Kiss-Rigó és a püspöki helynök azért raktak utcára egy diakónust, mert őt sejtették a korábbi feljelentés hátterében. De ebből bizonyára egy szó sem igaz.

A püspök úr szereti a labdarúgást. Most éppen stadiont épít Szegeden, és a 2,5 milliárdos beruházáshoz megtalálta a megfelelő partnert, a szeged-csanádi egyházmegye gazdasági tanácsának tagját, Garancsi Istvánt, és az ő kiemelkedően sikeres cégét, a Market Zrt.-t. A Videoton tulajdonosát már csak azért is jól ismerheti, mert rendszeresen együtt nézik a meccseket a Pancho Aréna VIP szektorában. Hogy a püspök úrnak bérelt helye van a felcsúti stadionban, az magától értetődik, hiszen ő szentelte fel. Az olyan pletykákkal pedig, hogy Kiss-Rigónak saját lakrésze van Hernádi Zsolt esztergomi luxusnyaralójában, vagy hogy a püspöki rezidencián együtt nézték a brazil vébét Orbán Viktorral, nem érdemes foglalkozni.

Amint az is illő és üdvös, hogy amikor a Washington Post megkérdezte, mit gondol Ferenc pápának a menekültek befogadására buzdító nyilatkozatáról, Kiss-Rigó kijelentette: a pápa téved, és ő a menekültellenes Orbán Viktorral teljes egyetértésben van. Csak hogy nyilvánvaló legyen, kinek szolgál.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.