A szerk.

Durrantott párat Svédbe’

A szerk.

Kicsiny (164 oldal, vágott A5-ös formátum), ám annál tartalmasabb kötetben adta közre tavaly év vége felé Semjén Zsolt életbölcsességének, nem túlzás, gyöngyszemeit a Barankovics Alapítvány, a Kereszténydemokrata Néppárt hivatalos pártalapítványa.

Az Egymillió című Semjén-breviárium írásainak műfaja elegyes, a szerző alkalmi beszédeiből, napirend előtti országgyűlési felszólalásaiból, mások napirend előtti felszólalásaira adott rövid – ám annál veretesebb! – válaszaiból, a vele készült sajtóinterjúkból áll össze, ezek segítségével nyújt keresztmetszetet a miniszterelnök-helyettes és pártelnök belső szellemi univerzumáról, életfilozófiájáról, közéleti, politikusi szerepvállalásának megannyi dimenziójáról. Extatikus hangú előszót a régi barát, Bayer Zsolt írt hozzá (ebben egyenesen a Sátán méltó ellenfeleként festi le a szerzőt), s Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke mutatta be a minap (a Lakitelki Népfőiskolához kötődő cég végezte a kiadás könyvészeti munkálatait).

Anélkül, hogy részletesebben ismertetnénk a gazdag gondolati termés akárcsak főbb vonulatait – Semjén a mostani KDNP-t a kormány, közelebbről a Fidesz ideológiai-világnézeti tőkesúlyának és iránytűjének tartja, az örök értékek pályáján tartva az ország vezetésének napi gyakorlatával, hétköznapi gondjainak megoldásával elfoglalt robotosokat –, idézzünk most egy különösen lényeglátó mondatot a 70 éves a Kereszténydemokrata Néppárt II. c. beszédből (elhangzott az Országos Nagyválasztmányon, 2014. szeptember 27-én, szerző: dr. Semjén). „Miniszterelnök Úr, kedves Viktor, főtisztelendő Atyák, szeretett kereszténydemokrata Barátaim! (…) A keresztény politikai filozófia fundamentuma a perszonalitás, szolidaritás, szubszidiaritás mellett a közjó és az igazságosság gondolata!”

Úgy van!

Továbbá és ezek mellett a helikopterezés, a háziállatra lövöldözés távcsöves puskával (vadászat címén) és az exkluzív hotelbérlés, valamint annak a gondolata, hogy a közjó édes anyját bárkinek, és hogy mindenkinek jár az igazságos családlátogatás!

Mindemellett valóban semmi szükség arra, hogy a kereszténység és a vadászat (vagy akár a semjéni értelemben vett vadászat) morális összefüggéseit, vagy a svédországi kiruccanások esztétikai-bunkológiai vetületét, vagy a helikopterről lelógó döglött állat képe keltette undor természetét kezdjük itt boncolgatni. A képlet ennél sokkal egyszerűbb. A filozopter-politikusról az derült ki, hogy egy csávó, aki kifizette a vadászatok számláit (á. 4–5 millió/vadászat), a cégei révén súlyos, több száz milliós állami megrendeléseket és komoly támogatásokat kapott; miközben Semjén vagyonbevallásában nyoma sincs sem ilyen nagy értékű ajándékoknak, sem annak, hogy a vadászatok árát ő ki bírta volna fizetni Farkas Józsefnek.

Ez még akkor is a legordenárébb korrupciótól bűzlik messzire, ha arra (egyelőre) nincs közvetlen bizonyíték, hogy a dús merítést a közpénzből Semjén intézte volna el Farkasnak. Semjént – további bizonyítékok hiányában is, csak azért, amit eddig tudunk – már az ügy kipattanásának másnapján minden kicsit is normális országban elcsapták volna bármilyen és minden pozíciójából. S bár azon céltalan sopánkodni, hogy ez ma Magyarországon nem fog megtörténni, a nem elcsapásnak is lesznek következményei. Semjént a Fidesz az első napokban – akkor, amikor még nem tudtunk a bőkezű Farkasról – a rokonlátogatásos dumával próbálta mosdatni. „Hogy ők családi rendezvényen, családi körben találkozzanak, rokonait meglátogatja, ilyen családi rendezvényeken vesznek részt, az a családi ügyük” – mondotta például Rétvári Bence, a KDNP alelnöke és az Emmi államtitkára, ami felveti azt a kérdést is, hogy ki mindenkinek hazudhatott még a történtekről Semjén, ha egyszer pártbéli helyettesét is ilyen kellemetlen helyzetbe bírta hozni. (Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy milyen megfontoltan és ügyesen adagolja a történet zaftos részleteit a Magyar Nemzet.) És ezt a kérdést nyugodtan feltehetjük kiterjesztőleg is: ki mindenki lesz még kénytelen falazni a szarvasvadásznak, a pártjában és azon kívül? És ha ma Magyarországon Semjén a katolikus egyház összekötője és kijáróembere a kormányban és viszont, a kormány szándékainak közvetítője a püspökök felé, a harmonikus kapcsolatok olajozója, az mit árul el a magyar katolikus egyházról? A kispapoknak is muszáj lesz, ahogy Rétvárinak, Semjén rokonait emlegetni majd, a családot előrángatni, ha a hívek közül valaki rákérdezne a szállodabérlésre? És mit bír el tartós károsodás nélkül Barankovics István neve?

„Ez valóban erkölcsi forradalom!” – kiáltott fel már idézett előadása vége felé Semjén Zsolt, midőn a KDNP szerepét méltatta az Orbán-rendszerben, s szavait aztán így zárta: „Barátaim! Megcselekedtük azt, amiért az Alapító Atyák 70 éve megalapították a Pártunkat!”

Elvégre azt mégsem mondhatta, hogy mindjárt jövök, csak egyet lövök!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.