A szerk.

Leépítés 1.

A szerk.

A Fidesz ne maradjon kormányon, de az MSZP (az Összefogás/Kormányváltás) se győzzön - imigyen írható le az a politikai hangulat, amely nemcsak manapság, de (fordított szereposztással) 2010-ben is széles szavazói réteg magatartását jellemezte. Négy éve ez a választói attitűd segített az Országgyűlésbe két vadonatúj pártot, mégpedig az előzetes várakozáshoz képest meglepően jó eredményekkel.

A helyzet bizonyos tekintetben változatlan: jelenleg is van egy toronymagas esélyes, és egy ilyen szituációban a kevésbé elkötelezett, de a választás aktusát komolyan vevő szavazók könnyebb szívvel (kézzel) büntetik a nagyokat bűneikért, mint mondjuk a 2002-eshez vagy 2006-oshoz hasonló éles helyzetekben (amikor okkal érezhették úgy, rajtuk is múlik, hogy a gyűlölt másik ne kerüljön kormányra). Alapvető változás viszont, hogy szertefoszlott az az - egyébként már 2010-ben is merőben indokolatlan, éppen ezért érthetetlen - elképzelés, amit sokan tápláltak, és messze nem csak a hardcore jobboldalon, a kétharmados Fidesz, az orbáni erő érkezése iránt: hogy az majd bölcs, önmérséklő és szerfölött hatékony országépítésben éli ki magát.

Amikor az ország széthordását és lepusztulását szemléljük, önbecsapás azt méricskélni, hogy egyébként melyik párt a kártékonyabb, melyik lop többet - még akkor is, ha komoly minőségi és mennyiségi mutatók jelzik Orbán Viktorék ebbéli páratlan aktivitását. A szomorú helyzet ugyanis az, hogy sem a pártrendszer, sem az egyes pártok, sem a társadalom nem volt képes önkorrekcióra. 1998 után egy lényegében változatlan MSZP, míg 2002 után egy nemhogy változatlan, de a korábbi megromlott önmagához képest is rosszabb kiadású Fidesz térhetett vissza a hatalomba. Ma a kormányoldalon a köz javainak hazaterelésével gyarapodik a szűkebb és tágabb értelemben vett klán, az MSZP és csatolt részei pedig minden jel szerint véghezviszik azt a bravúrt, hogy ellenzékben buknak meg egy korrupciós ügy miatt (a Simon Gábor esetéről van szó, nem a Zuschlagéról).

Mindebből két párt profitálhat: a Jobbik és az LMP. Ám míg az LMP esetében ez annyit tesz, hogy talán bekerül az Országgyűlésbe - esetleg a négy évvel ezelőtti eredményéhez hasonló 6-7 százalékkal döbbenetesen jól szerepel -, addig a Jobbik akár a második legnagyobb parlamenti erővé is válhat. (Ne feledjük, az Összefogás/Kormányváltás az előzetes deklarációk alapján minimum kettő, maximum négy frakcióban folytatja majd.) S ha arra gondolunk, hogy - a mostani Jobbikot semlegesítendő - a Fidesz mennyi engedményt tett a szélsőjobbnak (számos esetben a Jobbik programját valósította meg kormányon), könnyen elképzelhető, mi várható a jelenleginél nagyobb támogatottságú szélsőjobboldal és erősebb országgyűlési Jobbik-frakció esetén.

Korántsem biztos, hogy ez bekövetkezik (a választók várható szavazásnapi magatartása korábban soha nem volt ennyire kiszámíthatatlan, mint az idén), de a lehetőséggel immár komolyan kell számolni. És azzal is, hogy április 6-án Magyarország a demokratikus berendezkedés maradékát készül kihajítani. Részint azzal, hogy beletörődve a szabad választások intézményének tönkretételébe, legitimálni fogja az előre bejelentett választási csalásokat - ez olyan bűn, aminek sokan (mi is) részesei vagyunk azzal, hogy nem idejében és nem nagyobb hangerővel, hatékonyabban küzdöttünk ellene. Ha pedig elkeseredésből, a rendszerváltozás kudarca miatti csalódottság, a korrupt pártok láttán érzett undor miatt a mostaninál is nagyobb erőt adnak a szélsőjobboldal kezébe, akkor a magyar választók végzik be a köztársaság leépítését.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.