A magyar miniszterelnök szívet melengetően élénk korrespondenciát folytat, s efölötti örömünket csak kicsit ronthatja el, hogy magas nemzetközi partnerei sokszor kellemetlen kérdéseket tesznek fel neki, ne adj‘ isten számon kérnek rajta valamit.
A két Barroso-levél, a Clinton-levél, a 13 amerikai kongresszusi képviselő levele és a magyar kormánynak címzett Reding-levél mellett érdekes olvasmányul szolgálhat Nicolas Sarkozy episztolája is, melyet a francia elnök még tavaly november végén postázott Orbán Viktornak.
Sarkozy nem ilyen-olyan uniós vagy egyéb, emberi jogi normák megszegését hányja kollégája szemére, hanem a francia nagyvállalatokat sújtó szabályozásokra, illetve egyedi intézkedésekre hívja fel a figyelmét. Az udvarias fordulatok mögül nem nehéz kihallani az erőteljes rosszallást: s ez különösen akkor érdekes, ha tudjuk, hogy az ebben a levélben említett függő ügyek (a francia Accor Group visszaszorítása az étkezési jegyek piacán, meg az energiakereskedelemmel és közműszolgáltatásokkal foglalkozó monstrum, a GDF Suez változatos módszerekkel történő szivatása) a legkevésbé sem az elnök által jónak látott módon látszanak megoldódni.
Információink szerint egyébként a kormány mindeddig nem válaszolt erre a diplomáciai irományra: talán elkallódott valahol? Beesett az íróasztal mögé, vagy kidobták véletlenül az ingyenes áruházi katalógusokkal?
Pedig Sarkozy jóindulata éppenséggel jól jöhetne a Bizottsággal való birkózás során. Arról már nem is beszélve, hogy az elnök pártja, az
Fotó: MTI
UMP is annak az Európai Néppártnak a tagja, amely meghatározó befolyással lesz arra a következő hetekben, hogy a Tanács és a Parlament mekkora dádát mér ki – nem Orbán Viktorra, hanem Magyarországra. De a Magyar Narancs ahol tud, segít! Ha elkallódott a levél, mi megtaláltuk – és reméljük, evvel is segítünk a mihamarabbi válaszadásban!
Párizs, 2011. november 23.
Miniszterelnök Úr,
Az utóbbi két évtizedben, és különösen Magyarország európai uniós csatlakozási folyamatában országaink kiemelt fontosságú partnerek lettek. Kapcsolataink számossága és minősége egy olyan stratégiai partnerségi megállapodás aláírásához vezetett 2008 májusában, amely erős, és az új, közös projektek létrehozása iránt elkötelezett politikai akaratról tanúskodik. 2010. november 18-i megbeszélésünk óta értesítettem önt mindazokról a nehézségekről, amelyekkel több francia vállalat is találkozott magyarországi tevékenysége folyamán, s amelyek aggodalmat keltettek bennük. Akkor megállapodtunk abban, hogy két, általunk kijelölt közvetítőt megbízunk a feladattal, hogy megkönnyítsék ezeknek a nehéz ügyeknek a rendezését. Ma, közel egy évvel e kezdeményezés 2011. január 14-i hivatalos elindítása után azt állapítom meg, hogy két közvetítőnk, Madarász László és Paul-Henri Ravier tevékenysége pozitív volt, amint arról ez év október 28-i közös jelentésük is tanúskodik.
Tagadhatatlan, hogy ez a közvetítés lehetővé tette, hogy konkrét megoldásokat találjunk olyan szerződések keretében, amelyek révén bizonyos érintett projektek jövőjét egy jobb légkörben tudjuk elképzelni. Különös elégedettségemre szolgál, hogy két rendkívül kényes kérdésről (a közlekedési és a médiaszektorban) a közelmúltban olyan megoldás született, amely tudomásom szerint minden érintett felet kielégít. Személyesen is szeretném megköszönni önnek közbenjárását ebben az ügyben.
Ugyanakkor nem minden dossziét sikerült megoldani, amint azt a közvetítők jelentése is aláhúzza. E tekintetben azt kívánom javasolni önnek, ha ön is egyetért, hogy – a közvetítők ajánlását követve – 2011. december 31-vel zárjuk le az ő feladataikat. Ezt követően mindkettőnk arra biztathatná a részes feleket, hogy a tárgyalások útját kövesse, ami lehetővé tenné a fennmaradó problémák gyors és kielégítő megoldását.
Az új magyar szabályozási vagy törvényhozói intézkedésekkel kapcsolatos nehézségek tekintetében a közvetítők számára természetesen szinte semmilyen cselekvési lehetőség nem volt. Olyan területekről van szó, ahol kizárólag ön képes kielégítő, a belső piacra vonatkozó szabályoknak megfelelő megoldást találni, s ezek a szabályok a mi közös javaink az Európai Unió keretében. Nem titkolom aggodalmamat a közszolgáltatások koncessziójával (Budapest városának vízszolgáltatása, vagy az energiaszektor például) illetve, legújabban az étkezési jegyek esetével kapcsolatban.
Általánosan szólva azt kívánom, hogy ezt a tapasztalatot a hasznunkra fordítva el tudjuk kerülni, hogy a közvetítés során már megoldást nyert vitás kérdések újra felbukkanjanak, és így megakadályozzuk az országaink közti gazdasági kapcsolatok romlását, amely kapcsolatokat példásnak kívánom.
Meggyőződésem, hogy a Magyarország és Franciaország közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok lehetővé tudják tenni, hogy a két ország még közelebb kerüljön egymáshoz, és közösen új projekteket alkosson, nevezetesen az innováció, a közelkedés és az energia stratégiai területein. Pierre Lellouche külkereskedelmi államtitkár ebben a szellemben tesz majd látogatást Magyarországra az elkövetkezendő hónapokban.
Kérem, Miniszterelnök Úr, fogadja legmagasabb tiszteletem kifejezését.
Szívélyesen
N Sarkozy (kézírással)
