A munkaerőhiány demográfiai okokra is visszavezethető, mert folyamatosan csökken a munkaképes korú népesség és az utóbbi években megnőtt a munkavállalás céljából átmenetileg külföldre költözők aránya, ezzel párhuzamosan pedig nő a gazdaság, így bővül a kereslet is – nyilatkozta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke hétfőn az M1-en.
Rolek hozzátette: a munkaerőhiány gyakorlatilag kisebb vagy nagyobb mértékben már minden ágazatot sújt. Az MGYOSZ szerint a problémára rövid távon a munkaerő-tartalékok (nyugdíjasok, cigány népesség) mozgósítása jelenthet megoldást, illetve a gazdasági szerkezet átalakítása, ugyanis a versenyszférához képest túl sok az állami alkalmazott. Példaként említette az idősebb, nyugdíjhoz közel álló vagy már nyugdíjaskorúak újrafoglalkoztatásánál a Nyugdíjas Szövetkezeteket.
Rolek Ferenc kiemelte, hogy a cigányság körében rendkívül alacsony a foglalkoztatási ráta, ráadásul ők demográfiailag növekvő népességállomány. Ha a magyar gazdaság nem tudja őket hatékony munkaerőként alkalmazni, akkor abból nagyon komoly gazdasági és társadalmi problémák lehetnek.
Ezzel, mondjuk, nem mondott újat az MGYOSZ alelnöke. Más kérdés, hogy a jelenséggel nemigen szeret vagy akar a kutya sem foglalkozni.
A munkaadók szövetségének egyik vezetője egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő 20 évben minden évben 40 ezer emberrel csökken a munkaerő-állomány, ami azt jelenti, hogy 20 év alatt csaknem 1 millió emberrel lesz kevesebb a munkaerőpiacon, ha nem történik semmi.
Márpedig ehhez a jelenlegi és a majdani kormánynak is minimum el kell döntenie a határon túli cigányságról és a hazairól, hogy – Balog Zoltán emberminisztert idézve – „tehertételként vagy erőforrásként” tekintenek a magyar cigányokra.
