A főváros megfúrta a könyvhetet

  • Hamvay Péter
  • 2016. március 24.

Belpol

Kocsis Mátéék kidobták a rendezvényt a Vörösmarty térről.

Nemkívánatos az Ünnepi Könyvhét a Vörösmarty téren, így határozott a Láng Zsolt II. kerületi és Kocsis Máté VIII. kerületi polgármesterek által vezetett Tulajdonosi Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság – erősítette meg lapunk információját Kocsis András Sándor, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke, aki hangsúlyozta: „A tervezett döntés ellen közel 100 tagcégünk nevében, a magyar könyvszakma nagy részét tömörítő, képviselő szervezetként a leghatározottabban tiltakozunk.”

false

Az 1929 óta megrendezett, a legrégebbi és valódi nemzeti konszenzus övezte kulturális esemény azért nem települhet ki immár 87. alkalommal a térre, hogy ott „rend legyen”. Állítólag ezzel indokolták a város urai a lépésüket. A karácsonyi vásár nem zavarja őket, azt idén is meg lehet tartani, de a június 9-én kezdődő könyvhét, úgy látszik, méltatlan zsibvásár csak a szemükben. Az ügy háttérben talán az lehet, hogy a Vörösmarty téri vendéglősöknek ne kelljen egy hétvégére visszapakolni a teraszaikat, hogy átadják a helyet a könyves sátraknak. A rendezvény számára a Nemzeti Múzeum kertjét ajánlották fel. Ám ennyi idővel a könyvhét kezdete előtt lehetetlen áthelyezni azt, ráadásul kormánydöntés született a terület felújításáról, így hosszú távon úgysem használható az könyves rendezvényként.

Az MKKE felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy a Vörösmarty tér – s a térbe torkolló utcák tér felőli szakasza – nem csupán egy helyszín a sok közül, hanem évtizedek óta a könyvhét budapesti központi rendezvényeinek a helyszíne, ezáltal Budapest kulturális életének szimbolikus tere. A helyszín előzmények nélküli, indokolatlan, váratlan megváltozta­tása – alig több mint két hónappal a rendezvény megnyitása előtt – beláthatatlan károkat okozna, súlyos következményekkel járna az üzleti tervüket jórészt a könyvhétre fókuszáló, a téren pavilont bérlő könyvkiadók és a megszokott nyár eleji kulturális programjának helyszínét elveszítő budapesti olvasóközönség számára egyaránt. De veszteség érné a fővárost is, hisz Budapest evvel a döntéssel a város kulturális életének egyik tradicionális, emblematikus, évről évre tízezrek által legitimált színhelyét számolná fel.

Frissítés: az újabb fejleményeket lásd itt!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)