A 2015-ös menekültáradat idején találta ki a kormány, hogy kihirdetik a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. (Az erre irányuló törvénymódosítások során egyebek közt rendelkeztek arról is, hogy a rendőrség külföldön is felderítő tevékenységet végezhet „a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtása érdekében”, és előírták, hogy milyen intézkedéseket tehetnek, ha járványügyi problémákat okozna a menekülthullám.) A magyar kormány máig fenntartja a bevándorlás miatti válsághelyzetet annak ellenére, hogy jó ideje nincs szó krízishelyzetről. Félévente Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára meghosszabbítják az ezt szabályozó kormányrendelet érvényességét, a legutóbbi módosítás idén márciusig írta elő a fokozott helyzet fenntartását, és várhatóan a kampány hajrájában ismét közlik: továbbra is érvényben marad az intézkedés. A rendőrség rendszeresen frissülő statisztikái szerint a cikk megírását megelőző harminc nap alatt összesen 14 (!) illegális határátlépőt fogtak el Magyarországon úgy, hogy közülük tízen egyetlen napon, január 3-án érkeztek, a maradék 4 ember pedig négy különböző napon, vagyis 25 napon át nem találkoztak a rendőrök menekülttel vagy olyannal, aki annak adta ki magát.
A válsághelyzet fenntartását elsősorban politikai célokra használja a kormány, bár Kovács Zoltán kormányszóvivő a legutóbbi hosszabbítás kihirdetése előtt azzal érvelt, hogy a tömeges bevándorlás következtében Európában nőtt a terrorveszély, ezért a magyar emberek biztonsága érdekében továbbra is szükség van a határok szigorú ellenőrzésére.
| ||
Közbeszerzés nélkül
Amíg pedig a rendkívüli állapot fennáll, addig egy 2015-ben született kormányrendelet értelmében egyes állami intézményeknek és szervezeteknek nem kell közbeszerzést kiírniuk olyan szolgáltatások vagy eszközök vásárlásakor, amelyekre a válsághelyzet (a „tömeges bevándorlás”) miatt van szükség. Az előírás szerint 16 állami szerv jogosult élni e felhatalmazással, például az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), a Terrorelhárítási Központ, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Államvasutak Zrt. is (nem mindegyik élt eddig ezzel a lehetőséggel).
A beszerzések menete ez esetben így alakul: az adott állami szervezet jelzi az igényt az illetékes miniszternek, és ha a tárcavezető rábólint, az ügyletet az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti vagy nemzetbiztonsági bizottságának is jóvá kell hagynia. A kormány állítása szerint 263 milliárd forintot költöttek el idén nyárig „bevándorlással kapcsolatos intézkedésekre”, és ennek döntő többségére nem kellett kiírni közbeszerzést – csupán ajánlatot kellett kérni egy vagy több olyan cégtől, amely teljesíteni tudja a feladatot, és vállalja a nemzetbiztonsági átvilágítást. Hogy ez a rengeteg pénz az utolsó fillérig a bevándorlással kapcsolatos teendőkre ment-e el, azt nehéz megmondani, de erős a gyanú, hogy a menekülthullám kezelésében szerepet vállaló állami szervek – például a rendőrség – a működésükhöz szükséges más beszerzéseket is idesoroltak. Meglepő adat az is, hogy a válsághelyzet 2015-ös kihirdetése óta – saját statisztikái szerint – a kormányzat 2017-ben költött a legtöbbet a menekülthullám kezelésére. Vagyis akkor, amikor már közel sem jelentettek akkora problémát a határt illegálisan átlépni szándékozók. Míg 2015-ben 84,2, 2016-ban pedig 75,3 milliárd forint ment el a menekültügyi helyzet kezelésére, 2017 első felében 103,5 milliárd forintot fizettek ki erre.
A 263 milliárdról korábban egy elnagyolt táblázatot közölt a kormány, amelyből nem derült ki, hogy melyik állami szervezet milyen eszközöket, szolgáltatásokat rendelt meg közbeszerzés nélkül. Ezt követően küldtünk adatigénylést a minisztériumoknak és minden, a jogszabály alapján a közbeszerzési törvény egyes előírásai alól mentességet kapó intézménynek, állami cégnek, azzal a kéréssel, hogy részletezzék, mennyit és mire költöttek. A hosszas folyamat során több helyről az a válasz érkezett, hogy a Belügyminisztériumtól megkapjuk a kért információkat, de néhány állami szervezet saját maga küldte el az adatokat. Az ORFK viszont jelezte, csak akkor válaszol, ha kifizetünk 119 ezer 950 forintot – ennyiben határozták meg a munkatársaik költségeit. A vonatkozó jogszabályok szerint erre lehetőségük van, mindenesetre túlzónak tűnik az összeg, de emiatt végül azért nem fordultunk bírósághoz, mert a Belügyminisztérium elküldte a rendőrségre vonatkozó beszerzéseket és azok összegeit is.
Hangsúlyozzuk, hogy a Pintér Sándor vezette minisztériumtól azokat a tételeket kértük ki, amelyeket közbeszerzés nélkül rendelt meg a tárca alá tartozó valamely szervezet, így az abban szereplő összegek nem biztos, hogy a teljes ráfordítást mutatják. Mindenesetre már a hozzánk elküldött listán szereplő számok alapján is kijelenthető, hogy nagyvonalú pénzköltés folyik a mesterségesen fenntartott válsághelyzetre hivatkozva. Csak az ORFK több mint 109 milliárd forintot adott ki a minisztérium jóváhagyásával úgy, hogy ezekre nem kellett közbeszerzést kiírnia. A nekünk elküldött adatok alapján kiszámolt több végösszeg azt is jelenti, hogy tavaly nyár óta már minimum további 10 milliárdot költött el csak a rendőrség a menekülthelyzetre hivatkozva, hiszen a kormány akkori tájékoztatása szerint 2017 júniusáig az ORFK neve mellett még „csak” 99 milliárd forint szerepelt.
Mivel csak az egyes összegeket látjuk és azokhoz egy közel sem részletes megjegyzést arról, mire és mennyi ment el, nehéz pontos képet kapni arról, hogy ezek tényleg a menekülthelyzettel magyarázható beszerzések lennének, és valóban indokoltak voltak-e. Sátrak bérlésére minden bizonnyal nagy szükség volt, de hogy ebben mi került kétszer 3,4 milliárd, azaz összesen 6,8 milliárd forintba, azt nehéz elképzelni, mint ahogyan azt is, hogy milyen, a határvadász osztályok elhelyezésére szolgáló „objektumok” lehettek azok, amelyeknek csak a tervezésére elköltöttek 1,79 milliárd forintot. Hat helikoptert is vettek és 15-öt felújítottak, javítottak összesen 9,3 milliárd forintért, és 145 millióba került több – azt nem írták, hogy mennyi – pilóta nélküli légi jármű. Test- és ütésálló pajzsokra szántak 2,77 milliárdot, maroklőfegyverek és géppisztolyok beszerzésére 850 millió ment el, míg ütésálló sisakra, gázálarcra és gázálarc-szűrő-betétre 801 milliót, lövedékálló mellényre 621 milliót, paprikaspray-re 82 milliót, kordonok bérlésére 130 millió forintot fizettek ki.
| ||
16 milliárd autóvásárlásra
Sokat költött gépkocsik beszerzésére is a rendőrség: a hozzánk eljuttatott összesítés adatai szerint 15,9 milliárd forint jutott erre a célra. Nehéz elképzelni, hogy ennyiért csak olyan autókat vett a rendőrség közbeszerzés nélkül, amelyeket az illegális határátlépések miatt vetnének be. Megjegyzendő, tavaly októberben Orbán Viktor jelentette be a rendőrség autóflottájának fejlesztését, és akkor azt mondta, hogy csak 2017-ben költött az állam több mint 15 milliárdot a rendőrség járműparkjának fejlesztésére. A rendőrség ekkor azt nyilatkozta, hogy – a válsághelyzet adta lehetőségeket kihasználva – közbeszerzés nélkül vették a járműveket. Szintén a válsághelyzet miatt – a BM összesítése szerint – 2015 óta a járművek javítására és karbantartására több mint 5 milliárd forintot költhettek el.
Az ORFK költései között a Belügyminisztérium listája rögzít egy sor építkezést is (ahogyan a minisztérium fogalmaz: „rendőrségi objektumok kivitelezése”), és megjelölték a települést, ahol ez a fejlesztés megtörtént. Nagy összegekről van szó, egy nagykanizsai beruházásra 2,7 milliárd ment el, és több más helyen is 1,5, illetve 2 milliárd forint közöttiek a költségek.
Elsősorban az ORFK beszerzései miatt kerestünk meg több ellenzéki politikust, akik a honvédelmi és rendészeti vagy a nemzetbiztonsági bizottság tagjai. Hangsúlyozták, hogy a titoktartási kötelezettség miatt nem adhatnak ki információkat, de annyit azért elmondtak: a válsághelyzetre hivatkozva a fideszes többség máig futószalagon hagyja jóvá a közbeszerzés nélküli költéseket. „Az indok mindig megvan, de olykor olyan tételek is szerepelnek a jóváhagyás előtt álló beszerzéseken, amelyekről egyből meg lehet állapítani, hogy annak csak nagyon erőltetetten lehet köze a menekülthelyzet kezeléséhez” – közölte velünk az egyik ellenzéki bizottsági tag, aki azt is megjegyezte: számukra jószerivel az is átláthatatlan, hogy az előzetesen a bizottságok által is jóváhagyott vásárlások végül hogyan valósultak meg.
A világ legdrágább tranzitzónái?
Ahogy az általunk látott adatokból kiderült, a rendőrség után a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) költötte a legtöbb pénzt, több mint 83 milliárd forintot a menekülthelyzet miatt, ami annak is köszönhető, hogy a határzárak megépítésének költségeit nagyrészt ők számolták el. A nekünk megküldött összesítések alapján nehéz megállapítani, hogy mire és pontosan mennyi pénz ment el, sokszor a Belügyminisztérium felsorolásában szereplő összegek nem egyeznek a BVOP számaival, és olykor az sem világos, hogy pontosan miért kerültek annyiba egyes beruházások. Mindenesetre a kerítésekre, az ott haladó „manőver utak” kialakítására és karbantartására több mint 70 milliárd forintot adtak ki tavaly nyárig, de ez az összeg folyamatosan növekszik, hiszen például csak a magyar–szerb határszakasz mellett húzódó manőver út hóeltakarítására és síkosságmentesítésére napi 1,7 millió forintos átalánydíjat fizet a parancsnokság a tavaly december 8-a és idén március 1-je közötti időszakra – és ez csak egy a fenntartási költségek közül. A BVOP összesítését böngészve az is látszik, hogy a határzárakkal kapcsolatos teendőkre sokszor két-három ajánlatot is bekértek, de több olyan beszerzést is felsoroltak, ahol csak egy céget kerestek meg. A kerítések felállításához szükséges több eszközt is nem bérelt, hanem inkább megvásárolt a szervezet, vettek például drótkészítő és kerítésfonó gépeket is.
A „migrációs helyzettel kapcsolatos” költségekről a közelmúltban Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője is próbált adatokat kikérni. A hozzá eljuttatott listákat, a számunkra a Belügyminisztérium által összeállított összegzést és az egyes állami szervek tájékoztatását többször is összevetettük, és ezek között finoman fogalmazva sincs meg mindig az összhang. A legnagyobb zűrzavar a tranzitzónák kialakítására költött elszámolások körül van: itt a rendőrség egyszer megjelölt 12,68 milliárd forintot, de ennek nyoma sincs a BM listáján, amelyen nekünk elvileg felsorolták azokat a beszerzéseket, amelyekhez nem kellett normál közbeszerzési eljárás. A minisztérium listáján azonban ott van a BVOP mellett egy nettó 6,4 milliárd forintos tétel, amely mellé ezt írták: „A röszkei és a tompai tranzitzónákban összesen 1000 fő elhelyezését szolgáló menekültügyi őrizet kialakítása 200 fő befogadóképességű egységekre bontva, a szükséges konténerek beszerzése és telepítése.” Ezt megtaláltuk a BVOP nekünk összeállított felsorolásában is, de ott az erre leszerződött feladatok mellett már csak összesen nettó 5,4 milliárd forint szerepelt. Ezen felül a Harangozó Tamásnak elküldött BVOP-s felsorolásban szerepel egy 1,7 és egy 1,9 milliárd forintos tétel tranzitzónák kialakítása címén, és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal is elszámolt „tranzitzóna-bővítésre, -kialakításra és -működtetésre” 2,6 milliárd forintot. Tehát a különböző állami szervek 23–25 milliárd forintot számolhattak el a tranzitzónákra, azokra a létesítményekre, amelyeket úgy kell elképzelni, hogy egy rakás konténer áll egy kővel megszórt és körbekerített jókora területen.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) összesítése sem sokkal világosabb: a BM szerint ők bruttó 505,5 millió forint értékben mentesültek a közbeszerzési eljárás alól, ebből elvileg speciális ruhákat, felszereléseket és járműveket vettek. A TEK ezzel szemben arról számolt be, hogy bruttó 562,6 millió forint értékű vásárlásra – egyébként a BM által megjelölt tételekben – kaptak fölmentést a közbeszerzési szabályok alól. A terrorelhárítók összesen 1,9 milliárd forintot költöttek tavaly nyár közepéig a válsághelyzet jegyében.
Hosszasan sorolhatnánk a számunkra furcsa és olykor túlárazottnak tűnő beszerzési tételeket, de az egyik legtanulságosabb a Miniszterelnökség pénzszórása. A Lázár János vezette tárca tavaly nyárig 1,4 milliárd forintot számolhatott el a menekülthelyzet miatt elköltött százmilliárdokból. Ennek az 1,4 milliárdnak a jelentős részét a menekültellenes kommunikációs kampányra fordították (plakátok, hirdetések), de részben ebből finanszírozták a bevándorlásról szóló (és unióellenes felhanggal fölturbózott) nemzeti konzultációt. Orbán Viktor ennek a felét is Brüsszellel fizettetné ki, hiszen a miniszterelnök tavaly szeptember elsején közölte: „Mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje.”
