31 473 szociális bérlakás van a fővárosban, amelyek többsége komfortos vagy összkomfortos. Ezek közül legalább 3652 önkormányzati bérlakás üresen áll, kihasználatlanul.
Eközben lakhatási válság van Magyarországon: milliók élnek eladósodva, túlzsúfolt vagy egészségtelen lakásban, kilakoltatás által fenyegetve, szegregált telepen vagy hajléktalanszállón. Csak Budapesten több ezer ember kényszerül az utcán vagy saját maga építette kunyhóban élni. A negyedik alaptörvény-módosítás óta pedig büntetik is az életvitelszerűen utcán élőket.
A Város Mindenkié (AVM) csoport negyedik alkalommal rendezi meg szombaton az Üres lakások menetét (tavaly itt írtunk róla), amely alkalomból – az önkormányzati választások kapcsán – azt is megfogalmazták, hogy mit szeretnének hallani Budapest következő főpolgármesterétől: „A lakhatás alapvető emberi jog, ezért a fővárosi önkormányzat alapvető feladata és célja a lakhatási válság enyhítése, a hajléktalanság megelőzése és a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása – minden városlakó számára! Ennek érdekében támogatom, hogy a fővárosban mintegy 100 ezer üresen álló ingatlan jelentős részét szociális bérlakásként hasznosítsuk!”
A vágyott mondatok, az ehhez hasonló hozzáállás azonban egyelőre csupán klassz elgondolás, szinte álom, mert az önkormányzati választások kampányában szó sincs ilyesmiről. Amikor viszont egy-egy alkalommal – mint a héten a Political Capital által tartott konferencián – politikusok nyilvánulnak meg az ügyről, akkor csak üres lózungok hangoztatásába torkollik a diskurzus, és szinte spontán bemondás alapján unalomig ismételgetik különösebb gondolati háttér nélkül a szociálisbérlakás-rendszer kiépítésének szükségességét. Pedig a témával szakértők komolyan is foglalkoznak, már koncepciót is kidolgoztak a szociális lakásrendszer megújítása érdekében, amely szociális lakásügynökség (Szol) néven ismert a Habitat for Humanity Magyarország által. De erről nyilván alig-alig tudnak a hatalom képviselői.
A IX. kerület üres
Az AVM a szombati menet előtt közérdekű adatigénylés során arra volt kíváncsi, hogy az önkormányzatoknak hány szociális bérlakása van a teljes lakásállományukon belül, ezek közül hány áll üresen, illetve milyen komfortfokozatú lakások ezek, és a különböző komfortfokozatú lakásokat milyen négyzetméter áron adják bérbe a szociális bérlőknek.
Az adatigénylésre 21 budapesti önkormányzat válaszolt. A 19. kerületi önkormányzatot az AVM a többihez képest később kereste meg, így ez a közigazgatási egység (állítólag) még dolgozik az adatok összegyűjtésén. A IV., V., XII. és XIII. kerületi önkormányzatoktól pedig többszöri próbálkozás ellenére sem érkeztek be adatok. (Ezen a ponton a Narancs is beszáll az adatigénylésbe, és az említett kerületeknél érdeklődni fogunk szociálisbérlakás-állományuk felől. Amint eredménnyel járunk, közzétesszük.)
Egyébként négy évvel ezelőtt ugyanezekkel a kérdésekkel fordult a szervezet az önkormányzatokhoz, akkor 5 önkormányzat adatai hiányoztak az adatgyűjtésből (I., IV., XV., XVII. és XVIII. kerületi önkormányzatok). Vagyis például a IV. kerület már akkor sem akart semmit sem mondani erről a (közérdekű) témáról. Akkor összesen 39 312 szociális bérlakásból 1946 állt üresen a fővárosban.
Összesen 14 olyan önkormányzat van, amelynek adatai mindkét adatgyűjtésben szerepeltek. Ezek alapján elmondható, hogy miközben csökkent a szociális rászorultság alapján bérbe adott vagy bérbeadásra szánt lakások száma, ezek között az üresen álló lakásoké 1725-ről 3228-ra nőtt, azaz szinte megkétszereződött.
| szociálisbérlakás-állomány | 2010 | 2014 |
| összesen | 29 502 | 27 399 |
| üresen áll | 1725 | 3228 |
A teljes lakásállományát tekintve legtöbb lakása (4856) a VIII. kerületnek van. 4053 ingatlan áll a IX. kerület tulajdonában, és 3284 van a III. kerületnek. A legtöbb üres lakása (1228) a IX. kerületnek van, 583 a VIII. kerületnek és 337 a XIV. kerületnek. Míg a fővárosi önkormányzat kezében 1340 lakás van, amelyek közül 132 üres.
(A 2014-es adatgyűjtés eredménye itt elérhető.)
Összehasonlítható a 2010-es és a 2014-es adatgyűjtésben szereplő önkormányzatok szociális bérlakásainak átlagos bérleti díjai is a komfortfokozat alapján. Főként az összkomfortos és a komfort nélküli lakások átlag bérleti díját növelték, míg a komfortos lakásoké szinte nem változott.
| Lakáskomfort-fokozat | Szociális bérlakások bérleti díjai (Ft/nm) 2010 | Szociális bérlakások bérleti díjai (Ft/nm) 2014 | Növekedés (%) |
| Komfort nélküli | 128,17 | 156,58 | 22,2 |
| Félkomfortos | 162,68 | 166,67 | 2,5 |
| Komfortos | 252,83 | 283,69 | 12,2 |
| Összkomfortos | 291,04 | 355,33 | 22,1 |
Talán nem tűnnek nagy összegnek a négyzetméteren alapuló díjszabások, de fontos figyelembe venni, hogy bármely – főleg a nagyobb méretű – ingatlanok esetében a bérleti díj növekedése ki-ki életében számottevő lehet. És miközben az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérleti díjai növekedtek, addig a szociális ellátások összege és az abban részesülők köre csökkent.
Ezért szervez sétát az AVM, hogy a figyelemfelkeltés eszközével minél több emberhez – felelős pozícióban lévő személyekhez is – eljusson az az egészen szembeötlő, nyilvánvaló tény, hogy az országban nagy baj, válság van a lakhatás terén (is).
