A Momentum megjelenése felpezsdítette azt a posványt, ami itt volt

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. márc. 18., 19:23
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A MoMo elnökségi tagja egy délutáni beszélgetésen azt is elmondta, hogy mit értenek pozitív nemzetkép alatt.

A Momentum immár pártként működik, és változatlanul a magyar politika izgalmas jelenségének számít. Ezt mutatja, hogy nem csupán a Fidesz, hanem Szigetvári Viktor vagy Schiffer András (utóbbi a legfrissebb Figyelőnek adott interjújában teszi ezt) is nekik megy. Nem meglepő hát, hogy az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) szombat délutáni beszélgetésén is azt próbálták többen megfejteni, mi lehet a Momentum sikerének a titka.

Hajnal Miklós, a párt elnökségi tagja rögtön azzal indított, hogy nincs itt nagy titok, a Momentum egyszerűen megpróbálja újraértelmezni a politizálás bevett formáit. Országjárásuk például nem arról szól, hogy elmennek vidékre, s ott megmondják, ők mit gondolnak a világról, hanem a helyiek segítségével feltérképezik a problémákat. Március 15-én pedig nem egy szokványos demonstrációt szerveztek, inkább a Városligetben tartottak pikniket, amely éppen azért volt újszerű, mert nem volt benne semmi különleges; az érdeklődők, ha akartak, kokárdát készítettek vagy társasoztak, vagy a Momentum jövőjéről beszélgettek.

Ceglédi Zoltán, Vágó Gábor és Hajnal Miklós

Ceglédi Zoltán, Vágó Gábor és Hajnal Miklós

Fotó: narancs.hu

 

Vágó Gábor, aki egykor az LMP alapítója volt, majd otthagyta a pártot és a parlamentet, úgy látta, a Momentum azért tudott elemi erővel berobbanni a közéletbe, mert a magyar társadalom ellenzéki része éhes a sikerre.

„Mindegy volt, hogy ki, csak basszon már oda a kormánynak”

– mondta. Ezt a sikervágyat elégítette ki a népszavazási kezdeményezés, amelynek eredményeként 266 151 aláírást sikerült összegyűjteni a Momentumnak. Vágó szerint a MoMo megjelenése felpezsdítette azt a posványt, ami az ellenzéki oldalon volt, hiszen a kisebb pártok is elkezdtek mozgolódni, mert látták, konkurensük akadt. „A Momentum elérte azt, hogy elkezdődött valami politikaszerű itthon” – magyarázta az LMP-alapító.

A MoMo alapítói javarészt fiatalok, olyanok, akik eddig egyáltalán nem politizáltak, már életkoruknál fogva sem. Ceglédi Zoltán politológus szerint ez kölcsönzött is a pártnak egyfajta „hitelességi előnyt”, hiszen nem lehetett rajtuk számon kérni például azt, hogy hol voltak 2006-ban, mivel valószínűleg „akkor éppen Hunyadi Jánosról tanultak az iskolában”. Bár a kormánypárti média azért megpróbálta, a Momentum tagjait nem lehetett azzal vádolni, hogy a korábbi politikai elit tagjai lettek volna. Ceglédi azt is előnynek tartja, hogy ők nem úgy léptek fel, ahogy korábban több mozgalom is, amely azt kommunikálta, hogy mozgalomként, kívülről akarnak politikai változást elérni.

Ceglédi Zoltán, Vágó Gábor és Hajnal Miklós

Ceglédi Zoltán, Vágó Gábor és Hajnal Miklós

Fotó: narancs.hu

A MoMo-nak kezdettől deklarált célja volt, hogy párttá alakuljon,

mivel úgy látták, civil mozgalomként nem lehet valódi változást elérni. A sok-sok dicséret mellett kritikából is kijutott a Momentumnak a beszélgetésen. Vágó Gábor maga is gyűjtötte az aláírásokat, azt mondja, Szanyi Tibornál is több szignót szedett össze, de úgy érzi, a párt által hirdetett ideológiamentes politizálás súlyos kérdéseket vet föl, és úgy tűnhet, nincs másról szó, csak a hatalomért való küzdelemről. Ceglédi Zoltán pedig a „történetet” hiányolja, amivel sikerül megszólítani az embereket. „A magyar ellenzék válsága abból fakad, hogy nincs egy elmondható története” – mondta a politológus, aki szerint a Momentum nem mondhatja azt, hogy várunk mindenkit, mert ez később szét fogja feszíteni a pártot. Vágó Gábor is hasonlóan látta: ő az LMP-t hozta fel példaként, ahol szerinte a „jöjjön mindenki” alapállása kudarchoz vezetett.

Majd Hajnal Miklóson volt a sor, hogy reagáljon a fölvetett kérdésekre. A Momentum elnökségi tagja azt mondta, természetesen céljuk, hogy legyen egy történetük, de ezt nem szeretnék sürgetni, a különböző szakpolitikai elképzeléseiket viszont folyamatosan hozzák nyilvánosságra. Annyi biztos, hogy amikor elindultak, három alapelvben állapodtak meg. Ez a teljesítményelvűség (a piacgazdaság melletti kiállás), a szolidaritás (a szegények segítése) és a pozitív nemzetkép. Utóbbit már a Momentum feltűnése óta többen bírálták, Hajnal most erről úgy fogalmazott, hogy szeretnék elfogadni mások büszkeségét, és szeretnének felülemelkedni azon, hogy a jobboldal megpróbálta kisajátítani a pozitív nemzetképet. Követendő példaként Barack Obama azon beszédét hozta, amelyben az elnök Trump győzelme után arról beszélt, hogy az eredménytől függetlenül mindannyian egy nemzethez tartoznak, történjék bármi is.

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. márc. 18., 19:23
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 Kovacs
    Kovacs
    2017. március 18., szombat 20:22
    "Követendő példaként Barack Obama azon beszédét hozta, amelyben az elnök Trump győzelme után arról beszélt, hogy az eredménytől függetlenül mindannyian egy nemzethez tartoznak, történjék bármi is." Ebből pedig az következne, hogy se pozitív se negatív nemzetkép NINCS. Ezt a Momemtumnak is tudomásul kéne vennie. Nemcsak "momentán", hanem alapvetően.
  2. 2
    Péter Kovács
    2017. március 18., szombat 20:43
    én nem az a Kovács itt előttem. de ugyanehhez: örülni, büszkének lenni a saját és egymás sikereire, beleértve nem csak a magyar, de a kettős állampolgárokat is. ezt értik alatta.
    és lehet, hogy nincs poz-neg nemzetkép, mint azt Kovács gondolja, de a külföldön föltett kérdés: - mi van veletek ott nálatok? , az bizony nemzetkép momentán, izé, pillanatnyi nemzetkép lenne volna.
  3. 3 Cyrano
    Cyrano
    2017. március 18., szombat 21:24
    Nem, kedves Kovács (2) az a kérdés nem nemzetkép. Az kormányzatról kialakított kép

    Szerintem Kovácsnak (1) momentán igaza van..:XD.
  4. 4 rworse
    rworse
    2017. március 18., szombat 21:56
    Nemzetkép(ek) természetesen van(nak). Pozitív(ak) is, negatív(ak) is. Nálunk mostanában leginkább képzavarok.
  5. 5 Kovacs
    Kovacs
    2017. március 18., szombat 22:29
    Persze, rworse egy nemzetkép!
  6. 6 szegedi789
    szegedi789
    2017. március 18., szombat 23:05
    Ééérdekessss, hogy ezzel a jelzős szerkezettel, mellyel val'szeg a mélymagyar-magyarságteljesítményes-etnicista fideszes propaganda ellen kívánhattak bevetni, milyen gyorsan ők lettek a nacik ... Pozitív, gondolom, a nem kireksztő ; a nemzetkép, meg tágan meghatározva, pár mondat, "hogy hol él(t)ünk / hol fogunk élni . . . Bár én inkább a közbeszédben kizárólagosságra törő állampárt felől közelíteném meg az egészet . . . Itt már az se igaz, hogy egy politikai közösség egyenrangú tagjai lennénk ... Már gondolni se kell semmit hozzá.

  7. 7 szegedi789
    szegedi789
    2017. március 18., szombat 23:14
    Kooormánynak való odabasssszás, Vágó úr részéről, mélyen szántó elemzői meglátás.
    Köszönet érte !
  8. 8
    Balázs Zsolnai
    2017. március 19., 09:48
    Ez a "pozitív nemzetkép" csak hadova. Az ún. jobboldal számára ezzel akarják magukat vonzóvá tenni. Már a "nemzetkép" szónak sincs semmi értelme. De ha lenne is, kérdem én: talán a baloldal volt az, amely elkezdte ketté vágni az országot? Az áprilisi kokárdázással, meg a "nemzet nem lehet ellenzékben" szövegekkel. Éppenséggel a baloldalnak van normálisabb, azaz realistább viszonya az országhoz, a hazájához. És most hagyjuk a kettős állampolgárságos népszavazás ügyét. Mert magyarázza meg valaki, miért is kellene választójogot adni olyanoknak, akik soha egy napot nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, és nem viselik a szavazatuk következményeit?
  9. 9
    Marta Brash
    2017. március 19., 10:28
    Szep dolog, hogy a Momo megalakult, de eleg erdekes elgondolas es allitas toluk, hogy senki sem foglalkozott eddig politikaval , viszont ugy gondoljak, hogy majd menetkozben kialakitjak a sajat profiljukat,... Hat ez azert nem igy megy,... Az a "pozitiv nemzetkep" pedig nem lehet cel, az majd akkor fog szepen kialakulni, ha egy jo gazdasagpolitikaval, mukodo piacgazdasaggal vonzova teszik az orszagot elsosorban a magyar fiataloknak, es persze jut ujra ebbol a jo gazdasagbol a szocialis halo kialakitasara is, amibe beletartozik az egeszsegugy, es mar az oktatas sem marad a periferian. Szerintem sajnos a Momo nem mas, mint a fidesz altal felallitott (es altaluk elegge "hatszeles") uj gittegylete, megosztando az amugyis semmit ero ellenzeket, tovabb elbizonytalanitva az amugy is bizonytalan atlagembert, idos nyugdijast. (foleg, akikhez nem jut el az internet,)
  10. 10
    Marta Brash
    2017. március 19., 10:34
    Meg egy dolog: ha a posvanyt valaki valamivel folkavarja, az attol meg posvany marad, csak a s(z)ar rendezodik benne ujra.....:(

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kultúrharcok
Bajban a Müszi és a Snétberger-központ
Médiahatóság és versenyhivatal
Hogyan asszisztáltak a médiapiac letarolásához?
Ripp Zoltán írása
Újrajátsszák 2014-et
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra