Olajozott nemzeti közbeszerzés - 3.

A nyertes is húzhatja a rövidebbet

szerző
Zsidai Péter
publikálva
2012/33. (08. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Közgép Zrt. győztes közbeszerzéseit bemutató sorozatunkban ezúttal egy olyan eset következik, amelyet Simicska Lajos cége elveszített. Nyugi, csak átmenetileg. Ami ugyanis korábban a versenytársaknak nem sikerült, az a Közgépnek igen: a Közbeszerzési Döntőbizottság helyt adott a panasznak, és az eredeti nyertest kizárta az eljárásból.

Van ám olyan közbeszerzés is, amin a Közgép Zrt. először elbukik, és csak idővel jár sikerrel. Jó példa erre a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési (NIF) Zrt. 2011. decemberi tendere a 68. sz. főút Marcalit elkerülő szakaszának kivitelezési munkáira. A nyertesnek a tervezésen felül 8 kilométer hosszú, kétszer egy sávos másodrendű utat kell építenie a szükséges műtárgyakkal együtt. A kiíró minimális feltételként szabta, hogy a pályázónak rendelkeznie kell az elmúlt 5 évből nettó 3 milliárd forintot elérő befejezett út- vagy hídépítési referenciával. További minimumkövetelményként egy darab hullámosított acéllemezű műtárgy építését magába foglaló út vagy híd építését várta el. A beruházás becsült értéke nettó 3 milliárd 179 millió forint volt, a beadási határidő 2012. március 8., a szerződéskötés tervezett napja április 30. lett volna. A bírálat elsődleges szempontja a legolcsóbb árajánlat volt.

A győztes boldog napjai

Öten próbálkoztak: a legtöbbért a Doprastav a. s. és a Dömper Kft. DD konzorciuma, valamint a Közgéppel felturbózott Marcali MK (MMK) 68 Konzorcium vállalta, nagyjából megegyezve a becsült értékkel (nettó 3 milliárd 178, illetve 3 milliárd 176 millió forintért). A Baranya Aszfalt és Betonelemgyártó Kft.-ből, a Sztráda 92. Kft.-ből álló Marcali BSZ 2012. konzorcium épített volna a legolcsóbban (2 milliárd 797 millió forint). A Teerag-Asdag Építőipari Kft. (TEA) 2 milliárd 958 millió forintért, az Euro Aszfalt Építő Kft. a becsült értéken túllépve 3 milliárd 186 millió forintért végezte volna el a beruházást.

 

Elrendezzük

Elrendezzük

Fotó: Czika László / MTI

A NIF kezdetben tanácstalannak tűnt, ezért május 18-ára halasztotta az eredményhirdetést. Ami a tépelődést okozta, az a TEA pályázata volt. Április 26-án hiánypótlásra szólították fel e pályázót, mert a dokumentációban nem volt egyértelmű, hogy az első számú referencia igazolásánál kivel kötött szerződést. A TEA pótolta az adminisztrációs elírásból fakadó hiányt, megnevezte pontosan, kivel szerződött. A NIF-nek ezzel nem is akadt több baja, viszont a 3 milliárd forint igazolásával igen. Május 10-én a hiánypótlás és felvilágosításkérés keretében a TEA-t arra hívta fel, tisztázza, hogy a 3 milliárdos referenciája egy vagy több szerződésből állt-e össze, mivel csak akkor érvényes a pályázat, ha eggyel teljesítette. A NIF kifogása szerint a TEA a 4 milliárd 446 millió forintos referenciaigazolását három szerződésből bontja le, miközben a dokumentáció másik oldalán önálló tételként szerepel az összeg. A NIF a közbeszerzési törvénnyel (Kbt.) összhangban az ellentmondás feloldását kérte, egyúttal engedélyezte további dokumentumok becsatolását, vagy akár a hiánypótlás keretében új referenciaigazolás bemutatását. A TEA ez utóbbival élt: május 14-én bemutatta az eredeti ajánlatban is szereplő munkát. A TEA az eredeti ajánlatában és a hiánypótlásban is az M7-es autópálya Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti 35,5 kilométeres szakasza építését tüntette fel, amit a cégcsoporthoz tartozó PTU egy konzorcium vezetőjeként abszolvált. (Ez a konzorcium 2006 októberében nyerte el ezt a szakaszt. Ezt az eljárást az akkor kizárt négy konzorcium megtámadta, köztük a vesztes Strabag-Hídépítő és a Vegyépszer-Betonút-duó.)

 

A NIF a második hiánypótlást is kielégítőnek találta, hiszen a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) addigi döntési gyakorlatából is ez következett. "A Döntőbizottság több határozatában is arra az álláspontra helyezkedett, hogy közös ajánlattétel esetében, amennyiben nem állapítható meg, hogy a konzorciumon belül konkrétan melyik tag milyen munkát végzett, ennek elhatárolása nem lehetséges, úgy a konzorcium bármely tagja az egész munkát saját referenciamunkájának felhasználhatja."

A NIF tehát eredményt hirdetett: a tender nyertese a Teerag-Asdag Kft. lett. A Közgép által jegyzett MMK azonban nem érte be az ezüsttel, a KDB-nél megtámadta a végeredményt. Kérte a második hiánypótlással kapcsolatos eljárás megsemmisítését, ami a nyertes kizárását vonná maga után. Az MMK szerint a hiánypótlások indokolatlanok voltak, a TEA 3 milliárdos referenciaigazolása igenis több szerződés összeadásából jött létre, erről ők meggyőződtek, amikor megtekintették a TEA ajánlatát. Vagyis nincs miről beszélni, az ajánlat érvénytelen. A közgépes konzorcium a NIF-et is kárhoztatta, amiért lehetővé tette a TEA-nak a kétszeres hiánypótlást, továbbá törvénysértőnek találta, hogy a NIF az érvénytelen ajánlatot egyáltalán bevonta a bírálati szakaszba.

Közgép = KDB?

A NIF a KDB előtt - a közbeszerzési törvény írott normaszövegével egyezően - arra hivatkozott, hogy az első hiánypótlás ellentmondásait a pályázó sikeresen feloldotta. Ajánlatkérőként kötelessége volt másodszor is hiánypótlásra felhívni a pályázót, mivel két eltérő tartalmú hiányt észlelt, márpedig nem tekinthet el az ajánlatok tartalmának vizsgálatától. Ahogyan az újabb hiánypótlási felhívástól sem, amennyiben újabb hiányra bukkan. A NIF utalt a KDB korábbi döntéseire is, mivel azokkal összhangban biztosította a TEA-nak a referencia új bemutatásának a lehetőségét. A NIF szerint az eljárásával ellentétes jogi álláspont nem vezethető le a közbeszerzési törvényből, sőt az "ilyenfajta értelmezés a Kbt. alapelveinek sérelmét, a preambulumban meghatározott célok megsértését eredményezné". A NIF a 47 milliárd forintos referencia helytállóságáról megjegyezte még, hogy az autópálya-építés szerződéses feltételrendszere eleve oszthatatlan teljesítésre és egyetemleges kötelezettség vállalására kötelezte a konzorciumot, azaz a tagjai egyforma felelősséggel tartoztak a beruházás megvalósításáért. Ezért nem is tagadható meg az akkori konzorcium egyik tagjától sem, hogy a projektet a sajátjaként tüntesse fel.

Ami a NIF-nek elegendő és megfelelő volt, az a KDB-nek kevés. 2012. július 4-i határozatában gyakorlatilag szó szerint egyetértett a fellebbező közgépes konzorcium érvelésével. A "Döntőbizottság megállapította, hogy nem felelhet meg az alkalmassági igazolására bemutatott referencia az ajánlatkérő előírásának, mivel a referenciamunka nem egy, hanem több szerződés alapján valósult meg." A KDB véleménye szerint ezért a NIF-nek az ajánlat érvénytelenségét kellett volna megállapítania. A KDB szerint a NIF öt pontban sértette meg a közbeszerzési törvényt, amikor elfogadta a pályázó hiánypótlásait. A bizottság mindezek alapján megsemmisítette a NIF május 10-i hiánypótlási felhívását és tájékoztatáskérését, továbbá az adott közbeszerzési eljárásban ezt követően hozott valamennyi döntését. Ezek után a KDB már nem is vizsgálta a TEA referenciaigazolását, hiszen ennek benyújtására a közgépes konzorcium versenytársának nem is volt joga.

A KDB érvelése - amint arra a NIF is utalt - teljes mértékben ellentétes korábbi döntési gyakorlatával. Olyannyira, hogy 2010-ben az Országgyűlés a közbeszerzési törvényt a hiánypótlási szabályokban mutatkozó téves joggyakorlat megszüntetése érdekében módosította, egyértelműsítette (lásd a módosítás miniszteri indoklását keretes anyagunkban). A TEA szerint a hiánypótlás megváltozott törvényi szabályozását a KDB teljes egészében figyelmen kívül hagyta, és ehelyett egy korábban hatályos közbeszerzési törvény alapján meghozott bírósági ítéletre hivatkozik - így próbálva érvényt szerezni téves joggyakorlatának. Ez azért is különösen aggályos, mert a Kbt. átfogó módosításának hatálybalépése, 2010. szeptember 15-e óta a KDB valamenynyi jogorvoslati ügyben a TEA-val és a NIF-fel egyező módon értelmezte a hiánypótlás új szabályait, célját, kereteit. Az meg ennél is súlyosabb következménye a KDB döntésének, hogy a győztes pozíciójától fosztotta meg a legelőnyösebb ajánlatot benyújtó pályázót.

A Közbeszerzési Hatóság honlapján található nyilvános adatok szerint a TEA a Fővárosi Törvényszéken harcol tovább az igazáért, miután pert indított a KDB döntése miatt.

Miniszteri közpénzvédelem 2010

"A módosítás célja az ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos felhasználását fokozza. (...) A feleslegesen érvénytelenné nyilvánított jó ajánlatok a költségvetés kiadásait növelik, mert ugyanazért többet kell fizetni. Tehát fontos a hiánypótlást a lehető legszélesebb körben biztosítani és az erre vonatkozó szabályokat teljesen egyértelművé tenni. (...) Annak érdekében, hogy minél több ajánlat legyen érvényes (...), azokat úgy kell módosítani, hogy a Kbt. a hiánypótlást minél kisebb, csak a legszükségesebb körben tiltsa, és az ajánlatnak a hiánypótlás során való módosítását minden egyéb esetben egyértelműen tegye lehetővé. Semmi nem indokolja ugyanis, hogy ha az ajánlattételi határidőben valami az ajánlatban nem megfelelően van, azt ne lehessen néhány nap múlva korrigálni vagy beadni, kiegészíteni. A Kbt. céljai szempontjából mindegy, hogy az ajánlattételi határidőben tökéletes az ajánlat, vagy csak néhány nappal később, ha az ajánlatban az elbírálási részszempontokkal összefüggő elemek nem változnak. (...) Az ajánlaton minden olyan változtatás eszközölhető, mely elősegíti, hogy érvényes legyen, megfeleljen a rá vonatkozó követelményeknek."

Győri vitézkedés

Megkockáztatni egy új, bizonytalan kimenetelű nyílt eljárást nem akart a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat, ezért hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson választotta ki a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház szuperszárnyának kivitelezőjét - idézte az önkormányzat versenyt szűkítő eljárásának indoklását a július 25-i Kisalföld. A kórházfejlesztésre 2011-ben kiírt nyílt közbeszerzési eljárásra hárman adtak be ajánlatot - ezekből kettőt érvénytelennek nyilvánított a megyei önkormányzat. Ezt követően élt a közbeszerzési törvény adta lehetőséggel, és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazott, amire csak a talpon maradt S+K 2011 Konzorciumot (Strabag-Közgép) hívta meg. A Közgép cserébe hajlandó volt engedni: bár eredetileg nettó 776 millió forinttal drágább ajánlatot adott - ami miatt akár érvénytelennek is lehetett volna nyilvánítani a pályázatát -, mint a beruházásra rendelkezésre álló 6,6 milliárd forint, végül ennyivel kevesebbért is elvállalta. Júniusban már a bokrétaünnepség is megvolt.


szerző
Zsidai Péter
publikálva
2012/33. (08. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Mink András írása
Orbán nemzeti nagytőkései
Amit itt elértek, elég nekik
Magyar kivándorlók
Interjúk
Eötvös Péter, Nagy Bernadette
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra