A debreceni önkormányzatot már több mint tíz éve foglalkoztatja a Rákóczi utca-Csapó utca-Vár utca által határolt, közel 25 ezer négyzetméternyi terület fejlesztése, az európai uniós előírásoknak is megfelelő modern piaccsarnok kialakítása. A beruházás megvalósítására az önkormányzat zártkörű pályázatot írt ki, de a 2002. február 21-i közgyűlés nem tartotta elégségesnek a beérkezett anyagot, ezért felkérték a polgármestert, hogy tárgyaljon és egyeztessen a piactömbi építkezés iránt érdeklődő izraeli MMS Consulting Engineers Ltd.-vel és a budapesti BanKonzult Pénzügyi és Gazdasági Kft.-vel.
Izraeli helyett magyar
A 2002. június 13-i közgyűlés végül rábólintott az MMS ajánlatára, majd szeptember 5-én együttműködési megállapodást írtak alá a cég által alapított debreceni székhelyű Global City Kft.-vel. A Global egy kereskedelmi központot, föld alatti parkolót, irodaházat, öregek otthonát, vendéglátó- és egészségügyi szolgáltató egységeket, illetve társasházi lakásokat is magába foglaló komplexum megépítését ígérte. Az önkormányzati telkek értékesítése nem pénzért történt, hanem a cég vállalta, hogy felépít a városnak egy hatezer négyzetméter alapterületű új piaccsarnokot 600 millió forint értékben, illetve a felépítendő mélygarázsból átad száz parkolót 150 milliós értékben. Csakhogy a megállapodás 27. és 58. pontja feltételül szabta, hogy a cégnek egy éven belül meg kell egyeznie a tömb részét képező Debrecen Áruház és az egykori Pulykakakas étterem tulajdonosaival, a Hajdúszöv Rt.-vel, illetve a VI-SI Kft.-vel. A Global megkezdte a tárgyalásokat, s 2003. május 22-én a Hajdúszövvel alá is írt egy "emlékeztetőt", de ennél többre nem jutottak, nem született adásvételi szerződés. 2004. április 28-án viszont befutott a városházára egy új ajánlatcsomag, melyben a néhány héttel korábban (március 17-én) bejegyzett projektcég, a Dexium Ingatlanfejlesztő Kft. jelezte: ami nem sikerült a Globalnak, az nekik összejött: adásvételit kötöttek a Debrecen Áruházra, illetve megállapodtak a VI-SI-vel is, így elhárult az akadály a tömbrehabilitáció útjából.
A polgármester 2004. május 6-án bevitte a közgyűlés elé a Dexium ajánlatát, és egyben javasolta, hogy a testület mondja ki: a Global Cityvel kötött megállapodás nem vált hatályossá. Az ülésen többórás parázs vita alakult ki, melyben Kósa Lajos és a fideszes városatyák azt hangsúlyozták: azon felül, hogy a Global nem tudta megszerezni az említett két ingatlant, terveit a Központi Tervtanács - Műemléki Tervtanács is kifogásolta, mondván, hogy az építmény túl magas lenne (a cég előbb 32, majd 27 méteres homlokmagasságot kért), és nem illik az ott kialakult városszerkezetbe. A Dexium ezzel szemben maximum 22 méteres beépítési magasságot vállalt. Az ellenzéki képviselők össztűz alá vették a polgármestert, azt állítva, hogy a Dexiumot akarja kedvező helyzetbe hozni a Globallal szemben. Kósa viszont azt hangsúlyozta, hogy a Dexium ajánlata minden tekintetben jobb a Globalénál. Míg az utóbbi a telkekért cserébe csak 750 milliós ellentételezést, fejlesztést vállalt, az előbbi nettó 1,6 milliárdosat. Várhelyi Tamás, a Lokálpatrióta Egyesület elnöke felvetette: a Global és a Dexium ajánlatát nem lehet összehasonlítani, mert az izraeli cég ajánlata két évvel korábbi. Kovács László (SZDSZ) azt furcsállotta, hogy egy frissen alapított cég pillanatok alatt hozzájuthat a város legnagyobb értékű beruházásához, annak ellenére, hogy azon a 2002-es pályázat nyertese dolgozik. Kovács azt is szóvá tette, hogy hiába ígér többet a Dexium, tényleges pénzmozgás ebben az esetben sem történik majd. Kósa Lajos az ülésen leszögezte: új pályázat kiírására nincs lehetőség, mivel az adott feltételek szerint arra csak egy pályázó jelentkezhet eredményesen, aki időközben a Debrecen Áruház és a Pulykakakas épületének tulajdonjogát is megszerezte. Később a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy egy új pályázat fölösleges volna, mert a piac melletti ingatlanokkal már egyébként is a Dexium rendelkezik. "Furcsa volt a polgármester érvelése, hiszen a Dexium nem arra a pályázatra jelentkezett, melyet a Global megnyert, azt 2002-ben lezárták" - elevenítette fel az akkori vita egyik lényeges elemét a Narancsnak Kovács. Miként az is furcsa, hogy a Dexium ajánlata előtt senkinek nem jutott eszébe jelezni, hogy lejárt a Globalnak szabott határidő. "Fontosnak tartom, hogy egy hazai, debreceni cég kapta a beruházást, mert könnyebb velük egyeztetni, figyelembe veszik az önkormányzat városfejlesztési céljait" - mondta lapunknak Kósa Lajos.
Nívótlan közjátékok
A vita során Szabó Miklós (MSZP) azt tudakolta, nem állt-e kapcsolatban a polgármester vagy valamely közvetlen családtagja a Dexium egyik korábbi tulajdonosával, a Mester-Nívó Építőipari Szolgáltató Kft.-vel. A polgármester ellentmondásos választ adott: először tagadta, majd azt mondta - idézet a közgyűlési jegyzőkönyvből, amely nem szó szerinti, tehát harmadik személyben fogalmaz -, "a Mester-Nívó (...) Debrecenben ingatlanforgalmazással foglalkozó társaság, amely a jogszabályi előírásoknak megfelelően vásárolta meg és értékesítette tovább a tulajdonában álló ingatlant", továbbá amikor a Dexium a várost megkereste, a Mester-Nívó már nem volt benne. Az ellenzéki képviselő kérdésének háttere: a Mester-Nívó Kft. 2003 novemberében megvásárolta, majd továbbadta egy másik cégnek azt a debreceni, Dóczy utcai ingatlant, melyben Kósa Lajosnak kisebb ingatlanhányada volt. A cég részt vett a Dexium alapításában, de tagsági viszonyát 2004. április 26-án - tehát két nappal a városnak tett ajánlat előtt - megszüntette. Az ügyet a debreceni hírportál, a vagy.hu, majd a Népszava hozta nyilvánosságra. Az utóbbit a polgármester beperelte, a bíróság pedig megállapította, hogy nincs ok-okozati összefüggés aközött, hogy a Mester-Nívó megvette Kósa tulajdonát és az általa alapított projektcég később szerződést kötött Debrecen városával. A téves állításért a napilapot több rendbeli helyreigazításra kötelezték.
Végül a május 6-i közgyűlés 98/2004-es határozatával kimondta, hogy a Globallal kötött együttműködési megállapodás "a 27., 58. pontjaiban rögzített feltételek nem teljesülése miatt nem vált hatályossá", és kérték az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra bejegyzett széljegy törlését, majd a tömbrehabilitációval a Dexiumot bízták meg. Érdekes, hogy míg a Globallal szemben az volt a jogos kifogás, hogy nem tartotta be a megállapodásban megszabott határidőt, a közgyűlési előterjesztésben ilyen feltételt a Dexiummal szemben nem támasztottak. Csak az ülésen került be a szerződésbe 26. pontként, hogy ha a cég nem szerzi meg a Debrecen Áruház tulajdonjogát, akkor a szerződés hatályát veszti. (Meglepő módon a Pulykakakasra ez a kitétel nem vonatkozott.) A hivatalos indoklás szerint az előterjesztés azért nem támasztott feltételt erről, mert a Dexium már egy megkötött adásvételi szerződést mellékelt az ajánlatához.
Kósa a május 6-i közgyűlésen arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a Debrecen Áruház tulajdonjogáról jogvita folyik. Bár a földhivatalban a Dexium tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelme első elintézetlen széljegyként szerepelt, második jelzetként feltűnt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság perfeljegyzési kérelme is. A Global két keresetet is beadott a megyei bíróságra, az elsőben a "szerződés érvényességének megállapítását" kérte arra az "emlékeztetőre" hivatkozva, melyet 2003-ban szignáltak - de csak 2004. márciusban adtak be a földhivatalhoz. Kérték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy ez a megállapodás adásvételi szerződésnek vagy legalábbis előszerződésnek minősül. A 2004. június 22-én hozott ítélet szerint a Global és a Hajdúszöv közötti levelezésből kiderül, hogy a határidők és a pénzügyi garanciák tekintetében nem tudtak megegyezni, ezért a felperes keresetét elutasították. A Global ezt követően a Szegedi Ítélőtáblához fordult, de 2005. január 6-án visszavonta a keresetét. Közben az önkormányzattal is perre ment, de a felek később a per megszüntetését kérték, amit 2005. február 12-én jogerőre emelkedett végzésével a bíróság elfogadott. A döntés hátteréről szerettük volna megkérdezni Németi Olgát, a cég magyarországi megbízottját, de azt mondta, nem nyilatkozhat, mert titoktartási megállapodást írtak alá. Még azt sem volt hajlandó elárulni, hogy kivel kötöttek ilyen megállapodást. (A Dexiumtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem velük.)
Az "emlékeztetőt", amelyre a Global hivatkozott, Kocsis Zoltán fogalmazta, az izraeli érdekeltségű cég korábbi jogi képviselője. Kocsis ellen később a rendőrség vizsgálatot indított, az ügyészség vádirata szerint pedig ő módosíthatta a Global és a Hajdúszöv között a Debrecen Áruház megvásárlásáról folyt tárgyalások emlékeztetőjét, azt a látszatot keltve, mintha az adásvétel megtörtént volna, félrevezetve a megbízóját. Kovács László liberális képviselő közben a nyilvánossághoz fordult, azt állítva, hogy Kocsis korábban kapcsolatban állt a városházával. Kósa Lajos Kovács felvetésére sajtóközleményben reagált, amelyben leszögezte: "nem volt kapcsolat az említett jogász és a város vagyonkezelő társasága, valamint az önkormányzat között" - olvasható egy helyi internetes lap oldalán, a deol.hu-n. Az SZDSZ-es városatya az ügy tisztázása érdekében levélben fordult Hajdúné Csabai Évához, Debrecen jegyzőjéhez. A jegyzőnő válaszából kiderült, hogy Kocsis Zoltán korábban az önkormányzat vagyonkezelési osztályának munkáját tartós megbízási szerződéssel segítette, és ügyvédként ellenjegyezte az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok alapító okiratait. A vita idején Kocsis már nem állt kapcsolatban sem az önkormányzattal, sem a vagyonkezelő cégével - ezt a városháza és a Debreceni Vagyonkezelő Rt. sajtóközleményben szögezte le. Kocsist később az ügyvédi kamara is elmarasztalta.
Kiváltott kötelezettségek
A Dexium Kft. szigorú feltételekkel kapta meg a beruházást. A szerződésben kikötötték, hogy egy új, 6000 négyzetméteres piaccsarnokot épít a városnak 900 millió forint értékben, saját költségen végzi el a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola teljes homlokzatának felújítását és az épület díszkivilágítását. Kötelezettséget vállal a Simonffy Emil Zeneművészeti Általános Iskola épületének külső-belső felújítására, illetve új tornaterem építésére. Vállalta továbbá a Csapó utca, Rákóczi és Vár utcák közötti szakasz közterületének teljes rehabilitációját díszburkolattal, lámpaoszlopokkal, utcabútorokkal, szökőkúttal ellátva. Az ellenszolgáltatás értékét bruttó 2 milliárd forintban állapították meg, és leszögezték: amennyiben a cég teljesíti a kötelezettségeit, megkaphatja a telekalakítás során összevont önkormányzati ingatlan 94/100-nyi tulajdoni illetőségét, melyen 100 ezer négyzetméteres felépítményt tud megvalósítani. A beruházás összköltségéről a Dexium a Narancsnak nem kívánt nyilatkozni, de Kósa Lajos a 2006. áprilisi alapkőletételen 25 milliárdot és 120 ezer négyzetméteres hasznos területet emlegetett. Közben a Dexiumban 2004. május 17-én megjelent az egyik legjelentősebb debreceni építőipari vállalat, a Hajdúép Kft., melyben Tutor Lóránt cége, a Lorinvest Rt. - 2006. február 28-tól Zrt. - érdekelt. (Tutor egyéb vállalkozásairól lásd a Vevőkijelölés és a Médiabiznisz című keretes írásainkat.)
Az önkormányzat 2004 júliusában módosította a szabályozási tervet, a piactömbnél lehetővé téve akár 20-25 méteres épületek felhúzását. A város kikérte ugyan a tervtanács véleményét, de ezt az utolsó percre hagyta. Kőszeghy Attila építész, a tanács tagja a vagy.hu-nak adott interjújában a módosítást követően azt mondta: "A tanácskozások amolyan ripsz-ropsz lettek összehíva, például a rendezési terv módosítása előtti napon volt egy egyeztetés." A szabályozási tervet mindenképpen módosítani kellett, hiszen a Dexium áprilisi ajánlatában 22 méteres magasságot jelölt meg, de ezt a számot a hazai szabályozás nem ismeri, és a szerződéskötés pillanatában érvényben lévő terv csak 15-20 métert engedélyezett.
A cég 2005. március 30-án csereszerződést kötött a Pulykakakas-féle ingatlanra a VI-SI Kft.-vel, helyiségeket biztosítva a társaságnak a Debrecen Áruház helyén épülő üzlet- és irodaházban. Közben elkészíttették a fővárosi Finta Stúdióval a terveket, megkezdődött az új vásárcsarnok helyén lévő parkoló bontása, majd megkapták az építési engedélyeket is. Az önkormányzat a szerződésben hozzájárult ahhoz, hogy a Dexium a piaccsarnok felépítésének finanszírozására maximum 900 millió forintos jelzálogot jegyezhessen be az ingatlanra. A cég nem élt ezzel a jogával, hanem 2006 áprilisában érvényesítette a várossal kötött szerződés azon (12.) pontját, amely lehetővé teszi még a vállalt kötelezettségek teljesítése előtt a 94/ 100-ad tulajdoni hányad megszerzését. Az Erste-MKB konzorciummal 900 millió forintos bankgarancia-szerződést kötött, azért, hogy "a város biztonságban legyen afelől, hogy a beruházást be fogjuk fejezni, ellenkező esetben lehívják a bankgaranciánkat" - nyilatkozott lapunknak Tutor Lóránt. "Ha félig kész az épület, a bankgarancia mértékét csökkenthetem, ha háromnegyedig, akkor megint. Mi ezzel a jogunkkal nem élünk, végig bent tartjuk a 900 milliónkat, kifejezve jó szándékunkat." A tulajdoni hányad megszerzése lehetővé tette, hogy 2006. augusztus 1-jén az említett bankokkal a Dexium vételi jogot megállapító szerződést köthessen a VI-SI-től és a Hajdúszövtől megszerzett, illetve az egyik önkormányzattól kapott ingatlanra (a vásártér telke), amelynek révén maximum 20,987 milliárd forintnyi hitelkeretet nyitottak a cégnek. A megállapodásban leszögezték: ha a Dexium nem teljesíti kötelezettségeit a bankoknak, az Erste-MKB megszerezheti az ingatlanokat a becsült vételár 70 százalékáért. Ez részben üti a várossal 2004-ben kötött szerződést, amely kimondja: a Dexium csak a telekalakítási eljárások átvezetését követően élhet a bankgarancia és a tulajdonjog-bejegyzés lehetőségével. A telekalakítási kérelmet 2006. szeptember 18-án adták be.
Tehermentesítés
A Dexium időközben gondoskodott a 2008-ban elkészülő bevásárlóközpont jövőjéről is, ugyanis 2006. február 9-én szerződést kötött az ECE Projektmanagement GmbH-val, a budapesti Árkád üzemeltetőjével - tudtuk meg a német cég magyarországi képviseletén. Információink szerint már idén átvették volna a debreceni központ üzemeltetését, de csúszott az építkezés (erre később visszatérünk). Az ECE sikerdíjért dolgozna, egy bizonyos idő múltán százszázalékos bérbeadottságot biztosítanak. "Meglepő fordulat - véleményezte a helyzetet Kovács László -, hiszen Kósa Lajos korábban arra hivatkozott, hogy jobb a hazai cég, mint a külföldi, most pedig a Dexium hív német üzemeltetőt." Az ügyről megkérdeztük a Dexiumot is, ahol leszögezték: "semmilyen meglepő fordulat nincs abban, ha egy ingatlan bérbeadásával a tulajdonos nemzetközi céget bíz meg, hiszen nekik jobbak a kapcsolataik és nagyobb a tapasztalatuk". Egyébként a Dexium a tulajdonláshoz kapcsolódó összes jogosultságát megtartja, és a teljes projektre vonatkozó felügyeletet, illetve irányítást gyakorolja. "Lehet, hogy a bevásárlóközpontot az ECE üzemelteti, de a beruházó-tulajdonos mégiscsak egy hazai cég, a Dexium lesz" - mondta lapunknak Kósa.
Jelentős megtérülést biztosít a piactömb-rehabilitációt végző befektetőnek, hogy a város tavaly úgy döntött, 9500 négyzetmétert megvásárol a Dexiumtól egy új színházépület formájában. A debreceni közgyűlés ugyanis 2006. február 16-án szándéknyilatkozatot fogadott el egy új teátrum vásárlásáról. A beharangozó sajtótájékoztatón a polgármester többször leszögezte, hogy szigorúan betartják a szabályokat, kétfordulós közbeszerzési pályázat lesz, várják a jelentkezőket. Ezzel kívánta elejét venni azon találgatásoknak, melyek szerint az Európa kulturális fővárosa pályázat idején a debreceni programban feltűnt, a Csapó utcára tervezett, Latinovits néven futó színházat akarja megvenni a város. Szabó Zsolt, a Finta Stúdió munkatársa egyébként lapunknak azt mondta, már 2004 őszén, a Lorinvesttel folytatott tárgyalásokon szóba került, hogy a beruházás keretében egy színházat is felhúznak. A tervek kialakításában egyébként Csányi János is részt vett, aki később a Csokonai Színház igazgatója lett (lásd: Debreceni páros, Magyar Narancs, 2006. január 26.).
Végül kiírták a pályázatot, melyre az ajánlattételi határidő lejártáig, 2006. szeptember 15-ig egy jelentkező akadt: a Dexium Kft. "Mindenki látja, hogy a magyarországi közbeszerzési szabályok több ponton ellentmondanak a józan észnek, de a törvény az törvény, tiszteletben kell tartani" - mondta a Narancsnak Kósa. Érdeklődésünkre, hogy miért nem a város épít színházat, a polgármester úgy válaszolt: vásárolni könnyebb és esetenként olcsóbb. Ezt Finta József is alátámasztotta, ugyanis azzal, hogy a bevásárlóközpontra építik, megspórolják az alapozást, nem kell fizetni a parkolókért. Tény, hogy Debrecennek szüksége van új játszóhelyre, hiszen a régi Kölcsey lebontásával megszűnt a kamaraszínház, az ideiglenesen használt Víg mozi nem alkalmas erre, és ha megkezdik a Csokonai belső rekonstrukcióját, akkor végleg nem lesz hol előadni. Október 26-án a közgyűlés rábólintott a Dexium ajánlatára, így az önkormányzat 2008-tól ötéves bontásban bruttó 3,8 milliárd forintot fog fizetni a cégnek a színházért.
Kofalázadás
Közben az eredeti célkitűzésekhez képest jelentős változások történtek. A napokban átadták ugyan a felújított iskolát, de még mindig nem készült el például az ígért tornaterem. "Nem mi késlekedünk, a város nem tudott megegyezni az adott területről a MÁV-val, a kormány havonta váltotta le a vasúttársaság vezérigazgatóját, akadoztak a tárgyalások" - mondta lapunknak Tutor Lóránt. A 2004-ben kötött szerződés előírja, hogy a vevő "az építési engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 16 hónap alatt az új piaccsarnok-épületet jogerős használatbavételi engedéllyel megvalósítja". A Dexiumtól kapott információk szerint a cég a piacra 2005. szeptember 12-én kapott építési engedélyt, a tervek szerint 2007 májusában készülnek el vele. Tutor lapunknak azt mondta, az is gondot okozott, hogy a város nem tudott megegyezni a piaci árusokkal, akik nem akarták elhagyni a bontásra ítélt régi csarnokot. Tehát korlátozva volt az építőanyag-szállítás, az újhoz vezető rámpa kialakítása. A piac építését egyébként nemcsak a meglévő piaccsarnok késleltette, hanem a piac melletti bódék kiürítése is nehézkes volt, több a helyszínen maradt, gátolva ezzel a munkagödör kiásását.
Eredetileg az önkormányzatnál is úgy kalkuláltak, hogy a vásárosok csak áthurcolkodnak az egyik épületből a másikba, de amikor a műszaki tervezés megindult, kiderült, hogy a csarnok útban van - tudtuk meg Racsmány Gyulától, a debreceni vagyonkezelési osztály vezetőjétől. Csakhogy a város és a Dexium közötti szerződés kimondja: a régi "piaccsarnok működését és üzemeltetését a további beépítés nem zavarhatja". Ugyanis az ütemezés szerint első lépésben az új piacot építik, a második ütemben történik a bevásárlóközpont felhúzása, amely a régi csarnok helyére kerül. A piacosok és a környező bódék bérlői arra számítottak, hogy nem kell kiköltözniük az új átadásáig, de a közterület-felügyeletnél első perctől sejthettek valamit. Már 2005 februárjában (a Dexium 2005. április 15-én kapott elvi építési engedélyt) kiküldték az első leveleket, felszólítva a bérlőket, hogy a 2006. január 2-ig ürítsék ki a csarnokot, mert a közgyűlés "döntése értelmében a vásárcsarnok épülete bontásra és új helyszínen felépítésre fog kerülni", és lesz egy féléves átmeneti időszak is. A boltosok egy része nem engedelmeskedett, többüknek határozatlan idejű bérleti szerződése volt. 2006. április 20-án újból felmondtak nekik, de a tervezett időpontban, május végén továbbra sem tudták bezárni a csarnokot. A kofák és a boltosok lázongtak, aláírásgyűjtésbe kezdtek. Főleg az utóbbiak elégedetlenkedtek, ugyanis a Dexium a saját költségén az utca másik oldalán kialakított ugyan egy ideiglenes piacot, de csak asztalok voltak, üzlethelyiségek nem. Az elmúlt években többen hitelt vettek fel a bérleményük fejlesztésére, így attól tartottak, hogy a bevételeik féléves elmaradása miatt nem tudják fizetni a részleteket. A közterület-felügyelet azt ígérte, hogy előbérleti jogot biztosít az épülő csarnokban, illetve az ajánlatot elfogadók féléves bérletidíj-mentességet kaphattak. A beruházó szakemberei bemutatták a piacosoknak az új csarnok terveit, amikből állítólag kiderült, hogy a helyiségek túl szűkek, nem férnek el a hűtők, nekik kell beszerezniük a szükséges engedélyeket. Ellenzéki politikusok felvetették, hogy az ECE-szerződésben fixált határidő miatt siet ennyire a Dexium, de ezt a cégnél és az önkormányzatnál határozottan cáfolták. (Az ECE nem volt hajlandó elárulni az átvétel időpontját.) Az ellenállók tábora fokozatosan zsugorodott, végül a zárás napjára már csak néhányan tartottak ki. Õket július 19-én nem engedték be a boltjukba, a Dexium hozzálátott a bontás előkészítéséhez, míg az üzletekben maradt dolgokat természetesen összegyűjtötték és megőrizték. Erre a kizárt boltosok lopás miatt feljelentést tettek a debreceni rendőrkapitányságon, de az ügyészség a panaszukat elutasította.
"Miközben a beruházó több pontban eltért a szerződésben foglaltaktól, a városvezetés nem hozta be a közgyűlés elé a szerződés módosítását" - elemezte a 2004 óta eltelt idő alatt kialakult helyzetet Kovács László. Erről a beruházót is megkérdeztük, de szerintük nincs szó szerződéssel ellentétes magatartásról, ugyanis az ideiglenes piac kialakítását ők saját költségükön végezték el, továbbá a város megegyezett a bérlőkkel az átköltözésről. Szathmári Károly, a városfejlesztési bizottság akkori szocialista elnöke a 2006. május 25-i közgyűlésen szóba hozta, hogy a városatyák elé terjesztett javaslat - amely újból módosította a szabályozási tervet - "nem rendezi megnyugtatóan a tervezett létesítmény megközelíthetőségének, építménymagasságának kérdését, valamint nem ismerteti a területen elhelyezésre kerülő ingatlan terveit sem", pedig erre a szerződés is kötelezi a beruházót. Az ülést vezető alpolgármester azzal hárította el a képviselő panaszait, hogy "az előterjesztés nem a piactömb-beruházásra vonatkozó információkat tartalmazza, az a közgyűlés soron következő ülésén kerül a képviselők elé". Ez máig nem történt meg, a városházáról, illetve a Dexiumtól azt az információt kaptuk, hogy rövidesen kiigazítják a szerződést, "lekövetik az élet dolgait".
Vevőkijelölés
Tutor Lóránt a cívisváros egyik legjelentősebb, ingatlanfejlesztéssel és -forgalmazással foglalkozó vállalkozója, aki igen szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a fideszes többségű önkormányzat több nagyszabású beruházásnál is cégei ajánlatát tartotta a legjobbnak. A piaci építkezéshez hasonló menetrend szerint alakult a Révész tér mögötti, 8710 négyzetméternyi terület értékesítése is. Erre az önkormányzat zártkörű meghívásos pályázatot írt ki, amit a közgyűlés 2002-ben érvénytelennek nyilvánított, majd a városvezetés tárgyalásokat kezdett a jelentkező cégek közül kettővel, a budapesti Inter-Bónum Kft.-vel és a Lorinvest Rt.-vel. Egy évvel később a város közgyűlése - az Inter-Bónum ajánlatát nem is tárgyalva - a Lorinvesttel kötendő szerződés mellett döntött. A polgármester felhívta a képviselők figyelmét, hogy sietni kell az eladással, mert az áfatörvény módosítása 2004. január 1-jétől adókötelessé teszi a telekértékesítést. Erre a szocialisták és a polgármester között komoly csatározás kezdődött, az MSZP debreceni ifjúsági szervezete azzal vádolta a városvezetést és a jobboldali többségű közgyűlést, hogy szándékosan kárt okozott a városnak, amikor vevőkijelöléssel értékesítette a telket.
Kósa Lajos azzal hárította el a Defibisz állításait, hogy az Inter-Bónum "csak egy homályos szándéknyilatkozatot juttatott el az önkormányzathoz, konkrét vételi ajánlat hiányában azt nem lehetett értékelni", ugyanakkor visszautasította azokat a vádakat, miszerint a Lorinvest jóval a piaci ár alatt jutott volna a telkekhez. A cég ugyanis 50 ezer forintos négyzetméterárat ajánlott - a Defibisz szerint piaci körülmények között minimum 76 ezret kaphatott volna a város -, illetve ezen felül a társaság további 10 ezer forintnyi összeget ígért minden egyes létesülő négyzetméterért, illetve a szerződés értelmében visszaadott volna egy körülbelül 43 milliós értékű felújított közterületet. A városatyák később itt is módosították a szabályozási tervet, növelve a beépíthetőség mértékét. Az építkezés jelenleg áll, a telkek üresek.
Médiabiznisz
A kábelen 1996 óta fogható Alföld Televízió a debreceni média érdekes színfoltja. A vitatható színvonalú műsorokat kínáló tévé egyik legnézettebb adása évekig a Hétfőn Hétóra volt, ahol ellenzéki politikusok beszélték ki a lokális közügyeket, gyakran kritizálva a városvezetést. 2004 szeptemberében magánbefektetők megvásárolták a televíziót, a Hétfőn Hétóra pedig megszűnt. Az Alföldet jelenleg a S.A.P. 94 Bt. üzemelteti, melynek 2004. szeptember 27-e óta egyik beltagja a Dexium Kft. A televízió az utóbbi két évben jelentős változásokon ment keresztül, a mintegy 200 millió forintért kialakított stúdiót bemutató tavaly februári sajtótájékoztatón a vezetőség azt hangsúlyozta: a jövőben szeretnék távol tartani a politikát az Alföldtől.
