"Itt az Avas, ez valaha jó hírű lakótelep volt. Mára ide költöztették be a cigányokat a telepekről, és élhetetlenné vált. A cigányok nem tudnak a keresztény európai normákhoz igazodni" - mondja Egyed Zsolt. Miskolcon egy kis séta után a vasárnap kihalt bevásárlóközpont kávézójából indulunk Borsod megyei túránkra. Itt a legerősebb a Jobbik, hetente újabb és újabb alapszervezetek alakulnak, Egyed Zsolt, aki egy személyben a borsodi Jobbik és a Magyar Gárda vezetője, alig győzi. A 34 éves férfi nagyapja a keleti fronton harcolt, négy évig hadifogságban volt a Szovjetunióban. "Neki az volt a gonosz netovábbja." Zsolt a kereskedelemben dolgozik, minden szabad percét a pártra fordítja. Ingyen dolgozik, sőt a benzinköltség nagy részét is ő állja. A borsodi gárdának 105 tagja van, de március 15-én újabb ötven embert avatnak. "Itt a Magyar Gárda egy ikonná vált. Ha Budapesten nyolc százalékot ért el a Jobbik, Borsodban 15-20 százalékkal számolhatunk."
Zsolt rutinosan sorolja a Jobbik elképzeléseit: sorkatonaságot vissza, magyar föld nem eladó ("felejtsék el a közel-keletiek"), segélyt csak munkáért, a cigányok gyerekeinek is kötelező legyen iskolába járni. A megyében tarolnak a "cigánybűnözés" szlogennel; szerinte ez felkiáltójel a magyarok számára. Borsodban a bányabezárások, elbocsátások óta egyre több a lecsúszott ember. "Két éve, ha lakossági fórumot tartottunk, eljött ötven ember. A gárda megalakulása után tavaly Mezőkövesden ötszázan hallgattak minket, egy hétre rá Kövér Lászlónál kongott a terem" - mondja Egyed Zsolt. Gyűléseikre sok szocialista is jár. "Azt mondják: mivel a Jobbik így felvállalta a cigánybűnözést, bár sok dologgal nem értenek egyet, de saját és gyermekeik biztonsága érdekében minket látnának szívesen az Országgyűlésben. A terméktolvajlás, az állatlopás ellen senki se védi meg a magyarokat."
A gárdát több szocialista polgármester is hívta már segítségül - legutóbb például Sajóbábonyban.
Hitler is élt vele
Hejőcsabán egy étteremben Zsolt kíséretében találkozunk a húszéves Szabó Attilával; hamar kiderül, hogy bár a két jobbikos sok dologban egyetért, jelentős generációs különbségek vannak köztük. Míg Zsolt tudatos, felülről (kívülről) irányított folyamatokat vél meghúzódni a Magyarországgal kapcsolatos dolgok mögött, Attila szerint mindez inkább a butaság és a véletlen műve.
"Simon Peresz is megmondta, hogy elfoglalták Magyarországot. Valakiknek az a céljuk, hogy megöljék a nemzettudatot, szándékosan lebutítsák a magyarságot" - állítja Zsolt.
"De itt nem elsősorban a zsidóságról van szó. Bár tény, hogy felülreprezentáltak a magyarokat elnyomó körben. De a mutyizós világ elsősorban a nyugati pénzvilágot, a globalizációt jelenti. Lehet, hogy a kisebbségben lévő vezérürük zsidó származásúak, de a világ nagy része ezen a csapásirányon halad. Ezt kell felforgatni" - ellenkezik Attila. A fiú gazdasági informatikát tanul a Miskolci Egyetemen, ottjártunkkor a vizsgákra készült. Az egyetem húsz-harminc százaléka jobbikos vagy szimpatizáns.
"Elegünk van a hülyítésből, amit a média ont. Az én generációm pontosan látja, hol verik át. Mondanak valamit, aztán az ellenkezője történik. Beszéljünk akár az egyetemi életről, akár a gazdaságról, akár a politikáról. Undorodunk a mutyitól. Világos beszédet akarunk" - fogalmazza meg a húszéves fiú. Attila politikai nézeteivel szülei kezdetben nem értettek egyet, de nem is gátolták. "Õk az a nemzedék, akik szerint nem jó ugrálni, célszerű csendben maradni." A legtöbb jobbikos fiatalhoz hasonlóan érzékenyen érintette a határon túli magyarok ügye, a történelem mindig is a kedvence volt. "Idegesített a történelemkönyvekben, hogy olyan pesszimisták, és a magyarok sikereit épp csak megemlítik." Sok fideszest ismer, de emberileg a jobbikosok fogták meg, akik nem a bizottsági helyekre és a pénzre hajtanak.
Tamás épp az érettségijére készül. A 18 éves Jobbik-taggal Putnokon találkozunk; ruházatával és a viselt jelképekkel erősen kifejezi, melyik oldalhoz tartozik. Tamás kettős nevelést kapott: édesanyja családja a Felvidékről kitelepített, kastéllyal rendelkező, jómódú konzervatív família, édesapja szabad demokrata.
"Nem beszélgetünk politikáról, nem tudja, hogy jobbikos vagyok, vagy ha igen, nem kommentálja. Látott már képet rólam és Vona Gáborról közösen. Már azt se tudta feldolgozni, amikor fideszes voltam. Én tisztelem, hogy ő kitart a liberális világnézete mellett. Apám egy emberközpontú, európai ember, nemzeti liberális. Kárpátiát is szoktunk együtt hallgatni" - mondja Tamás, aki mégis úgy érzi: a család másik ágának a története erre az oldalra rendelte őt. Putnokon a lakosság harminc százaléka roma; Tamás általános iskolai osztályában fele-fele arányban voltak romák és nem romák. Voltak közülük haverjai; neki sose volt velük konkrét baja, de gyakori, hogy másoktól elveszik az mp3-lejátszót, ellopják a biciklit. "Van egy hírhedt késes gyerek, ha meglát, mindig jön, hogy Tomikám, ha valami baj van, szóljál bármikor. Tehát én nem homogén masszának látom őket. Itt Borsodban sokan a cigányproblémával találkoznak először, így kerülnek kapcsolatba a Jobbikkal. A többi témával csak ezután találkoznak" - mondja Tamás. Kérdésünkre, hogy mi még az oka, hogy egyre több fiatal csatlakozik a Jobbikhoz, a fiú azt feleli: a bizonytalan jövő. "Ködösnek látok én is mindent. Nem tudom, merre menjek, mi lesz, mire számíthatok. Ebben a szüleim se tudnak segíteni. Mindenki hazudik."
Endresik Zsolt (33) és felesége a putnoki kollégium szerény szolgálati lakásában laknak. A földrajz-történelem szakos tanár kilenc éve a MIÉP-ben volt aktív, de csalódott Csurka egyszemélyi vezetése miatt. Nagyapjának leverték a fél veséjét, de ez vagy a kommunista múlt nem volt téma a családban. Rossz szájízzel lépett ki a MIÉP-ből, és sokat töprengett azon: vállalja-e a helyi Jobbik vezetését. "Orbán Viktor 89-es imázsa még bennem van: én sose bíznék egy ilyen emberben." Zsolt egy cigány iskolában kezdte a pályafutását, sőt, cigány nyelvvizsgája is van. Ózd egyik külterületi, 75 (ma 90) százalékban cigány tanulók által látogatott iskolájában tanított éveken át. "Nagyon igényelték a szeretetet azok a gyerekek." Putnokon szerinte a cigányok miatt elértéktelenedtek az ingatlanok, a romák lepusztítják a helyi erdőket, a putnoki lakosság éjjel nem mer kimenni az utcára. Õt is többször életveszélyesen megfenyegették Jobbik-tagsága miatt. "Pedig sok cigányt tanítottam, tudják rólam, hogy nem vagyok egy véresszájú fasiszta. Vannak köztük is, akik dolgoznak, de azokat lenézi a többség."
A középiskolában a tanári kar álláspontja a Jobbikról sokat változott az elmúlt években: csalódtak Orbánban, és átjöttek a Jobbikhoz. Endresik szerint a világgazdasági válság kedvez pártjának. "Hitler is kihasználta ezt a lehetőséget; nem példaként állítom, csak azt mondom, a harmincas években is ez a társadalmi réteg csúszott le. Az elégedetlenséget ki lehet használni. És ki is fogjuk."
Megoldja a Szent Korona
Éva SZDSZ-es önkormányzati képviselőjelölt volt. 2006-ban a helyi liberális pártember kereste meg; a 27 éves lány korábban nem érdeklődött a politika iránt. Eljárt a rendezvényekre, ott volt az ominózus miskolci csalásos gyűlésen is. Semmilyen tartalmat nem látott a párt mögött, benne pedig csak egy fiatal arcot kerestek, aki a rendezvényeken és a plakátokon mosolyog, de a véleményére nem voltak kíváncsiak. Rövid pártkarrierje arra volt jó, hogy elkezdett olvasgatni a politikáról a neten. Így akadt a kuruc.infóra, és a barikad.hu-ra. Éva a legfontosabb problémának a "cigánybűnözést" tartja. A település oktatási intézményeiből, aki nem roma, ha teheti, elviszi a gyerekeit, mert a cigányok szerinte lezüllesztik az iskolákat. "A cigányok terrorizálják a putnokiakat, mindent ellopnak" - állítja Éva. Kisfia ovis csoportjában különben fele-fele arányban cigány-magyar gyerekek járnak, és ott még negatív tapasztalata nem volt. Nemrég eltűnt a kisfia cipője: nem állítja, hogy cigányok vitték el.
Péter gépészmérnöknek tanul. Másfél éve vezetett az útja a Jobbikba, amikor két nap, két éjszaka tanulás után egy műszaki rajzot adott le reggel az egyetemen. Az akkor 24 éves fiú egy csapat romával találkozott, akik már reggel söröztek, röhögtek. "Elkezdett motoszkálni bennem az igazságérzet, bár a politika sosem érdekelt. De ez a személyes élmény egyenesen vezetett a kuruchoz, majd a Jobbikba."
Először egy ózdi gárdagyűlésre ment el, és ott is meggyőzőnek tartotta az érvelést. "Előbb-utóbb családom lesz, nem mindegy, hogy nőnek föl a gyerekeim. Az egyik csoporttársamat úgy megverték, hogy eltört az arccsontja. Aztán kifosztották" - sorolja tovább a személyes élményeket Péter.
Baka Tibor (23) tizedikesként kezdett el érdeklődni a politika iránt. A végzős politológus-közgazdász hallgató az ország nyugati feléből, Szentgotthárdról származik. Szülei inkább apolitikusak, bár anyai ágon hívő reformátusok. "Trianon hamar a szívügyemmé vált. Fiatalon kezdtem olvasni a Fórumot és a Demokratát. A Fidesz csak fél szívvel állt ki a nemzeti értékek mellett, mindig kihimbilimbizett mindenből." A szentgotthárdi fiú számára ezért egyértelmű volt, hogy a MIÉP-hez csatlakozik: 2005 őszétől egy éven át az ifjúsági tagozat elnöke lett. "A jobbikosokat törtető karrieristáknak tartották." Hamar kiábrándul, és 2007-ben már a fiatalosan vonzó Jobbikba lép be. "Csurka állandóan a zsidókat hozta fel - ez sokakat elriaszt. Volt a rokonságomban is olyan, aki antiszemitának tartotta. Tény, hogy időnként szerencsétlenül fogalmazott. De a zsidóság fokozott médiabefolyásának említése bele kell férjen a szólásszabadságba."
Tibor szerint ezzel a témával nem lehet megszólítani a vidék magyarságát, hiszen kevés zsidó származású ember él ott. "Ahogy Vas megyében sem erőltetjük a 'cigánybűnözést', mert mifelénk ez nem jellemző. Ehelyett kulturális, nemzeti identitástudatot erősítő eseményeket tartunk." Tibor azok közé tartozik, akik szerint az utcákon rendőrökkel kergetőző szélsőségesek nem használnak a Jobbiknak, mert a média összemossa a két tábort.
Farkas Gergely (22) Bács-Kiskun megyei, Kecskeméten járt középiskolába. Egy általános iskolai történelemtanár adott a kezébe Szabó Dezsőt, Wass Albertet. 18 évesen kezdett érdeklődni a vallás iránt. Szerinte is sajnálatos, hogy a Jobbikot a média összemossa a szélsőségesekkel, legutóbb Szegeden például egy palesztin szolidaritási tüntetésen szkinhedek is osztogattak szórólapokat, és a médiában ez jött le. "El kéne küldeni ezeket az embereket."
István a Jobbik egyik megyei elnöke. Nevét nem írjuk le, mert egy állami munkahelyen dolgozik, ahová így is gyomorgörccsel megy be reggelente. Az 53 éves férfi a Jobbik legöregebbjei közé tartozik, a református lelkészen keresztül jutott el a párthoz. A szocializmusban nem törődött politikával, a föld szeretete döntötte el, hogy jobbikos lesz. "Ez a mi termőföldünk és temetkezési helyünk. Már az Aranybullában is az áll, hogy nem eladó." A férfit az is megfogta, hogy a párt komolyan veszi az őstörténetet. "Az egyiptomi hieroglifák és a mexikói maja piramisokat a magyar rovásírással lehet megfejteni. A székely magyar rovásírás a legősibb a földön. A magyar nyelv a kettes számrendszer alapja" - mutat rá az összefüggésekre István. Szerinte a Jobbik azért jut be a parlamentbe, mert Vonáék még gyerekek voltak a kommunizmusban, és kívül maradtak a politikán és a korrupción. "Õk a tiszták és az érintetlenek nemzedéke. Õk következnek."
(A cikk elkészítését a Társaság a Szabadságjogokért oknyomozó programja támogatta.)
