Czoma László közel három évtizeddel ezelőtt határozta el, hogy a Festetics család kastélyát nemzetközi rangú hellyé emeli. Az épületegyüttes leromlott, kifosztott állapotban volt, mindössze a nagykönyvtár és néhány terem volt látogatható. Amikor Czoma odakerült, a két őrkutyával együtt harminckilencen voltak - ma 180 fővel működik a 6,2 hektárról 150 hektárosra növelt egykori hercegi birtok. A Festetics-kastély Európa egyetlen hasonló létesítménye, amely majdnem önfenntartó, s amelynek minden négyzetmétere hasznosított, csaknem 400 ezer látogatót fogad évente. Czoma vezetése alatt húszmilliárdos fejlesztést hajtottak végre, restaurálták a kastélyt, ma itt található Európa egyik legnagyobb hintómúzeuma. A nemrég megnyitott vadászati múzeumban több mint 200 faj látható. Áprilisban Munkácsy-kiállítás nyílt a felújított lovarda egyik felében. A mára pazar turistalátványossággá fejlesztett műemlékegyüttes 60 százaléka kiállítótér, a főúri életformát több mint 40 teremben mutatják be, a kastélyépületben konferencia-központ működik. Évek óta tartanak a nemzetközi szintű egyeztetések arról, hogy a valamikori Festetics-kastélybirodalom öt másik európai kastéllyal közösen a világörökség részévé legyen.
Mindebből azonban semmi sem lesz. A tavaly még a Balaton díszpolgárának választott Czoma László még csak el sem búcsúzhatott méltó módon majdnem három évtizedes életművétől. Mint mondja, megdöbbentette a puccsszerű menesztés, mivel szerződését 2009-ben pályázat alapján hosszabbították meg újabb öt évre. Szerinte a turisztikai szezon kezdetén különösen érthetetlen a tulajdonos lépése. "Tavasszal kaptam már figyelmeztetést, hogy küszöbön a felmentésem. Tudomásul vettem, csak annyit kértem, adjanak haladékot, hogy végigcsinálhassam a szezont, és október elejéig maradhassak. De akkor sokan, politikusok, művészek is megmozdultak értem, és úgy nézett ki, hogy ez lekerül a napirendről, aztán egyik pillanatról a másikra mégis megszületett a döntés. A felmondólevélben az állt, hogy június elsejétől nem vagyok igazgató, és két héten belül hagyjam el a kastélybeli szolgálati lakásunkat. Azóta a lakáshoz vezető kaput lelakatolták, a ki- és bejárást megnehezítették. Családtagjaim személyautóját átvizsgálják, de ezt teszik a vendégeim autójával is, annak ellenére, hogy az Alkotmányban benne van a személyes tulajdonhoz való jog, a személyiségünknek a védelme, arról nem is beszélve, hogy a kastélyterületen mindenütt fegyveres őrök vannak. Az új igazgató közölte, hogy be akar jönni a lakásba, amikor elköltözünk, és megnézni, mit viszünk el, ha nem járulok ehhez hozzá, akkor nem engedi ki a bútorszállító kocsit" - sorolja.
Felfutás
A rapid módon menesztett kastélyigazgató már csak azért sem érti a boszorkányüldözésre emlékeztető eljárást, mivel szakmai munkája ellen nem emeltek kifogást, sőt mint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő sajtóközleményében olvasható, címzetes igazgató, valamint kulturális nagyköveti kinevezést ajánlottak neki, és arra kérték, hogy tapasztalatait és kapcsolati tőkéjét továbbra is kamatoztassa a kastély javára. Czoma nem fogadta el a felkérést. "Ha nem vagyok jó igazgatónak, akkor mitől lennék jó rendezvények megszervezésére. Bizalmatlanná tett, hogy egyik napról a másikra ilyen megalázó helyzetbe sodortak" - mondja, majd hozzáteszi: a vele szembeni eljárás az 1945 utáni forradalmi lendületet idézi, amikor a magyar főurakat, köztük a Keszthely városát fellendítő Festetics családot megalázó módon elűzték az országból.
"Amikor 1986-ban Windisch-Grätz Ferenc József herceg trófeagyűjteményének kiállítást szerveztem, meghívtam azokat a főurakat, akik együtt vadászhattak vele, és hazainvitáltam a kastélyban született Festetics György herceget is. A kastélymúzeum ezután ugyanezeknek a főuraknak és leszármazottaiknak egyfajta találkozóhelye lett, és e személyes kapcsolatoknak köszönhetően különleges kiállítási tárgyakkal bővült a múzeum anyaga - idézi föl a kiváló lobbistaként is elismert bölcsész-muzeológus, aki a rendszerváltás környékén előbb az MSZMP tagjaként, majd független országgyűlési képviselőként nyolc évig részt vett a nagypolitikában is. 1987-ben Grósz Károly miniszteri bársonyszéket vagy nagyköveti kinevezést ajánlott neki, ha visszavonja azon kijelentését, hogy amíg hóhér és áldozat ugyanabban a padsorban ül, addig nem lesz parlamenti demokrácia Magyarországon. Meg akarták fosztani mandátumától, mindenfajta vizsgálatot indítottak ellene. Később Antall József a kulturális tárca élére is hívta, de sem akkor, sem a szocialisták újbóli hatalomra jutásakor nem cserélte föl a múzeumi munkát miniszteri, illetve államtitkári pozícióért. Maradt Keszthelyen, a kastélyában.
Kastély, város
Czoma ugyan politikai döntésként értékeli felmentését, de az ügy hátterében feltehetőleg a város és a kastély legendásan rossz kapcsolata és egy, a Festetics-kastély tőszomszédságában lévő 37 hektáros terület áll, amelyre a Magyar Néphadsereg "rakétabázisának" megszűnése óta igényt tart a város és a kastély is. Czoma szerint mivel a bázist a Festeticsek egykori vadasparkjában állították fel, nem is volt kétséges, hogy a katonai alakulat diszlokálása után a történelmi kastélyparkot vissza kell állítani az eredeti állapotba. A mindenkori városvezetés azonban hasznosítani akarta az értékes területet. A vita Czoma győzelmével végződött. Érdekérvényesítő erejét mutatja, hogy a 37 hektár állami tulajdonban maradt, a kezelés jogát pedig az általa vezetett Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit (HKKN) Kft. kapta. Ruzsics Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester úgy fogalmazott az ügyről, hogy el kéne dönteni: a kastélynak van városa, vagy a városnak egy gyönyörű kastélya.
Nevét nem vállaló helyi informátorunk szerint e területi ellenérdekeltség miatt is érlelődött Czoma eltávolítása az önkormányzati választások óta - ami nem volt azonban egyszerű, mivel a volt igazgatónak mindenütt jó kapcsolatai vannak. Tény, hogy Czoma képességeit nem csak a szocialisták, illetve az MDF-kormány értékelték, de 1998-ban a Fidesz is indítani kívánta országgyűlési képviselőként - amit szintén nem vállalt el.
Most viszont a zalai jobboldal nyomására kellett mennie. Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke korábban kiadott sajtóközleményében zavarosnak és pazarlónak nevezte a HKKN Kft. gazdálkodását, likviditási helyzetét pedig válságosnak. Utalt rá, hogy az elmúlt két évben a veszteség meghaladta a 65 millió forintot, a pénzeszközök elfogytak. Problémát okozott a márciusi bérek kifizetése, az adó- és vámhivataltól pedig haladékot kellett kérni az intézmény köztartozásainak megfizetésére. A folyamatosan csökkenő bevételek és a tulajdonos szorgalmazása ellenére sem készült érdemi marketingterv, és nem tudták kihasználni a várossal és a balatoni régió idegenforgalmi szervezeteivel való turisztikai együttműködésben rejlő lehetőségeket sem.
Czoma a pénzügyi helyzetről azt mondta: kétségtelen, csökkent a látogatók száma, de az országos átlagnál kisebb mértékben. Télen mindig megcsappannak a bevételeik, emiatt az első hónapokat évről évre nehéz átvészelni. Az idén ráadásul a felügyelőbizottság késve fogadta el a 2011-es pénzügyi tervet, így később és csak részben kapta meg a múzeum az esedékes állami támogatást. Ez szerinte nem véletlen: ez is része volt az ellene folytatott aknamunkának, hiszen egy időben érkező állami támogatás megoldotta volna az első hónapok átmeneti pénzügyi nehézségeit. "Évente több mint nettó 200 millió forint a bevétel csak a múzeumból. A műemlékegyüttest működtető kft. a korábbi 140 milliós éves támogatással szemben már csak 62 milló forintot kap, de én ezért soha nem reklamáltam, ellenkezőleg, büszke voltam rá, hogy bevételünkből 80 százalékban fedezni tudjuk a működési költségünket. Minden évben részben az állami támogatásból éltünk az első hónapokban - mondja, majd így folytatja: - Amikor átvettem ezt a területet, 6,2 hektár volt, most 150 hektár. Tudom, hogy ez volt a vesztem. Nekem akkor már mondták műemlékvédők, hogy előbb-utóbb meg fogják ezt irigyelni, és tényleg így is történt. Ez rányomta a bélyegét a tanácsi és az önkormányzati vezetőkkel való mindenkori viszonyomra. A város és a kastély kapcsolata sosem volt jó a köztünk fennálló érdekellentét miatt. A kastély ugyan mindig megvolt a város nélkül, de a város sosem volt meg a kastély nélkül. Miközben értékes területek és ingatlanok eladásával a város folyamatosan vesztette a vagyonát, a kastély gyarapodott, emellett mindig is biztos adófizetője volt a városnak."
Az egyik helyi internetes portálon olvasható, hogy a Festetics-birtok visszaállításához a "kastély" minden értékes területet megszerzett a mindenkori városvezetés elől, de az önkormányzat által "különleges lakó-, üdülő-, valamint zöld terület" kategóriába sorolt 37 hektáros vadaspark elvesztését már végképp nem tudták lenyelni. Ugyanitt Ruzsics Ferenc polgármester úgy nyilatkozott, hogy ennek az értékes területnek az átminősítésével kívánják felpezsdíteni Keszthely gazdaságát, mivel az ipar, az erdőgazdaság (mint adóbevételt jelentő forrás) elhagyta az iskolavárost. Az egykori katonai területen jelenleg uralkodó állapotokról a polgármester azt mondta: a "rakétabázis" mind ez idáig annyiban változott, hogy a Vadászati Múzeumnak otthont adó épület kivételével valamennyi épületet lebontatta a HKKN, ám vélhetően nincs pénz a további munkálatokra, valamint az időközben a Helikon tulajdonába került több más ingatlanon tervezett fejlesztések is elmaradtak.
A Festetics-örökség mindenáron való egyben tartása mellett kardoskodó Czoma kitart álláspontja mellett: egy főúri kastélyparkban nincs helye sem iparnak, sem lakásoknak, ez ugyanis keresztülhúzná a világörökség részévé nyilvánítás lehetőségét. Czoma kiiktatásával azonban megszűnhet minden akadály, és állami hozzájárulással a város végre hozzájuthat a hőn áhított területhez.
Jön, megy
Június elsejétől Keszthely fideszes alpolgármestere, Pálinkás Róbert követi Czoma Lászlót a kastélymúzeum élén. Az okleveles agrármérnök Pálinkás kinevezése egy évre szól. Ott jártunkkor kétszer is kerestük személyesen az új igazgatót, de azt az információt kaptuk, hogy más hivatalos kötelezettsége miatt nem tartózkodik a kastélyban. A helyi lapnak adott nyilatkozata szerint "kulturális ügyekkel eddig nem foglalkozott, őt válságmenedzseléssel bízták meg, és alpolgármesterként már szert tett vezetői gyakorlatra, valamint hogy egy szakértői teamet hoz létre, amely szakmai kérdésekben segíti munkáját". Az új igazgató úgy véli, a kastély élén sokat tehet a várossal való együttműködésért is. "Az eddigi, mindkét félnek hátrányos elkülönülés után végre a Balaton fővárosa és a Festeticsek pompás kastélya egész és egységes turisztikai és kulturális attrakciót nyújthat: nemcsak megduplázva, hanem megsokszorozva egymás értékeit."
Keszthelyen sokan felháborodtak Czoma László leváltásán. Helyi értelmiségiek nyílt levelet írtak a keszthelyi kastély tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az aláírók többek között arra várnak választ, hogy mik voltak Czoma menesztésének azon indokai, amelyek az egy évvel ezelőtti pályázatakor még nem voltak láthatók. Megkérdezték azt is, fognak-e pályázatot kiírni az igazgatói posztra, a döntés előtt készült-e stratégiai tanulmány a kastély jövőjéről, valamint azt, hogy mik a tervek a kastélyhoz kapcsolódó ingatlanegyüttes hasznosítására.
Czoma László közben csomagol, és aggódik. "A kastélymúzeumnak elsősorban közhasznú feladatai vannak, itt van Európa egyik legnagyobb főúri könyvtára, 100 ezer kötet, jó állapotban. A világon a múzeumok soha nem tartják el magukat, mindig állami támogatást kívánnak, vagy ha megpróbálják ezt az üzleti szférának kitenni, akkor az egész kastélymúzeum kulturális élete csorbul." Kérdésünkre, hogy valóban csődközeli állapotban hagyta-e az általa vezetett társaságot, azt válaszolja: "A csőd akkor keletkezik, ha én egy üres kastélyt hagyok itt. A kastéllyal bánni kell, hozzáértéssel, alázattal, tisztességgel, programok idehozatalával."
Ha a keszthelyi városvezetés nem is tart igényt a kastélyépítő szakember tudására, máshonnan már kapott ajánlatott: Teleki Sámuel gróf a napokban felkérte Czoma Lászlót, vegyen részt a Marosvásárhely mellett visszakapott kastélyának felújítási munkálataiban és hasznosításában.
