Adva van tehát egy évekkel ezelőtt megkötött
szerződés
a Sziget Kft. és a kerület között. A polgármester (aki számos megkeresésünk egyikére sem reagált) a levéllel a kerületi önkormányzat képviseletében finoman, de félreérthetetlenül megzsarolta szerződéses partnerét. A kért garanciát Tarlós István végül megkapta: a később vihart kavaró kiegészítést a Sziget Kft. képviseletében Gerendai Károly és Müller Péter egy héttel később, július 10-én írta alá. A magánjogi szerződés kiegészítését aláírta még a Budapesti Rendőr-főkapitányság szintén jelen lévő közbiztonsági igazgatója, Komáromi Endre ezredes, valamint Simon Tamás ezredes, az "buda-Békásmegyer Rendőrkapitányság vezetője. (A rendőrség képviselőinek aláírását egy olyan magánokiraton, amelynek a hatóság nem is érintettje, Simon Tamás a Narancsnak így magyarázta: jelenlétüknek, amit Tarlós István kezdeményezett, a fő oka a melegellenes hisztéria miatt várható esetleges incidensek elkerülése volt. A rendőrök aláírása tehát szerinte nem obskúrus homoszexuális aktivisták hajszolta, szüleik nélkül bóklászó 12-13 éves gyerekek védelmét demonstrálja, hanem éppen a melegek megkülönböztetett védelméről szól.) A dokumentum a következő, azóta sokszor idézett szöveget tartalmazza: "Az évek óta sikeres Pepsi-szigeten (sic!) a fiatalkorúak védelmében, de a másként gondolkodók biztonságának érdekében is, semmi néven nevezett homoszexuális jellegű felvilágosító, vagy egyéb címen folytatott műsorok nem lesznek. Az elnevezés e tekintetben közömbös. A lényeg, hogy a Diáksziget (sic!) az legyen, ami. Zenés, kultúrális (sic!) fesztivál."
Vajon miért tudta
Tarlós István rávenni Gerendaiékat, hogy a fenti sorok alá odafirkantsák a nevüket. A polgármester levelében maga utal bizonyos "egyéb hatáskörre". Bár hivatalos hatósági felügyeleti jogköre csak a zajszint tekintetében van (ha a zaj az előírt szintet meghaladja, Tarlós maga intézkedhet a rendezvény bezárásáról), a szervezőket mégis a markában tartja. A szakhatósági (építési, ÁNTSZ-, tűzoltósági stb.) engedélyek zömét ugyanis a kerület csak egy nappal a kapunyitás előtt adja ki, amikor már állnak a színpadok, nagysátrak, éttermek, zuhanyzók, tehát a rendezők rengeteg pénzt költöttek. Ugyanez vonatkozik a "K" hídra és a budai hídfő előtti területre, amelyek a kerület tulajdonában vannak, és csak a polgármester által jóváhagyott területhasználati engedéllyel vehetők igénybe. Mindez azért jelent problémát, mert egy, a neve elhallgatását kérő óbudai önkormányzati szakértő szerint - javarészt a Hajógyári-sziget gyenge alapinfrastruktúrája miatt - a hatósági szabályzatok a legjobb akarattal sem tarthatók be teljesen. Bizonyos hiányosságok (folyóvíz, csatorna) a sziget övezeti besorolása miatt eleve nem orvosolhatók, más esetekben (például elektromos hálózat) tetemes beruházásra lenne szükség, amit az évente egy hétre kivonuló szigetesek nem szívesen vállalnak magukra, nyilván a jegyárakban elkerülhetetlenül jelentkező következményeket is szem előtt tartva. Míg a szabályok betartása a rendezőket, azok betartatása a kerületet állítja megoldhatatlan feladat elé: sem emberük, sem eszközük nincs az összes helyszín alapos ellenőrzésére.
Mindez
mostanáig nem okozott
különösebb gondot. A Pepsi Sziget egyre sikeresebb és szervezettebb lett, az utóbbi években már jelentős hasznot hozva megálmodóinak. Tarlós István ugyanakkor látványosan védhette a kerületi lakosok érdekeit, miközben egy alapvetően sikeres és javuló hírnevű rendezvény fölött bábáskodott. Az érdekek összevágtak, a szabályok pedig rugalmasan kezeltettek. Jövőre azonban a hírek szerint Tarlós nem indul a kerületi választáson, ellenben szívesen megméretné magát a főpolgármesteri székért. Ez megmagyarázhatja, hogy miért foglalt idén harcosabban állást egy neki nem tetsző kérdésben. A Pepsi Sziget rendszeres látogatói tudják, hogy a szigeten hosszú évek óta zajlanak olyan rendezvények, amilyeneket most a polgármester kifogásol. Egy ezt firtató olvasói kérdésre az Origo vendégeként július 11-én Tarlós István azt válaszolta: "Azon a koron túl vagyok, hogy automatikusan megértsem, miszerint ha civil szervezetek utcáját emleget valaki, akkor automatikusan a homoszexualitásra kell gondolni." A sugalmazás mélyebb jelentésrétegei közül annyi mindenesetre kihámozható, hogy Tarlós a saját bevallása szerint nem tudta, hogy évek óta zajlanak ilyen programok a Szigeten. Most azonban, első ízben, maga a Sziget Kft. finanszíroz egy olyan helyszínt, ahol félreérthetetlenül a homoszexualitás kulturális vetületeiről lesz elsősorban szó. Ez már Tarlós Istvánnak is szemet szúrt, pedig időközben a helyszínt az áthallásos Szivárványról Magic Mirror névre keresztelték. A polgármester állítólag csak akkor nyugodott meg (átmenetileg), amikor megmutatták neki, hogy a Magic Mirror a sátrat gyártó cég márkája. A meleg és leszbikus civil szervezetek egyebek mellett önmegismeréssel, konfliktuskezeléssel, nemi szerepekkel, elfogadással kapcsolatos interaktív programjai továbbra is a polgármester által eddig elkerült környéken, a civil szervezetek utcájában zajlanak majd.
Müller Péter Sziámi a Narancsnak elmondta, hogy a fenti levél kézhezvételekor
két lehetőségük volt
Mosva kezeiket megmutathatták volna a levelet a programszervezőknek, mondván, a polgármester betiltotta a Magic Mirror sátrat, vállalva ezzel, hogy a Magic Mirror programjai elmaradnak. Ehelyett azt választották, hogy megpróbálják biztosítani az eredeti programok zavartalan lebonyolítását. Mivel olyan, a homoszexuális életmódot mint vonzó alternatívát reklámozó programokra, amilyenektől szerintük Tarlós tartott, amúgy sem került volna sor (nem is kerülhetett volna, ilyen propaganda ugyanis nem létezik, és csak azok félnek tőle, akik még sohasem szembesültek homofóbiájuk irracionalitásával), vállalták a felelősséget, hogy ha Tarlósnak valami nem tetszik, az egész szigetet bezárhatja menet közben. Azt gondolták, hogy "birtokon belül", sok tízezer fiatallal a szigeten már sokkal jobb alkupozícióban lesznek, és Tarlós esetleges követelőzése eleve teljesíthetetlen lesz. Ha így gondolták is, egy dologgal nem számoltak: Tarlós, aki az egész melegellenes hadjáratot eleve a nyilvánosság előtt és számára folytatta, logikus módon - a Sziget Kft.-t mégis lépéshátrányba hozva - még aznap közzétette a kiegészítést.
Az eredmény részben az elvárásoknak megfelelően alakult: az izgalmas témára ráharapott a média, Tarlós reflektorfénybe került, a meleg és leszbikus szervezetek felháborodottan tiltakoztak, Gerendaiék pedig magyarázkodni kényszerültek. A számukra szokatlan szerepben aztán elmondták: nem értik, hogy a meleg szervezetek miért hibáztatják őket, amikor épp a programok változatlanul hagyása volt a fő céljuk. Ha ugyanis nem írják alá a kiegészítést, Tarlós a fent vázolt ütőkártyákkal a kezében új, és mindenki számára kedvezőtlenebb szerződésbe fogja őket kényszeríteni. Kifogásolták, hogy a kilátásba helyezett bojkottal a "civilek" ugyanúgy zsarolják őket, mint a polgármester.
Ami váratlan fordulatot jelentett,
az a meleg
és leszbikus szervezetek
ellenállásának intenzitása és a tiltakozásuk módozatainak változatossága volt. Alig néhány nappal az Andrássy úti színpompás felvonulást követően ugyanis a meleg szervezeteknek eszük ágában sem volt eltűrni egy ekkora sérelmet: közös nyilatkozatot adott ki a Habeas Corpus Munkacsoport (HCM), a Háttér Baráti Társaság a Melegekért, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság, a Mások szerkesztősége és a Vándormások, valamint az Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért és a Dél-alföldi Meleg Kör. Az amúgy igen eltérő hangvételű szervezetek egyhangúlag követelték Tarlós lemondását, a Sziget Kft.-től pedig a szerződés felmondását és a nyilvános bocsánatkérést a szexuális kisebbségektől. Emellett bojkottfelhívást tettek közzé az interneten, melyben kijelentették: idén nem lesznek jelen a Szigeten, továbbá felszólították a Pepsi Sziget fesztivál nagyobb szponzorait, hogy álljanak el a rendezvény támogatásától, ha a megadott (július 22-i) határidőig a követeléseiknek a Sziget Kft. nem tesz eleget. Mindezen felül a HCM képviseletében Juhász Géza hivatali visszaélés alapos gyanújával feljelentette Tarlós Istvánt.
A Pepsi képviseletében a Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt. közleményben tudatta, hogy nem kíván állást foglalni a vitában. Ez annál is inkább érthető, mivel a Narancs több megbízható forrásból is úgy értesült: a Pepsi idén szponzorálja utoljára a Szigetet. Egy a külföldi meleg és leszbikus szervezetek és jogvédők által támogatott nemzetközi bojkott kifutására nem maradt idő, a Sziget különböző cégeivel erős szimbiózisban élő zenésztársadalom pedig, kevés kivételtől eltekintve, nem sietett csatlakozni a távolmaradásukkal fenyegetőkhöz. A bojkottra hívók leghatékonyabb fegyvere a homofób kirekesztésre általában különösen érzékeny külföldi sztárzenekarok távolmaradása lehetett volna, de ezt Gerendaiék már nem várták meg.
Néhány napnyi tétovázást és ügyetlenkedést követően ugyanis előbb
elnézést kértek
- a megsértett szexuális kisebbségek helyett - "minden érintett féltől", hogy "félreérthető helyzetet" teremtettek, végül, jogi tanácsadóik útmutatását követve, július 14-én közleményben tudatták, hogy a szerződést semmisnek tekintik, mivel az abban foglaltak ellentétesek az alkotmánnyal és a Polgári törvénykönyv több paragrafusával. Ám a kétségkívül alkotmánysértő (a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmába ütköző) szerződést a Sziget Kft. vezetői is aláírták. Az is tény, hogy egy semmisnek tekintett szerződés nem azonos egy felbontott szerződéssel: a semmisnek nyilvánítás a szerződés végrehajthatatlanságának nyilvános deklarációja, ám ettől a szerződő felek szerződésben kinyilvánított szándéka még változatlan.
Az "érintett felek" mindenesetre elfogadták a bocsánatkérést, elálltak a bojkottól, és július 16-án békés demonstráció keretében átadták Tarlós Istvánnak a Magyar Köztársaság Alkotmányát.
Az óbudai Főtéren a meleg problematika már a szokásos honi politikai dichotómia jegyében jelentkezett: Tarlós István a jobboldal képviseletében a kiskorúak védőangyalaként mosolyogva vette át az alkotmányt, miután a baloldali politikusok leveleit - a legtöbb szerző feltűnő távollétében - meleg aktivisták olvasták fel. Most már csak az a kérdés, hogy a közeli napokban mire jutnak egymással a "kell egy hét együttlét" szellemét a mostani ügyben rugalmasan kezelő szigetesek és Tarlós István; továbbá a polgármester bezáratja-e a rendezvényt, amikor a brit Placebo tagjai a Nagyszínpadon úgy 50 ezer embernek dalolnak majd arról, hogy élni és melegnek lenni jó.
Miklósi Gábor
