Ez a cég Lakatos korábbi hivatalos bejelentése szerint illegálisan foglalkoztatott titkosszolgálati állományhoz tartozó szakembereket. Egy, már Kövér László minisztersége idején készült, ismeretlen eredetű jelentés a Pinpointot technikailag képesnek tartotta arra, hogy adatokat gyűjtsön a Fidesz vezető politikusairól és családtagjaikról. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését tavaly augusztus óta ennyi támasztja alá. A Kosztolányi Dénes által korábban koronatanúnak nevezett, titkosszolgálati körökben egyesek által árulónak, illetve mesemondónak tartott Lakatos pedig csak néhány volt kollégáját fosztotta meg többletjövedelmétől.
De mielőtt erre rátérnénk, rekapituláljuk a történetet.
Ti se keressetek!
1998. augusztus 25-én a Fidesz választmányi ülésén a miniszterelnök az előző kormány idején végzett törvénysértő, titkos, közpénzből finanszírozott adatgyűjtésről beszélt. Kiderült, hogy az a dokumentum, amiből a célszemélyek neveit felolvasta, nem volt több, mint nyilvános cégadatok meghatározott, tematikus rend szerinti összeállítása. Kövér László miniszter tavaly szeptemberi nyilatkozata szerint a kormányfő által idézett forrás részét képezi annak, amit a bejelentést követő héten ismeretlenek a sajtóhoz eljuttattak, és ami néhány, 1994 és 1998 között kormányon lévő politikusnak és családtagjainak a nevét is tartalmazta (köztük Boldvai Lászlóét, az MSZP volt pénztárnokáét). A miniszterelnök áprilisi, zárt ajtók mögötti bizottsági meghallgatásán ellenzéki képviselők ama kérdésére, miszerint az általa bizonyítékként becsatolt iratcsomag között van-e az, amiből felolvasott (akkor még csak egyedül ő ismerte, mi van a dossziéban), Orbán állítólag azt felelte: azért nem hozta magával, mert államilag fenntartott nyilvántartásokon alapult. Az ülésről kijövet Orbán kijelentette: az ügy megismeréséhez szükséges összes dokumentumot lerakta a bizottság asztalára.
Ezek között szerepel egyebek mellett Lakatos Miklós törzszászlós 1998. május 19-én felvett jegyzőkönyvi meghallgatása. (Ez a dokumentum jelent meg a Kriminálisban.) Lényege: Lakatos feltáró bejelentése - aminek pontos tartalma ez alapján kitalálható; időpontja 1998. március 11. - előtt háromnegyed évvel magánakcióba, célirányos adatgyűjtésbe fogott a Pinpointról. Úgy vélte, a cég tevékenysége morálisan károsítja az állományt: munkát hajtott fel az üzleti szférában (bankoknál, ügyvédi irodáknál és tőkeerős cégeknél), a feladatokat pedig továbbította az NBSZ Lakatos által meg nem nevezett osztályán dolgozó, ám név szerint említett vezetőkhöz, akik a megbízhatóbbnak tartott hivatásosoknak kiadták a munkát. Utóbbiak 7-10 ezer, a vezetők 14-15 ezer, prémiumként, eseti jelleggel 50 ezer forintot kasszíroztak. Lakatos beszámolt arról, hogy az állományt irritálták a Pinpoint vezetői és a befolyással bíró személyek által felnyalt, állítólag igen nagy pénzek. E tevékenységgel és a céggel szemben a Belbiztonsági Főosztály túlságosan elnéző volt, pedig ezek az akciók morálisan fellazították a szerveket. Lakatos - aki (mert legálisnak hitte) kezdetben szintén dolgozni szeretett volna a Pinpointnak - célja a Pinpoint megszüntetése volt, meg hogy felhívja a figyelmet az e gyakorlat által generált "biztonsági űrre", ami bűnözői csoportok, ellenérdekelt titkosszolgálatok, hírszerzők beépülését sem zárta ki.
Jelentés a feljelentésről
A Kriminális azt a jelentést is lehozta, amelynek tárgya a Pinpoint Kft volt. Nem tudjuk, ezt kik készítették és kinek, és ismeretlen keletkezésének időpontja is. A szöveg így kezdődik: "A Fidesz - MPP vezetőinek és családtagjainak megfigyelésével kapcsolatban kirobbant botrányt követően a sajtóban a Pinpoint Kft.-t hozták összefüggésbe az üggyel." Készítője szerint a tételesen bizonyítható állításokat majd egy hivatalos vizsgálati jelentés tartalmazza, ám a nem bizonyított adatok közül "figyelmet érdemel" néhány. Például hogy a Pinpoint a szolgálatok vezetőinek "anyagi támogatására" alakult 1991-ben. 1994 és 1998 között az NBSZ-hez és a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz (NBH) már 10-20 vállalkozás kötődik, melyeket a Pinpointot alapító Protan Rt.-re és Innotech Rt.-re fűztek fel. Ezek rizikó nélkül működtek, mert az akkori titokminiszter, Nikolits István kabinetfőnöke, "Somogyi Tamás és a hozzá közel állók is bekapcsolódtak". Somogyi ezt cáfolta. A jelentés szerint továbbá "a Pinpoint Kft. megrendelői között feltűntek az MSZP holdudvarához, illetve az előző miniszterhez és kabinetfőnökéhez kötődő vállalkozások és személyek. Ezek valós megrendeléseit azonban bizonyítani nem lehet". "Az megállapítható, hogy a kft. (...) képes lehetett olyan jellegű munkákra, mint a Fidesz-vezetőkről történt adatgyűjtés."
A jelentés készítője leírja, hogy a feltételezés vizsgálatához átfogó ellenőrzés kellene a rendszerváltás óta működő titkosszolgálati vállalkozásokról és azokról, amelyek egykor a szolgálatoknál dolgozó emberekhez kötődnek.
Annak semmi nyoma, hogy a jelentés Kövér Lászlónak készült volna, a címzett lehetett maga Orbán Viktor is.
A fedőcégek szabályozása
Nem a vegzált bűnügyi tudósító tehet róla, hogy ezek a fontos adatok a mai napig hiányoznak a bizottság előtt fekvő anyagból. Keleti György, a megfigyelési bizottság szocialista alelnöke a miniszterelnök meghallgatását követő ülésen jegyzőkönyvbe mondta, hogy Lakatos 15 évre szigorúan titkossá minősített meghallgatási jegyzőkönyvéhez valakik hozzátűztek egy négy-öt oldalas dokumentumot. Ezt nem minősítették titkossá, nem iktatták, nem írták alá. "Ez ugyanaz, mint amit a Kriminális közölt" - erősítette meg Keleti a MaNcsnak. Úgy véli, ezt a jelentést nem annak készítője tűzte a fentebb ismertetett Lakatos-irathoz, mert ezzel - az ügy súlyát figyelembe véve - saját állását veszélyeztetné. Az alelnök szerint vagy a miniszterelnök, vagy a környezetéből valaki cselekedett így. "Az is lehet, hogy véletlenül, hiszen elképzelhetetlen, hogy bármelyikük szánt szándékkal akart volna adut adni a tavaly augusztusi bejelentés valóságtartalmát kétségbe vonók kezébe."
Tény, hogy elég magas labda félinformációkat tálalni. Nem vall profizmusra az összekapcsolás azért sem, mert az irat hivatkozik az 1998. márciusi Lakatos-bejelentés információira, mint amelyek "jórészt megerősítik fenti megállapításokat". Csakhogy a kapcsolt május 19-i Lakatos-jegyzőkönyvben semmi nem erősíti meg ezeket az állításokat. A Pinpoint elleni vizsgálat 1998. június 11-én fejeződött be - zárja sorait a jelentő, majd a kft. felszámolását javasolja.
Az irat ama megállapítását, miszerint a választások után pánikszerűen megindult a cég iratainak eltüntetése, mindenesetre alátámasztja az, hogy Demeter Ervin, Kövér politikai államtitkára sikertelen kísérletet tett a cég tevékenységének átvilágítására. Az MDF-es politikust először nem akarták beengedni az irodába, mondván, a Pinpoint nem fedővállalkozás. Mire Demeter bejutott, már teljesen kiürítették a cég számítógépeinek memóriáját. Minderről Kövér még a tavasz elején levélben számolt be a vizsgálóbizottságnak. Ez úton tudatta a testülettel azt is, hogy szerinte súlyos felelősség terheli hivatali elődjét, Nikolitsot, mert nem készültek el a nemzetbiztonsági törvény ama végrehajtási utasításai, amelyek a fedővállalkozások működésére vonatkoznak. Kövér tájékoztatott arról is, hogy Demeter az Orbán-bejelentést követően a szolgálatoknál osztályvezetői szintig nyilatkoztatta a hivatásos állományt. Ez nem szolgált viszont semmilyen kézzelfogható információval a politikusokkal kapcsolatos megfigyelésekről.
Nikolits István lapunknak elmondta: nem igaz, hogy ne lett volna szabályozva a fedőcégek kérdése. Minden szolgálatnál a munkahelyi vezető engedélyéhez volt kötve a külső munkavégzés. Szerinte azt, hogy nem illegális tevékenységről volt szó, bizonyítja az Orbán Viktor által a bizottság elé tett hat "megbízási szerződés" is. Ezekben a Pinpoint vezetője, Méth György a szakszolgálat vezetőjéhez fordult, tájékoztatva őt az elvégzendő feladatok típusáról. Ezeket ugyan Orbán "megbízási szerződésnek" nevezte, de inkább tűnnek munkaügyi tájékoztatónak. Abban mindenesetre a volt miniszternek bizonyára igaza van, hogy ha illegálisnak tartották volna a nemzetbiztonsági berkekben a fusizást, akkor erről nem marad írásos bizonyíték. Ettől a gyakorlat persze még nem válik legitimmé.
Lakatos mint koronatanú
Miért csak tavaly májusban, a két választási forduló között hallgatták meg Lakatost, ha két hónappal korábban tette a bejelentést? "Én és kabinetfőnököm vizsgálóbizottság felállításáról döntöttünk. Ez meghatározta a feladatát, és javasolta a Pinpoint leállítását. A bizottság több más intézkedést is javasolt, azonban a választások miatt a végrehajtásra nem maradt idő" - állítja Nikolits. A vizsgálat megállapította: Lakatos bejelentéseinek egy része nem bizonyult valósnak, egy másik igen. Ez utóbbiak eredménye, hogy fegyelmi eljárást követően több tisztet elbocsátottak - állítja Nikolits. Sajnálja, hogy ezt az iratot Juszt nem hozta le, mert az is benne van: Lakatos számtalan értékes információval szolgált hivatala számára. "Hasznos munkát végzett, szabálytalanságokra derült fény."
Lakatost a május 21-i ülésen Kosztolányi Dénes, a megfigyelési bizottság fideszes elnöke a megfigyelési ügy koronatanújának nevezte. A testület tagjai június 11-re vallomástételre invitálták, de Lakatos nem jelent meg. A bizottság múlt pénteki ülését követően Kosztolányi kijelentette: Keleti méltatlanná vált arra, hogy a nemzetbiztonsági bizottságot vezesse, mivel negyven napig eltitkolta, hogy a megidézett személy levelet írt a megfigyelési bizottságnak; Keleti egy közérdekű bejelentés kulcsfontosságú információit szándékosan visszatartotta, és hátráltatta az ügy tisztázását.
Lakatos Miklós július elején találkozót kért a nemzetbiztonsági bizottság elnökétől. Elmesélte neki az önmerényletes sztorit. "Nem hittem neki. Kértem, írja le és küldje el egy levélben. Eltelt néhány hét, majd egy újabb találkozón Lakatos átadta a levelet. Július 19-re volt keltezve. "Elolvastam, s megkértem, adjon írásos felhatalmazást arra, mit tehetek vele" - mesélte Keleti a MaNcsnak, majd - telefonon - felovasta a használati utasítást tartalamazó levelet: "Keleti György Úrnak. A nemzetbiztonsági bizottság elnökének. Hozzájárulok az önnek átadott közérdekű bejelentés 1999. augusztus 27-től kezdődő felhasználásához. 1999. 08. 11. L. M."
A politikus szerint Lakatos akkor már tudta, mikor szűnik meg szolgálati viszonya. Keleti a házszabály szerint két rendes ülésszak között csak rendkívüli bizottsági ülést hívhatott volna össze, és szeptember 1-jére a testületnek már rendes ülése volt előjegyezve. Keleti azt állítja, hogy saját párttársainak sem mutatta meg Lakatos levelét.
Lakatos történetét nemzetbiztonsági szakértők valós elemekkel keveredő fantazmagóriának minősítették. A sztoriból az bizonyítottnak tűnik, hogy Lakatos a III. kerületi Fidesz-irodában találkozott Szadai Károllyal, Kövér politikai tanácsadójával és Horváth Pállal, a Miniszterelnöki Hivatal védelempolitikai államtitkárságának munkatársával. Igaz az is, hogy a látszatmerénylet után (rálőtt a Trabantjára, majd felgyújtotta, és eközben ő maga is megégett), felhívta Szadait, aki a szolgálatok ügyeletéhez irányította őt. E két tényt vezető titkosszolgálati források a Népszabadságnak megerősítették. Az RTL Klub a váci tűzoltóságtól megtudta, hogy aznap egy kigyulladt Trabanthoz riasztották őket. A Budapesti Honvédkórházban megerősítették, hogy az égési sérüléseket okozhatta a lángoló, kifröccsenő olaj.
Lakatos viszont nem tudta bizonyítani a titokzatos László úr létezését. És ezt egyetlen állami szerv sem fogja megerősíteni; mint ahogy azt sem, hogy a titkosszolgálat megbízásából önmerényletre szólították fel.
Lakatos története e ponton akár véget is érhet. A megfigyelési bizottság múlt heti ülésén azonban még történt egy s más.
Földi mint koronatanú
A bizottsági ülésen Faragó Lajos magánnyomozó - akitől Czégé Zsuzsa a Xénia-ellenes támadások miatt megrendelte a Pokorni elleni kompromittáló adatgyűjtést - azt állította: nem akarja minősíteni az ő és Bédi Csaba kormányőr közötti beszélgetést rögzítő hangkazetta eredetét vizsgáló kijelölt igazságügyi szakértő elsődleges szakvéleményét, de az "enyhén szólva részleteiben nem helytálló".
Ami igaz, az igaz: most derült ki, hogy a szalagnak négy része van. A negyedik rész Faragó szerint egy régebben felvett beszélgetés, a harmadik Takács György kijelölt video- és fotószakértő szerint "egy kötött pályás jármű (pl. villamos vagy vonat)" hangja, ami mintha "egy hosszúságában kis méretű hídon haladt volna át". Az elsőn a már kiszivárgott beszélgetés hallható Faragó és Bédi között arról, hogy Czégé Bédit kereste meg először, aki a Köztársasági ´rezrednél dolgozott, így nem vállalhatta a megbízást, de közreműködött, hogy Czégé Faragót bízza meg.
A második részen az szerepel, amint Faragó telefonon közli Bédivel, hogy felmondja a három héttel korábban kapott megbízatást. A szakértő szerint a felvételen valaki jól hallhatóan benyom egy budapesti telefonszámot: a készülék impulzus üzemmódban volt, így a tárcsázott számok jól hallhatók. A hívott fél Faragó Lajos néven mutatkozik be, és azt mondja, "Szervusz Csaba", de a név - állítja a szakértő - "lehet esetleg Tamás is". A hívó pedig ugyanaz, mint az első anyagon hallható megbízói képviselő: vagyis Bédi.
Érdekes. Eddig úgy tudtuk, hogy Faragó készítette a felvételt. Hiszen a felvett anyagot 1,5 millió forintért (plusz áfa) ő adta el Földi Lászlónak, a Defend Kft. tulajdonos-ügyvezetőjének, a volt információs hivatali műveleti igazgatónak, aki Nyírfa-ügyben kitálalt, hogy aztán államtitoksértés miatt az előző kormány alatt feljelentsék, a mostani alatt pedig e vád alól felmentsék. Takács talán három hét múlva választ ad arra, hogy az általa megfejtett telefonszámon hogyan jelentkezhetett be Faragó, aki saját telefonjáról Bédit annak mobilkészülékén hívta fel.
Ne feledkezzünk el Földi Lászlóról sem. ´ most azt állítja, hogy nem a Defend pénzén és nem ő, hanem egy barátja vette meg a kazettát. (A június 20-i Akták című tévéműsorban még azt nyilatkozta: Kövér László megbízásából, referenciamunkaként, a Defend pénzén ő vásárolta meg a "bizonyítékot".) Földi László a múlt héten azt is állította: Orbán nem blöffölt, igenis történtek kísérletek az előző ciklusban ellenzéki politikusok megfigyelésére. Erről Földinek - a volt hírszerző tiszt szerint - a hírszerzéstől történt elbocsátását követően két, osztályvezetőnél alcsonyabb beosztású nemzetbiztonsági tiszt beszélt, akik bizonyos, a birtokukban lévő dokumentumokra hivatkoztak. (A beosztás azért fontos, mert a Demeter Ervin-féle vizsgálat nem tárt fel erre utaló anyagokat - igaz, az csak osztályvezetői mélységekig hatolt.) Földi ezenkívül még egy történetet ismertetett a bizottsággal. E szerint egy magas beosztású volt titkosszolgálati vezető egy követségi fogadáson egy külföldi diplomatának arról beszélt a választásokat követően, hogy nem sokáig lesz ez a kormány hatalmon, mert vannak olyan adatok, amelyek korrupcióra utaló ügyeket valószínűsítenek. A diplomata Földi szerint másnap betelefonált az egyik szolgálathoz, hogy meg tudják-e erősíteni ezt, mert ezt neki jelentenie kell a kormányának.
Földi arra emlékezett, az üzlet ez év téli megkötésén kívül egyszer találkozott Faragóval, már tavasszal. Az tanácsot kért, elmenjen-e a bizottsági meghallgatásra. Ekkor ismét elmesélte azt, hogy azért adta vissza a Czégé-megrendelést, mert ki akarták terjeszteni az adatgyűjtést Deutsch Tamásra, Orbán Viktorra és Gát Györgyre. A bizottság előtt lévő dokumentumban csak Gát neve szerepel. Kosztolányi Dénes a MaNcs kérdésére elmondta: Faragó június 11-i zárt meghallgatásának jegyzőkönyvében szerepel: 1997. január 4-i telefonbeszélgetésükkor a megbízás megváltoztatásával kapcsolatos aggályait jelezte Bédinek. Azt szerette volna a megbízó, ha a Pokorni-akcióhoz hasonló céllal Gátra is kiterjed az adatgyűjtés, "akinek ismerősi köréhez tartozik Deutsch Tamás és Szirtes József". (Azt, hogy ki a fene az a Szirtes József, még maga Kosztolányi sem tudja.) Kosztolányi ez alapján biztos benne, szerették volna, ha Deutschról is kompromittáló adatokhoz jut a Xénia. Ezt Czégé Zsuzsa nyilván megerősíti majd, midőn a negyedik meghívásnak végre eleget tesz, és elmegy a vizsgálóbizottság szeptember 24-i ülésére.
*
Foglaljuk össze azt, amit eddig tudunk.
Az NBSZ/H-s ügynökök az államnak és civileknek is nyomoztak.
Egy buzgó törzszászlós felnyomta őket.
A feljelentést még az előző kormány hivatalnokai kapták meg, de a gyakorlat felszámolása érdekében néhány fegyelmin kívül érdemi lépést nem tettek.
A mostani kormány azt állítja, a maszek nyomozás ellenük irányult. És törvénytelen volt azért, mert az NBH-s fusizók a fusi során NBSZ-es eszközöket is használtak.
Erre bizonyítékként mindeddig nem prezentáltak mást, mint Czégé Zsuzsa megbízását Bédi kormányőrnek, illetve Faragó nyomozónak. Sem Faragónak, sem Bédinek semmi köze a kifelé dolgozók cégeihez.
Földi László nyilvánosan ellentmondott önmagának, viszont előállt egy új történettel valami követségi alkalmazottról, aki betelefonál a titkosszolgálathoz, hogy elnézést, azt hallotta, hogy a kormány korrupt, igaz-e a hír?
A képtelen történetek, hazugságok, fél- és dezinformációk kavalkádjában arról, hogy a miniszterelnök igazat mondott-e tavaly augusztus 25-én, továbbra sem tudunk semmit.
Somos András
