A TV 3 vége: Leléptetés

szerző
Vultur CsabaG. G.
publikálva
2000/9. (03. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Legfelsőbb Bíróság múlt szerdán megszüntette a kereskedelmi tévépályázatok érvényességét támadó pert a felperes Írisz TV kérésére - az alperesek hozzájárulásával. A per előtt két nappal a TV 2 legnagyobb tulajdonosa, az SBS megvette a TV 3-t tulajdonosától, a CME-től; utóbbi ezzel ki is vonult a magyar médiapiacról. Az SBS a részvények felét átpasszolta konkurensének, az RTL-nek. Így zárult a hazai médiapiac egyik leghomályosabb fejezete.

A Legfelsőbb Bíróság múlt szerdán megszüntette a kereskedelmi tévépályázatok érvényességét támadó pert a felperes Írisz TV kérésére - az alperesek hozzájárulásával. A per előtt két nappal a TV 2 legnagyobb tulajdonosa, az SBS megvette a TV 3-t tulajdonosától, a CME-től; utóbbi ezzel ki is vonult a magyar médiapiacról. Az SBS a részvények felét átpasszolta konkurensének, az RTL-nek. Így zárult a hazai médiapiac egyik leghomályosabb fejezete.

1997-ben az ORTT az MTM-SBS-t (TV 2) és a Magyar RTL-t (RTL Klub) nyilvánította győztesnek az országos lefedettségű, földi sugárzású kereskedelmi frekvenciák elosztására kiírt pályázaton. A hoppon maradt - a pályázaton a legtöbbet, 12,1 milliárdot ajánló - Írisz perelt (és megvásárolta az ügyben addig semmilyen szerepet nem játszó TV 3-t, hogy valamihez legalább hozzájusson, így csökkentve veszteségét). Az alperesek: az ORTT, az MTM-SBS és a Magyar RTL (MRTL); az MRTL 8 milliárd 30 millió forintot, az MTM-SBS 9 milliárdot ajánlott a frekvenciáért; a kikiáltási ár egyébként 8 milliárd volt.

Előzmények

Az elsőfokú ítélet nem adott helyt az Írisz TV keresetének. Az Írisz fellebbezett. A másodfokon eljáró bíróság 1999. február 22-én azt a döntést hozta, hogy a TV 2 esetében nem, az RTL Klub esetében azonban meg lehet állapítani a jogsértés tényét: az ORTT jogszerűtlenül járt el, amikor az MRTL alakilag érvénytelen pályázatát elbírálta, és műsorszolgáltatási szerződést kötött vele. A későbbi jogvitákat még egy dolog generálta: a jogsértést a jogerős döntés nem a rendelkező részben állapította meg, csak az indoklásban szerepel egy hivatkozás a médiatörvény egyik paragrafusára, amely szerint az ORTT-nek azonnali hatállyal fel kell bontania a szerződését az RTL Klubot működtető társasággal.

Az Írisz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a bíróságot: kötelezze az ORTT-t a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogerős döntésének végrehajtására. Ennek az elbírálására került volna sor a múlt szerdán, ha közben az SBS nem (v)eszi meg az Írisz (meg a TV 3) tulajdonosát, a CME-t. De megvette, így az SBS egyszerre vált felperessé és alperessé, és mint ilyen, visszavonta az ORTT és társai ellen felülvizsgálati kérelmét. Az LB pedig megszüntette a kereskedelmi tévépályázatok érvényességét támadó pert, továbbá hatályon kívül helyezte az Írisz TV keresetét elutasító elsőfokú fővárosi bírósági, illetve az annak helyt adó jogerős legfelsőbb bírósági ítéletet is. (Erről lásd keretes írásunkat.)

Az RTL korábban utalt rá: ha az ORTT felbontja szerződését, kártérítésért fog perelni. Perelhette volna az ORTT-t (mert rosszul bonyolította le a pályázatát), és perelhette volna azt a tanácsadó céget, amely az RTL pályáztatását lebonyolította. (Az ORTT-nek szakértő cég emberei közé tartozott tanácsadóként Martonyi János jelenlegi külügyminiszter.)

Az SBS a múlt héten 16 millió dollárt feccölt az üzletbe: ennyit ért a CME magyarországi érdekeltsége. Az SBS a részvények felét átpasszolta az RTL-nek, 9 millióért. És, szó szerint egyik pillanatról a másikra, bezárta frissen vásárolt csatornáját, a TV 3-t. Jelezzük: a CME is jól járt, hiszen úgy távozhatott abszolút vesztesként a magyar médiapiacról, hogy szinte semmit sem bukott.

Következmények

1999 márciusában jelentette be az SBS és a CME, hogy gyakorlatilag megállapodtak a CME beolvadásáról az SBS-be. A TV 3-ban igen nagy költségcsökkentést írt elő a CME; elbocsátásokat, megszorításokat léptettek életbe. A tervezett fúzió nemcsak a TV 3-at, hanem a CME mind a hat kelet-európai érdekeltségét érintette volna. (Csehországban a Nova TV - amely körül mindenféle jogi bonyodalmak voltak -, Szlovákiában a Markíza, Romániában a PRO TV, Szlovéniában a POP TV és Ukrajnában a Studio 1+1 volt a CME-é.) A fúzió tervéről a TV 3 munkatársai is csak az MTI híradásából értesültek.

"Nem halmoztak el bennünket túl sok információval, a bizonytalanság állandósult. Már csak azért is, mert a jövőnket érintő értekezletek a TV 3-ban általában úgy zajlottak, hogy valaki telefonált, hogy értekezlet lesz, de még az értekezlet megkezdése előtt kiadta az MTI, hogy miről lesz szó. Rendszerint felolvasták az MTI hírét, és hozzátették, hogy nem tudnak semmit, ezek a tulajdonos döntései, majd ha többet tudnak, tájékoztatnak bennünket", mondta a MaNcsnak Józsa Márta, a TV 3 volt felelős szerkesztője.

Szeptemberben újabb értekezlet következett, ahol elhangzott: több okból nem jön létre a fúzió a CME és az SBS között, ellenben 16 millió dollárért az SBS megveszi a TV 3-at. Bár jelezték, hogy a szerződést még nem írták alá, olyannyira konkrétnak látszott a dolog, hogy október 15-re kitűzték annak határidejét, amikor a hírszobából elszállítják a számítógépeket. Ez még nem jelentette volna szükségképpen a TV 3 megszűnését, csak azt, hogy az épületből a TV 3 elköltözik. Felmerültek olyan híresztelések is, amelyek különböző variációkban a TV 3 tematikus csatornává alakításáról szóltak (kulturális, ifjúsági, sportadó stb.); e találgatások mögött a médiatörvény azon rendelkezése áll, hogy nem lehet egy tulajdonos kezében két országos sugárzású csatorna, hacsak nem tematikus az egyik. (A tematikus csatorna - definíciója szerint - csak húsz százalékban adhat hírműsorokat.) Október 15-e után sem történt azonban semmi; amit ki lehetett szedni a jogászokból, az annyi volt, hogy még várni kell és majd csütörtökön fogják aláírni a szerződést. "Ez mindig a következő hét csütörtökét jelentette", mondta Józsa Márta. "Miután néhányan időközben elmentek a TV 3-tól, mert nem látták biztosítottnak a jövőjüket, novemberre olyan helyzet alakult ki, hogy egyszerűen nem volt annyi ember, amennyivel meg lehetett volna csinálni naponta az adást. Ekkor kiharcoltuk, hogy vegyenek fel embereket; először csak egy hónapos, később három hónapra szóló szerződést is kötöttek." Decemberben már azt suttogta mindenki, hogy az egész adásvételből nem lesz semmi, mert a CME újabb és újabb igényekkel áll elő, az SBS pedig újabb és újabb érvekkel arról, hogy valójában sokkal értéktelenebb, amit meg akarnak vásárolni, mint amennyit nekik ér. A TV 3 munkatársai szerint gyakran előfordult, hogy a TV 2 menedzserei közölték: bizonyos filmeket ne vetítsenek, mert később ők akarják sugározni a TV 2-n. Ilyen körülmények között a reklámbevételek tervezése is egyre zaklatottabb lett, így az utolsó hónapokra látványosan csökkentek a hirdetési bevételek.

A karácsonyi fogadáson a CME által delegált vezérigazgató kijelentette, hogy ilyen eredményekkel ő még nem találkozott (a nézettségi mutatók és a reklámbevételek egyaránt kétszeresükre emelkedtek, a híradó két kiadásának nézettsége elérte a 400 ezret). Ezt a céget érdemes megtartani, mondta Luc Tomassino. Januárban elfogadták a költségvetést, majd felvételt hirdettek különböző állásokba. Utóbbi egy héttel a csatorna bezárása és kilenc nappal a per következő fordulója előtt történt.

"Maguk megszűntek"

Február 21-én délelőtt a reklámiroda még reklámszerződéseket kötött, miközben Londonban aláírták a cég eladásáról szóló szerződést. Dél körül elkezdtek szivárogni a hírek, majd - úgy, ahogyan egy brazil szappanoperában a katonai puccsot szokás bemutatni - a biztonsági emberek megszállták az épületet, ismeretlen öltönyös urak jöttek-mentek az épületben. Néhány órával később rendkívüli értekezleten jelentették be, hogy a csatornát eladták; Perjés András, az SBS jogi képviselője, immáron a TV 3 új vezérigazgatója megkérte a munkatársakat, hogy ne rá haragudjanak. "A biztonságiak azt mondták, ha kimegyünk az épületből, akkor nem jöhetünk vissza; a TV 3 azon munkatársait viszont, akik kinn voltak, nem engedték be az épületbe. Ilyen volt például a 72 óra című kulturális ajánlóműsor stábja is; ők úgy értesültek a végről, hogy interjúkészítés közben ránézett a riportalany a mikrofonra és azt mondta: TV 3? De hiszen maguk megszűntek, hallottam a rádióban. Másnap visszamehettünk a személyes holminkért, az anyagiak rendezésére ígéretünk van", emlékezik a Hír 3 egyik volt szerkesztője.

A TV 3 munkatársai petíciót fogalmaztak, amelyben többek közt elnézést kérnek a nézőktől. Szerintük az, hogy a Legfelsőbb Bíróság által másodfokon megállapított törvénytelen állapot felszámolását senki sem kéri már számon, rosszabb annál, mint ha kitört volna egy újabb médiaháború.

Vultur Csaba

Adás, vétel

Hét budapesti és huszonöt vidéki rádiós frekvenciáról döntött a héten az ORTT. A már működő adók közül a fővárosi Tilos Rádiónak távoznia kell a 98 FM-ről, amit eddigi frekvenciatársai, a Civil és a Fix Rádió nyertek el. Hamarosan megkezdheti a sugárzást a BBC, az RFI és a Deutsche Welle által létrehozott Euro FM-et a Népszabadság információi szerint kiütő, az FKGP által támogatott Rádió Infórum. Egymillióan hallgathatják majd a Pannónia Rádiót, melynek vezetője, Gidófalvy Attila a MaNcsnak elmondta: hangsúlyosan és kizárólag csak magyar zenét fognak játszani. Gidófalvy visszautasította azt a napilapos értesülést, miszerint a Pannóniához köze lenne Schuster Lóránt fővárosi MIÉP-képviselőnek, habár Schuster - Nagy Feróhoz hasonlóan - műsorvezetőként részt vesz majd a rádió munkájában. A legnagyobb vételkörzetű frekvenciát az Inforádió nyerte, melynek Heltai Péter, az MTV főmunkatársa a tanácsadója. Heltai cáfolta, hogy tulajdonrésze lenne a Századvég Alapítvány támogatását élvező Inforádióban. Szabó László Zsolt, az MTV elnöke vizsgálatot indított, amelyben tisztázni szeretné, nem összeférhetetlen-e, hogy az MTV két főmunkatársa, Heltai és Belénessy Csaba részt vett a rádiós pályázatokon. Belénessy felesége és lánya egy-egy pécsi frekvenciát nyertek. A tévések munkaszerződése kizárja, hogy más műsorszolgáltatónál ők vagy családtagjaik érdekeltséget szerezzenek. Kisebb frekvenciát kapott a verőcei MDF-es polgármester közreműködésével létrejött Print-Tex Bt., és a Pesti Esthez kötődő Est Rádió.

Új pályázatot ír ki az ORTT a 88,8-as frekvenciára, miután a kétfordulós szavazás során az erre pályázók egyike sem nyerte el a testület többségének támogatását. A kormánypártiak többsége a Tilos, a Rádió C és az Ariadne Rádióval szemben a katolikus Mária rádiót támogatta, melynek lengyel társa a ´92-es abortusszal kapcsolatos viták során a katolikus egyház és az európai kereszténydemokraták körében szalonképtelennek számító lengyel kereszténydemokraták fő fegyvere volt. Körmendy-Ékes Judit, az ORTT fideszes tagja, a testület leendő elnöke az Origo című internetes lapnak azt nyilatkozta: ő a Máriára szavazott, mert szerinte hiányzik egy ilyen műsor Budapesten. A hétfői szavazásról hiányzott az MSZP, az FKGP jelöltje és az elnök is. A törvény értelmében az ORTT nem tárgyalhat kettőnél többször egy frekvenciát, ezért a már új testületnek hatvan napon belül kell kiírnia az új pályázatot. A pályázat elbírálására ősz előtt valószínűleg nem kerül sor. A 98-as hullámhosszt elhagyni kénytelen Tilos Rádió - melyben lapunk több munkatársa közreműködik - ügyvezetője, Rozgonyi Zoltán elmondta: egyeztetni szeretnének a nyertes Civil és Fix rádiókkal, hogy minél később hagyhassák el a frekvenciát. A Tilos, a fővárosi roma közösséget megcélzó Rádió C, a Mária és az Ariadne mellett valószínűleg mások is pályáznak majd a frekvenciára.

G. G.

Az Írisz TV ügye végleg lezárult

Orosz Balázsné jogtanácsos, MÚOSZ

MaNcs: Miután a felperes megváltoztatta a kérelmét, és elállt a keresetétől, maradt-e bármiféle jogorvoslati lehetőség a jogerősen megállapított törvénytelenség felszámolására?

Orosz Balázsné: Ebben az esetben nem, mert a felek kimerítették a legfelsőbb jogorvoslati lehetőséget a felülvizsgálati kérelemmel, illetve az e tárgyban hozott bírósági döntéssel.

MaNcs: A Legfelsőbb Bíróság megváltoztathat bármilyen alsóbb fokú döntést, de a jelen kiélezett helyzetben nem csinált magából a bíróság hülyét?

OB: Arról lehet vitatkozni, hogy a visszavonásnak milyen jogkövetkezményei lehetnek, de azt tudomásul kell venni, hogy a felperesnek jogában áll a felülvizsgálati kérelmét visszavonni. A bíróság úgy is állást foglalhatott volna, hogy a másodfokú - jogerős - ítélet hatálya áll be. Nem így döntöttek.

MaNcs: De a jogerős másodfokú döntésből világos volt, hogy az ORTT hibázott. A felülvizsgálati kérelem visszavonása miért nem vonja automatikusan maga után, hogy az előző, jogerős ítélet a hatályos?

OB: Az LB mostani döntése azért nincs hatással a másodfokú ítéletre, mert az LB másodszor már nem is vizsgálta azt, hogy minden rendben volt-e a pályázat körül, vagy sem. Igazodva a felperesi kérelemhez, azt mondta, ezzel az üggyel nem foglalkozik tovább, mert a felperes a keresetétől elállt.

MaNcs: Az Írisz tulajdonosa kivonult a magyar médiapiacról. Az RTL és a TV 2 nyilván nem fogja megtámadni az ORTT rájuk nézve kedvező döntését. Az ORTT tartozhat-e még bármilyen szempontból bárkinek felelősséggel 1997-es döntése miatt?

OB: A kárfelelősség és a jogi felelősség is az ORTT-é. A testület az 1997-es döntése értelmében köteles a továbbiakban eljárni, ez a döntés a hatályos. Úgy tűnik, az Írisz TV ügye végleg lezárult, mert vélhetően nem lesz, aki az 1997-es döntést megtámadná.

szerző
Vultur CsabaG. G.
publikálva
2000/9. (03. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra