Jakab Péter és Tordai Bence. Mi az, amiben egyetértenek? Miben nem?

„Ennyi bűnöző előtt én még életemben nem beszéltem” – ezzel nyitott az Országgyűlésben a múlt héten a jobbikos Jakab Péter, amire sokan felkapták a fejüket, mi is. És Kövér László is, a házelnök dühödt reakciója pillanatok alatt vonult be az országgyűlési klasszikusok közé.

Kicsivel korábban a párbeszédes Tordai Bence tegezte le Orbán Viktort. Ő is kapott azonnali fejmosást a levezető elnöktől…

Két fiatalember, hasonló impulzivitással, ezt gondoltam róluk a beszédek után. Meg azt, hogy valószínűleg elég messze van a politikai gondolkodásuk egymástól, ezért érdemes lenne velük egy közös interjút készíteni.

Érdemes is volt, erről mindenki meggyőződhet a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból. Nem azt fogják kapni az olvasók, amire elsőre számítanak. Még akkor sem, ha rengeteg minden szóba került Putyintól Sorosig a „cigánybűnözésen” át.

Fotó: Sióréti Gábor

Érdekes volt látni, hogy tud egymással vitázni, vagy épp egyetérteni két ellenzéki politikus. Így is lehet.

Íme egy részlet:

Magyar Narancs: Van értelme a parlamenti munkának? A választás után téma volt, szabad-e beülni, részt venni az üres színjátékká züllesztett Országgyűlésben. Szabad?

Jakab Péter: Ez érdekes, mert eddig a felszólalásig, bármire, amit kiposztoltam, megkaptam, hogy hazaáruló, miért veszed át a mandátumodat. A felszólalás óta meg jön, hogy ez az, „Péter, szembesítsd őket”. Ha kilépünk a keretből, amivel a szavazók azonosítják a parlamenti munkát, akkor úgy érezhetik, ők maguk is bekerültek oda, és a tolvajok fejére olvashatják a bűneiket, rajtunk keresztül. És ettől jobban érezhetik magukat.

Tordai Bence: De legalábbis kevésbé rosszul. Én fordított utat jártam be, mert logikailag gyorsan levezettem, hogy be kell ülni. Nem szeretnék vért látni az utcákon, választáson szeretném legyőzni ezt a kormányt. Viszont minden egyes ülés után megkérdem magamtól, ennek mi értelme?

MN: Mi a válasza?

Tordai Bence: Hogy ne higgyék azt, hogy akadálytalanul mehetnek előre, legalább érezzék kellemetlenül magukat, miközben szétütik az országot. Ha ehhez mi hozzátehetünk, már jó, de ha erre a hangra sokan ráismernek, akkor ebből lehet egy pozitív érzelmi azonosulás is.

A Jakab Péterrel és Tordai Bencével készült interjúnk a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható.