Alapító atya-e Áder János?

  • narancs.hu
  • 2012. április 17.

Belpol

Különösen hétfő este, az államfővé jelölés bejelentése óta terjed szélsebesen az írott és elektronikus sajtóban, hogy Áder János egyike a Fidesz alapítóinak. Nagy jelentősége nincs, de a rend kedvéért rögzítsük: nem az.

A Fidesz alapító nyilatkozatát 37-en írták alá 1988. március 30-án, például a párt majdani erős embereinek többsége (Kövér László, Orbán Viktor, Szájer József), illetve olyanok is, akik a szervezet egy-egy periódusában fontos szerepet játszottak (Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Németh Zsolt). (Az alapítók többsége vagy soha nem is volt, vagy már nem hivatásos politikus.) Az akkor az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozó Áder nem volt köztük – annak ellenére sem, hogy a Wikipédia ezt állítja. A Fideszhez persze korán – már 1989 áprilisában – csatlakozott, és hamarosan az egyik legfontosabb vezető személyisége lett. A párt egyik jogi szakértőjeként aktív résztvevője az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztalnak, ahol többek között választójogi kérdésekkel foglalkozott. Pártbéli nagy attrakciója azonban kétségkívül az, hogy a kezdeti, némileg anarchikus Fideszből elsősorban ő teremtett működő országos szervezetet (pályájáról itt olvashat részletesen).

Megjegyzendő, hogy Áder hivatalos önéletrajzaiban soha nem állította azt, hogy alapító tag lenne. És ennek valóban nincs is jelentősége, csakhogy az ilyesfajta mitomániára a jelek szerint komoly igény van a pártban, illetve a párt körül, lásd mondjuk az „egyes számú tagkönyv” masszívan élő legendáját.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.