Alapító atya-e Áder János?

  • narancs.hu
  • 2012. április 17.

Belpol

Különösen hétfő este, az államfővé jelölés bejelentése óta terjed szélsebesen az írott és elektronikus sajtóban, hogy Áder János egyike a Fidesz alapítóinak. Nagy jelentősége nincs, de a rend kedvéért rögzítsük: nem az.

A Fidesz alapító nyilatkozatát 37-en írták alá 1988. március 30-án, például a párt majdani erős embereinek többsége (Kövér László, Orbán Viktor, Szájer József), illetve olyanok is, akik a szervezet egy-egy periódusában fontos szerepet játszottak (Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Németh Zsolt). (Az alapítók többsége vagy soha nem is volt, vagy már nem hivatásos politikus.) Az akkor az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozó Áder nem volt köztük – annak ellenére sem, hogy a Wikipédia ezt állítja. A Fideszhez persze korán – már 1989 áprilisában – csatlakozott, és hamarosan az egyik legfontosabb vezető személyisége lett. A párt egyik jogi szakértőjeként aktív résztvevője az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztalnak, ahol többek között választójogi kérdésekkel foglalkozott. Pártbéli nagy attrakciója azonban kétségkívül az, hogy a kezdeti, némileg anarchikus Fideszből elsősorban ő teremtett működő országos szervezetet (pályájáról itt olvashat részletesen).

Megjegyzendő, hogy Áder hivatalos önéletrajzaiban soha nem állította azt, hogy alapító tag lenne. És ennek valóban nincs is jelentősége, csakhogy az ilyesfajta mitomániára a jelek szerint komoly igény van a pártban, illetve a párt körül, lásd mondjuk az „egyes számú tagkönyv” masszívan élő legendáját.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.