A Fidesz alapító nyilatkozatát 37-en írták alá 1988. március 30-án, például a párt majdani erős embereinek többsége (Kövér László, Orbán Viktor, Szájer József), illetve olyanok is, akik a szervezet egy-egy periódusában fontos szerepet játszottak (Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Németh Zsolt). (Az alapítók többsége vagy soha nem is volt, vagy már nem hivatásos politikus.) Az akkor az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozó Áder nem volt köztük – annak ellenére sem, hogy a Wikipédia ezt állítja. A Fideszhez persze korán – már 1989 áprilisában – csatlakozott, és hamarosan az egyik legfontosabb vezető személyisége lett. A párt egyik jogi szakértőjeként aktív résztvevője az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztalnak, ahol többek között választójogi kérdésekkel foglalkozott. Pártbéli nagy attrakciója azonban kétségkívül az, hogy a kezdeti, némileg anarchikus Fideszből elsősorban ő teremtett működő országos szervezetet (pályájáról itt olvashat részletesen).
Megjegyzendő, hogy Áder hivatalos önéletrajzaiban soha nem állította azt, hogy alapító tag lenne. És ennek valóban nincs is jelentősége, csakhogy az ilyesfajta mitomániára a jelek szerint komoly igény van a pártban, illetve a párt körül, lásd mondjuk az „egyes számú tagkönyv” masszívan élő legendáját.