Alapító atya-e Áder János?

  • narancs.hu
  • 2012. április 17.

Belpol

Különösen hétfő este, az államfővé jelölés bejelentése óta terjed szélsebesen az írott és elektronikus sajtóban, hogy Áder János egyike a Fidesz alapítóinak. Nagy jelentősége nincs, de a rend kedvéért rögzítsük: nem az.

A Fidesz alapító nyilatkozatát 37-en írták alá 1988. március 30-án, például a párt majdani erős embereinek többsége (Kövér László, Orbán Viktor, Szájer József), illetve olyanok is, akik a szervezet egy-egy periódusában fontos szerepet játszottak (Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Németh Zsolt). (Az alapítók többsége vagy soha nem is volt, vagy már nem hivatásos politikus.) Az akkor az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozó Áder nem volt köztük – annak ellenére sem, hogy a Wikipédia ezt állítja. A Fideszhez persze korán – már 1989 áprilisában – csatlakozott, és hamarosan az egyik legfontosabb vezető személyisége lett. A párt egyik jogi szakértőjeként aktív résztvevője az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztalnak, ahol többek között választójogi kérdésekkel foglalkozott. Pártbéli nagy attrakciója azonban kétségkívül az, hogy a kezdeti, némileg anarchikus Fideszből elsősorban ő teremtett működő országos szervezetet (pályájáról itt olvashat részletesen).

Megjegyzendő, hogy Áder hivatalos önéletrajzaiban soha nem állította azt, hogy alapító tag lenne. És ennek valóban nincs is jelentősége, csakhogy az ilyesfajta mitomániára a jelek szerint komoly igény van a pártban, illetve a párt körül, lásd mondjuk az „egyes számú tagkönyv” masszívan élő legendáját.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.