Állami százmilliók Orbán polgári köre alapítványának

Belpol

320 millió forintot kért és kapott Orbán polgári körének alapítványa az állami légi irányító vállalattól „a közgondolkozás javítására”.

A légiforgalmi irányítással foglalkozó állami cég, a HungaroControl Zrt. (HC) a közgondolkozás javítására adott 320 millió forintot a Szövetség a Nemzetért Alapítványnak (SZNA). A HC igazgatósága és felügyelőbizottsága 2016 őszén szavazott a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör – ennek alapító tagja a miniszterelnök – által létrehozott alapítvány kérelméről. A kuratóriumi elnök, László Tamás, a Fidesz volt országgyűlési képviselője, a XV. kerületi időközi polgármester-választás kormánypárti jelöltje a következőkkel összegezte kérését: „Kérem vezérigazgató urat, hogy célkitűzéseink és programjaink megvalósításához járuljon hozzá 320 millió forinttal, mely nagy mértékben segítené a közgondolkozás javítását.”

László Tamás a támogatási összeg felhasználásának tételeit nem részletezte, az alapítvány programjait, célkitűzéseit egy-egy sorban intézte el a másfél oldalnyi irományon. A kérelemből nem derült ki, mihez kéri konkrétan a támogatást, mire mennyit, és miért annyit. A 2009 óta a VIII. kerületi Polgárok Házát üzemeltető alapítványukról azt emelte ki, hogy legsikeresebb a Kárpát-medence népművészetét bemutató sorozatuk. A HungaroControl még annyi konkrét infót kapott, hogy a sorozatban 2017-ben a csángók következnek, de indítanak új szériát fiatal magyar divattervezők számára is. László hivatkozott még havi zenés borbemutató rendezvényükre, Takaró Mihály irodalomtörténész telt házas előadásaira, ingyenes jogsegélyszolgálatukra és a Kölcsey-kör keretében bemutatkozó közéleti szereplőkre.

Rokonszenveznek – az is baj már?

Az első olvasatra sem erős költségigényű rendezvényekre tolt 320 millió forintról a HC vezetése és felügyelőbizottsága kérdések nélkül szavazott 2016. szeptemberben. Az igazgatóság szimpatikusnak találta, hogy a kérelem illeszkedik a HC össznemzeti szinten működő társadalmi felelősségvállalás programjához. Ennek része a határokon átívelő kezdeményezések, például a magyar légiforgalmi irányítási szakma, a Magyar Légiforgalmi Szolgálat bemutatása a határon túl élők számára. Azzal az ellentmondással nem terhelték a 320 millió forintról döntő vezetőket, hogy a Polgárok Házában tartott borkóstolások, divatbemutatók, Takaró Mihály és a lakossági jogsegélyszolgálat miképpen fogja promotálni a hazai légi irányítást Erdélyben. Az igazgatóság számára készült támogató döntés megelégedett azzal az érvvel, hogy növelni kell társadalmi felelősségvállaló aktivitásukat a régióban. A HC három éve támogatja a bálványosi szabadegyetem rendezvényeit, ennyivel azonban a döntés-előkészítők szerint nem szabad beérni: „támogatni kell az anyaország és az erdélyi magyarság közötti interakciók gyarapodását”. Az indoklást megtoldották a „folyamatos és kölcsönös párbeszéd” kialakításáról, a nemzeti összefogást igénylő problémák megoldásáról szóló bekezdéssel.

És mivel ezeket, ugye, szolgálná az SZNA erdélyi magyarság számára szerveződő közéleti kulturális programsorozata, az alapítvány támogatását megfontolandónak minősítette az igazgatóság számára készült előterjesztés. Sőt a HC igyekezetében túl is értelmezte a kérelmező terveit: László Tamás támogatási igényében ugyanis erdélyi programsorozatot nem jelölt meg.

Adni, költeni, mindegy, mire

Demeter Márta (LMP) országgyűlési képviselő kérdezett rá elsőként a 320 millió forint felhasználására. 2017 őszén interpellálta Fónagy János államtitkárt, aki rendben levőnek találta a támogatást annak ellenére, hogy az alapítvány nem a légi közlekedés népszerűsítésére használta fel a pénzt. A támogatandó célt korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelölte meg az ellenzéki képviselő megkeresésére, aki szóvá is tette, hogy az alapítvány beszámolóiba se kerültek bele, és az országos médiában sem jelentek meg a HC céljait támogató SZNA-hirdetések. Fónagy azonban megnyugtatta, ez nem ok arra, hogy a polgári alapítvány visszafizesse a pénzt.

Demeter az adatok kiadásáért eredményesen perelt, a HC júliusban kénytelen volt átadni az alapítvánnyal kötött támogatási szerződést. Ebben egy szó sincs arról, hogy a pénzt azért kapja az SZNA, hogy csángó népművészeti bemutatót tartson. A 320 milliót a társadalmi felelősségvállalási program megvalósítására adta a cég, amelynek célja népszerűsíteni a légiforgalmi irányítást, a repülést, a légi közlekedést, az ilyen programokat, szolgáltatásokat. A szerződés aláírásával László Tamás kijelentette, ismeri a HC társadalmi felelősségvállaló programját, a támogatást annak céljaival összhangban használja fel. A szerződés erről szóló 3. pontja azért lényeges, mert a kuratórium elnöke a HírTv-nek márciusban elismerte, reklámfilmekre költötték az állami támogatást. „Egyébként mire fordították ezt a pénzt? Filmeket forgattak, ezt említette korábban, reklámot. Másra ment-e ebből az összegből?” – kérdezte a tévé munkatársa. „Nem ment. Erre ment” – válaszolta László Tamás. Vagyis az adományozási képlet így néz ki: az állami HC-nak mindegy, mire ad pénzt, csak adhassa, az alapítványnak mindegy, mire kapja, csak költhesse, az eredményét úgyse látja senki.

A reklámok nyomát továbbra is kutatják. A narancs.hu is megkérte az alapítványt, részletezzék a támogatásból megvalósított munkáikat, de nem reagáltak érdeklődésünkre. Demeter Márta a támogatási szerződéshez kapcsolódó teljesítési igazolások kiadásáért újabb pert indított.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.