Államosítják a gyakorlóiskolákat is

  • - vgy -
  • 2012. június 27.

Belpol

Futótűzként terjedt az érintett iskolák és egyetemek körében a hír, hogy az egyetemektől elveszik az eddig általuk fenntartott gyakorlóiskolákat. Az oktatási államtitkárság megerősítette értesülésünket.

Hetek óta tart az egyre erősödő szóbeszéd arról, hogy „a gyakorlóiskolákat is államosítják”. Tehát ezentúl nem az az egyetem fogja őket fenntartani, amely hallgatókat küld a pedagógusdiploma megszerzéséhez elengedhetetlen gyakorlótanításra. A pletykák szerint már el is készült az erről szóló törvényjavaslat, bár ezt még nem hozták nyilvánosságra. Az intézkedés egyetlen célja alighanem a közoktatás minden egyéb szegmensében is szorgalmazott központi, minisztériumi kontroll kiterjesztése lehet, ugyanakkor túl azon, hogy egy működő modell leépítésével bizonytalan financiális helyzetet teremt, jelentősen meggyengíti a szakmailag életbevágóan fontos kapcsolatot a felsőoktatás és a fogadóintézmények között.

Az első problémák márciusban jelentkeztek, amikor kiderült, hogy az ELTE az őt ért megszorításokat kénytelen továbbterhelni gyakorlóiskoláira, felborítva költségvetésüket és bizonytalanná téve működésüket. A Radnóti Gimnázium gyűjtése és anyagi helyzetének átmeneti stabilitása be is járta a sajtót akkoriban, de az érintett iskolák (az ELTE esetében a gimnáziumok közül az Apáczai és a Trefort érintett még) távlati finanszírozása továbbra is bizonytalan.

Erre hívta fel a figyelmet a Rektori Konferencia június 20-án kelt állásfoglalása a gyakorlóiskolákról, melyben a rektorok a kiszámítható finanszírozás garanciáit kérik a kormányzattól. A levélben ugyanakkor furcsa módon minden előzmény nélkül szóba kerülnek a fenntartás kérdései is. A levél – látszólag minden apropó nélkül – leszögezi a tényt, hogy „az állami és egyházi gyakorlóiskolák fenntartói az eddig bevált és jól működő gyakorlat szerint továbbra is a felsőoktatási intézmények”. A levél zárlatában ráadásul a pénzügyi stabilitás biztosítása mellett azt is kéri a Rektori Konferencia az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy „az új törvényi szabályozás adta keretek szerint továbbra is biztosítsa az állami (egyházi) gyakorlóiskolák fenntartásában a felsőoktatási intézmények fenntartói jogosultságait” – mindezt anélkül, hogy e jogosultságokat bárki hivatalosan elvitatta volna. Egyes értelmezések szerint a levél megpróbált elébe menni a kiszivárgott döntésnek.

Kerestük az ügyben az oktatási államtitkárságot is, és Gloviczki Zoltán helyettes államtitkártól a következő választ kaptuk: „A gyakorlóiskolák eddig is állami fenntartásúak voltak. Minden további velük kapcsolatos intézkedés az intézményvezetők tájékoztatása mellett történt és történik. A gyakorlóiskolák finanszírozása a közvetett egyetemi támogatás helyett valóban központi költségvetési irányból fog érkezni.”

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.