Az áfacsökkentés és a CSOK nagy nyertese – Garancsi megint a tutiban

  • Magyar Krisztián
  • 2016. január 27.

Belpol

A miniszterelnökhöz közel álló Garancsi István lehet az egyik legnagyobb nyertese az állam által gerjesztett építőipari fellendülésnek. A Kopaszi-gát melletti beépítetlen területen lakások ezreit húzhatja fel a dúsgazdag vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég úgy, hogy az áfacsökkentéssel milliárdok maradhatnak az építőnél. A legfrissebb Narancsból ajánljuk.

A közelmúltban derült ki, hogy a Market Csoporthoz tartozó Market Asset Management Kft. és a River Dunainvest Kft. megvásárolta a Kopaszti Gát Kft.-t, és így hozzájutott ahhoz az 56 hektáros területhez, amelyen Budapest egyik legnépszerűbb parkja és egy hatalmas, beépítetlen terület található. Az új vevők között többségi tulajdonosként ott van Garancsi István, a miniszterelnök bizalmasa, a Videoton FC tulajdonosa, aki építőipari gigacégével minden eddiginél sikeresebben szerepel az állami közbeszerzéseken. Azt nem tudni, hogy Garancsiék pontosan mennyiért vették meg a területet a portugál vállalatcsoporttól, de az kiderült, hogy a vásárláshoz az állami Eximbanktól kaptak euróhitelt, nagyjából 16,5 milliárd forint értékben.

false

 

Fotó: Beliczay László / MTI

Elég valószínű, ha nincs a jó fideszes kapcsolat, akkor az új befektetők nem jutottak volna hozzá egy ekkora állami hitelhez, de a lakáspiacot nagymértékben meghatározó kormányzati döntések miatt is érdemes megvizsgálni a tulajdonosváltást. A tavaly decemberben bejelentett – 22 százalékos – építőipari áfacsökkentést és a 10 plusz 10 millió forintos otthonteremtési támogatás (CSOK) bevezetését meglovagolva Garancsi Istvánék Budapest egyik legértékesebb beépítetlen részén olcsóbban alakíthatnak ki sokat érő lakásokat, és a CSOK miatt várhatóan gyorsabban is értékesíthetik azokat.

A terület megvételéről már hosszú ideje tárgyaltak, a kérdés csak az: a régi tulajdonosok mennyire voltak tisztában azzal, hogy az országban – főleg Budapesten – hamarosan hatalmas lesz a kereslet az új építésű lakásokra. Ha nem voltak jól informáltak, akkor az új tulajdonosok a valós értéknél akár olcsóbban is hozzájuthattak a területhez, hiszen az értékesítő Mota-Engil és társai minden bizonnyal feljebb nyomják az árakat, ha pontosan tudják, mire készül a Fidesz-kormány.

A Kopaszi-gát és a mellette lévő beépítetlen terület zűrös tulajdonosváltásairól, az emiatt kialakult korábbi politikai adok-kapokról, és arról, hogy Garancsiéknak miért is lehet ekkora biznisz pont ide lakásokat építeni, a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashat bővebben.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.