Az eddigieknél is undorítóbb módon szúrt ki a kormány a diákokkal

  • – gera –
  • 2017. május 29.

Belpol

Több tízezer középiskolásnak tették tönkre az érettségijét.

Nemrég zajlottak le a szakgimnáziumi érettségik, amelyek miatt diákok, tanárok és szakmai szervezetek is tiltakoztak, mert a szakgimikben tanulók egyszerűen nem dönthették el, miből tesznek érettségit ötödik vizsgatárgyként; kötelező volt a szakmai tárgyat választaniuk. Ez még a kisebbik probléma: a szakmai érettségik pontos követelményét ugyanis egészen a tavalyi év végéig, december 28-ig nem árulták el, hiába küzdöttek ezért a diákok. Vagyis

négy év helyett pár hónapja maradt egy szakgimis tanulónak a felkészülésre.

A 168 Óra most azt írja, okkal gyanítható, hogy súlyosan alkotmánysértő, ahogy lebonyolították a szakmai érettségiket. A lap szerint akár ötvenezer diák is érintett lehet.

Az eduline.hu-nak a múlt héten egy anyuka írta meg: fia osztályában a legjobb szakmai érettségi dolgozat 42 százalékos lett. Azóta többen is írtak az oktatási portálnak: volt, aki arról panaszkodott, olyan kérdések voltak a szakmai érettségiben, amiről a gyerekek azt se tudták, „eszik-e vagy isszák őket”. Egy másik szülő úgy fogalmazott, „nem az a probléma, hogy érettségizni kell szakmából is, hanem az, hogy ezt milyen inkorrekt módon intézte a kormány: állandóan változtatva a játékszabályokat, az elvárási szintet, tudásanyagot stb.”.

false

 

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt


Más azt írta: „Szakgimnáziumban érettségiző gyerekből – 29 fő – 5 db 2-es, a többi 1-es. Van olyan gyerek, aki nem is mehet szóbelire! Miféle írásbeli érettségi volt ez?”

A kormány szerint nincs itt semmi probléma, mert a változások időben ismertek voltak mindenki számára. A 168 Óra azt írja, Palkovics László azzal érvel, hogy már 2011-ben látható volt: a szakgimnáziumokban az ötödik vizsgatárgy szakmai lesz. Ám ez nem válasz arra, hogy a szakmai tárgy tartalmát miért csak úgy négy hónappal az érettségi előtt határozták meg.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?