Hétfőn és kedden döntenek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által felkért szervezetek arról, kiket delegálnak az irodalom támogatására létrejövő új kollégiumokba. Az új NKA-elnök, a Fidesz-képviselő kulturális bizottsági elnök, L. Simon László úgy akarja átalakítani a jelölési gyakorlatot, hogy az írószervezetek közül lényegében csak az a Fidesz közeli társaság szólhasson bele a pénzosztásba, amelynek nemrég még ő maga volt a titkára: az Írószövetség.
L. Simon László
Fotó: Németh Dániel
Az NKA Szépirodalmi Szakkollégium jelenlegi tagjai szerdán üléseznek utoljára, de L. Simon Lászlótól már azt az utasítást kapták, hogy ne döntsenek a jövő évre folyósítandó folyóirat-támogatásokról, mivel lejár a mandátumuk. Ennek sok értelme nincs, minden távozó testület értelemszerűen a távozása utáni időre hoz döntéseket. A jelek szerint a pénzt arra az időre kell tartalékolni, amikor már az L. Simon által vezetett NKA új, megbízható kurátorai dönthetnek. Az új szerkezetben az eddigi egy (a szépirodalmi) helyett az irodalom támogatásáért három különböző kollégium felel majd (a könyvkiadás, a folyóiratkiadás, valamint a szépirodalom és ismeretterjesztés kollégiumai). A nyolc tagból álló testületek egyik felét a jelölő gyűlésen a legtöbb szavazatot kapó négy jelölt alkotja, a másik felébe a miniszter választ ki négy tagot a lemaradó jelöltek közül (kivételt képez a könyves kollégium, amelynek tíz tagja lesz, és ezek felét a miniszter választja ki). Mostanáig a delegálás szerkezete hasonló volt, azzal a lényeges különbséggel, hogy a társadalmi szervezetek jóval szélesebb skálája képviseltette magát a jelölők között.
A Szépirodalmi és Ismeretterjesztő Kollégium lesz hivatott a kis rendezvényekről és az ösztöndíjakról dönteni, ennek civil küldötteit holnap választják meg – a meghívott szervezetek többsége nem írószervezet. Híreink szerint az Írószövetség a háttéralkuk során elérte, hogy egy jelöltjüket beszavazzák a testületbe azon az áron, hogy a maradék három tagot az ismeretterjesztő szervezetek delegálják. Noha maga az irodalom az amúgy is „felhígított” kollégiumban abszolút kisebbségbe kerül, e kisebbségen belül kizárólagos szava lehet az Írószövetségnek. Arra majd a miniszter tehet kísérletet, hogy – L. Simon László szavaival élve – „bölcsen” ellensúlyozzon.
A folyóiratok kiadása is átkerül a Szépirodalmi Kollégiumtól a Folyóirat Kollégiumba, amelynek rejtélyes feladata „valamennyi kollégium folyóirat-támogatásának összefogása és az on-line folyóiratok kiemelt figyelemmel kísérése, támogatása”. A fiatal írószervezetek e testület tagjainak kiválasztásában nem vehetnek részt. A harmadik, várhatóan a legtöbb pénzzel gazdálkodó Könyves Kollégium (hozzájuk tartozna például a Márai-program is) jelölési folyamatába már fügefalevélként sem hívtak meg egyetlen írószervezetet sem az Írószövetségen kívül (míg például a kormány deklarált kedvence, a Magyar Művészeti Akadémia mindhárom helyen ott lehet), így a legnagyobb pénzek elosztásából a nem kellően Fidesz közeli szervezetek maradéktalanul kiszorulnak. (Ezen szervezetek tagja például Esterházy Péter, Nádas Péter, Takács Zsuzsa, Kertész Imre, Márton László, Tóth Krisztina, Krasznahorkai László, Oravecz Imre, Kukorelly Endre, Kornis Mihály, Spiró György, Závada Pál, stb.)
Az Írószövetségnek Szőcs Géza államtitkárral köztudottan feszült a viszonya, az utóbbi időben azonban a kultúrpolitikai irányítás mind inkább Szőcs riválisa, a szervezet egykori titkára, L. Simon László kezébe került. L. Simon többször is meg tudta kerülni a tehetetlennek tűnő kulturális államtitkárságot, például a színházi törvény megalkotásakor.
L. Simon László megkeresésünkre elmondta, hogy szerinte egy írószervezetnek van helye a Könyves Kollégium jelölő szervezetei közt, ahogyan például könyvtáros- vagy kritikus-szervezetből sincsen több, és ennek az egynek a legnagyobb taglétszámú Magyar Írószövetségnek kell lenni. „Amennyiben az összes szervezetet végignézzük, látható lesz, hogy nem pártpolitikai megfontolások alapján hoztam döntést, és már csak azért is érdemes az összes szervezetet nézni, mert fontos tudni, hogy nem kizárólag a szépirodalom tartozik a magyar könyvkultúrához.”
