Amíg Németországban államellenes bűncselekménynek minősül a környezet mérgezése, addig Magyarországon egy olyan, szennyezésben megőszült cég, mint az Ereco játszi könnyedséggel kaphat engedélyt veszélyes hulladékok lerakására. Sőt az illetékes környezetvédelmi felügyelőség (ez az egyetlen hatósági intézmény, amelyik ellenőrizheti a környezetre veszélyes tevékenységeket) még lobbizik is a cég érdekében. A hatósági szlogen valahogy úgy szól, hogy örüljünk, hogy egy olyan rosszcsont, mint az Ereco ezentúl hajlandó a felügyelőséggel együttműködni, és mostantól nem dugja el veszélyes hulladékát.
Nem ma kezdték
Az Ereco Rt. azzal írta be magát a magyar szemét történelmébe, hogy immáron öt éve nem tud elszámolni évente megtermelt 20-25 ezer tonna shredder-hulladékával. (A shredder mibenlétéről lásd: A föld azé, aki elszennyezi, MaNcs, 2000. május 25.) A cég 1994-ben állami támogatással indult el a hulladékgazdálkodás rögös útján, és 194 millió forintot kapott egy darálógép beszerzésére. A daráló azóta is egyfolytában darálja az autóroncsokat, sokszor akkumulátorostul, olajostul, mérgező nehézfémestül, a veszélyes hulladék először azonban csak két évre rá, 1996-ban tűnt elő, méghozzá a pomázi kommunális lerakón. Aztán a főváros X. kerületében, az Akna utcában tárulkozott fel egy szeméttelepen, később Göd határában engedte láttatni magát.
Sorozatos környezetszennyezési botrányai miatt az Ereco tavaly nyárra kisebb médiasztárrá nőtte ki magát. Horváth László vezérigazgató mindig mindent tagadott, és miközben kikérte magának a rágalmakat, lassanként kezdte elhordani a kerületi önkormányzat pénzén bevizsgált és másodosztályúnak talált veszélyes hulladékot az Akna utcai telepről. Hogy hová, az máig titok. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (KDVKF) tavaly olyan határozatot hozott, miszerint megengedi, hogy az Ereco saját telephelyén gyűjtse veszélyes szemeteit egészen 2000. szeptember elsejéig, de utána 200 millió forintra bünteti, ha nem viszi el onnan. Még be is vizsgáltatta a hulladékot, és közepesen veszélyesnek, azaz másodosztályúnak minősítette. Abban szinte biztosak lehetünk, hogy szeptember elsejéig eltűnik a szemét a Gránátos utcai telepről: a cégnek ugyanis éppen az eltüntetés az erőssége.
Vödörből Csömörre
A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnél elérzékenyültek, amikor tavaly ősszel felajánlotta az Ereco, hogy kész veszélyeshulladék-lerakót létesíteni Csömörön egy bányagödörben, és attól fogva, hogy az elkészül, soha többet nem rak le illegálisan veszélyes hulladékot. Amikor megtoldotta ajánlatát azzal, hogy a lerakó mellé egy kommunálisat is épít, benne sok-sok elektromos érzékelővel, többeknek könny szökött a szemébe. A beruházás tervezési folyamata, talán a szűkös határidő miatt, ettől fogva hatalmas lendületet vett. A jelenleg már az Ereco többségi tulajdonában lévő Ker-Hu Kft. novemberben benyújtotta a környezetvédelmi felügyelőségnek a környezeti hatásvizsgálatot, mire a KDVKF tartott egy tájékoztató lakossági fórumot Csömörön karácsony után két nappal. A fórumon csak szakértők vettek részt, mivel elfelejtették meghirdetni. Kiraktak ugyan állítólag egy A4-es papírt a községháza faliújságára, de a tömegek elmaradtak. Még a csömöri önkormányzati képviselők is csak három hónap múlva, márciusban vették neszét a készülő beruházásnak - attól fogva viszont izgatottan várták a további részleteket. De azok csak nem jöttek. És legjobb tudomásunk szerint egyhamar nem is fognak. Részletes környezeti hatásvizsgálat például nem lesz, igaz, már van egy nem részletes hatásvizsgálat, amit egy bizonyos Merán ´97 Kft. készített. A gond csak az, hogy a mű alig ütötte meg egy nyolcadikos földrajzdolgozat színvonalát, ami a Merán ´97 Kft. színes tevékenységi körét figyelembe véve - úgymint juh-, kecske-, ló-, szamár-, bivaly-, öszvértenyésztés, zsír- és tojásnagykereskedés - némiképp érthetőnek is tűnik. A képviselők megkapták ellenben a KDVKF jogerős engedélyét, miután a felügyelőség határidő-túllépésre hivatkozva elutasította a csömöri érdekvédelmi egyesület fellebbezését: jóllehet az éppen beleesett a határidőbe. Nem fellebbezett viszont a csömöri jegyző, pedig őt a képviselő-testület felhatalmazta erre. A jegyző érdeklődésünkre elmondta, hogy azért nem fellebbezett, mert a részletes környezeti hatásvizsgálatra vár.
Egyeztessük terveinket!
Az Ereco a könnyen szerzett jogerős engedéllyel a zsebében jelenleg már az építési tervekre összpontosít. Múlt héten a Narancs részt vett egy tervegyeztetésen. A községháza tanácstermében Bátovszki György polgármester hosszasan bosszankodott a csömöriek tájékozatlanságán és szűklátókörűségén (a csömöri lakosokat képviselő érdekvédelmi egyesület ellenzi a beruházást). A polgármester szerint a csömöriek nem szoktak érdeklődni a falu beruházásai iránt, még az új víztisztítót sem akarták megnézni, hiába szerveztek nyílt napot. Horváth László Ereco-vezér a beruházás gyorsítása mellett szállt síkra, és sürgette a polgármestert, hasson oda a testületnél. Ott ült a teremben David McCall, a pomázi szennyezésért ötmillió forintra megbírságolt, majd titokzatosan eltűnt Concorde Invest Kft. egykori vezetője, rózsaszín inget viselt, és nem sokat beszélt. Sipos Gábor, a KDVKF munkatársa, aki úgy tett, mintha az Ereco alkalmazottja lenne, felhívta az akadékoskodó érdekvédő figyelmét, hogy ha ő nagyon akarja, akkor akár milliókra megbüntetheti a falut a határban elszórt szemétért, csak lépjen életbe az új törvény.
A beruházás, úgy tűnik, sínen van. Csömörre már ebben az évben megérkezhet az első ve-szélyeshulladék-szállítmány. A felügyelőség gyors és fájdalommentes engedélye azonban kizárólag harmadosztályú veszélyes hulladékra szól, nem a szeptember elsejére szóló ultimátumban szereplő, telephelyen gyűjtögetett másodosztályúra. Hogy mi lesz ezekkel, illetve a shredderezésből származó legveszélyesebb, első osztályú mérgező hulladékkal, nem tudni. A másodosztályú részek eddig különféle Pest megyei lakossági szeméttelepeken landoltak, és ahogy ezekkel sem, úgy a legmérgezőbb, úgynevezett "ventúri iszappal" sem tud az Ereco máig elszámolni. Horváth László a csömöri községházán azt mondta, hogy az igazán veszélyes komponenseket Aszódra vitték. Az ország egyetlen másod-, illetve első osztályú veszélyeshulladék-lerakójának igazgatója azonban a Narancsnak cáfolta, hogy az Erecóval bármikor is szerződést kötöttek volna. Azaz az Ereco soha nem szállított oda semmilyen veszélyes hulladékot. Ha a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségen múlik, akkor - az eseményeket figyelve - nem is fog.
Kovács Róbert