Az ETL Rt.-vel kapcsolatos nyomozásban talán apróságnak tűnik az a számla, mely szerint egy bizonyos Green Trade 96 Kft. harminc-ötezer liter gázolajat adott el egy bizonyos Benefit 2001 Kft.-nek; a "szállítás járatszáma": CLD-002. Az talán mégsem mellékes, hogy ez a forgalmi rendszám egy 126-os Polski Fiaté. Vélhetően soha nem bírnánk végiggondolni az ETL Rt. ügyének részleteit, ha megpróbálnánk kiszámolni, hányszor kellene egy kis Polskival fordulni ahhoz, hogy ezt az üzemanyag-mennyiséget Mezőkövesdről elszállítsuk a Benefit Kft. apaji székhelyére. A gondok az első fuvarnál kezdődnének, amikor megállnánk a Dobó utca 59/B előtt, ahol csöngetésünkre ajtót nyitna egy bizonyos B. József. (B. József semmi szín alatt nem szereplője ennek a történetnek, B. József bármelyikünk lehetne, akinek a címére jelentettek már be kissé problematikus céget.) És vélhetően ő állítana egyedül igazat ETL Rt.-ügyben, amikor kijelentené, ott nem lakik sem a Benefit 2001 Kft., sem T. Csaba, a kft cégvezetője.
Karl, az energikus
Karl Imre MSZP-s politikus - mint egy nyilatkozatából kiderül - úgy tudta, hogy az a részvénytársaság - az ETL tudniillik -, melynek felügyelőbizottsági posztját Szűcs Erikával, az MSZP választmányának tagjával (és másokkal) együtt ellátta, gyógyászati-ipari tevékenységgel foglalkozik. (Szűcs Erika ezenkívül elnöke még a BAZ megyei iparkamarának is, bármivel is foglalkozzon ez a kitűnő testület.) Az energetikai kormánybiztos vélhetően elfelejtette megnézni a társaság alapító okiratát, abban ugyanis csak ez a tevékenység nem szerepel. A miskolci székhelyű cég ezzel szemben sok egyéb mellett foglalkozik tüzelő- és építőanyag-nagykereskedelemmel, külkereskedelemmel, valamint gépjármű-üzemanyag kis- és nagykereskedelmével. Az Eastern Trade Links (ETL) Rt. (vélhetően nem a keleti piacok megbízhatatlan embereiről kapta nevét a cég: komoly potentátok állnak a sikeres működés hátterében) tevékenységét állítólag akkor kezdték el vizsgálni, amikor kiderült, hogy a cég az Energol Rt.-nek is szállított üzemanyagot. Az Energol Rt. az a vállalkozás, melynek vezérigazgatója a letartóztatásban lévő Csikós József, a Belügyminisztérium (BM) egykori magas rangú tisztje, a BM adatfeldolgozó hivatalának vezetője (lásd: Egy híján húsz, MaNcs, ´97. október 9.). Az Energol Rt. két igazgatóját a múlt héten ültették a vádlottak padjára rablás miatt. D. Gábort és F. Attilát azzal gyanúsította a rendőrség, hogy egy adósság fejében az ő utasításukra tűnt el valami pécsi kft telephelyéről egy vontatójármű és egy tartálykocsi, benne harmincháromezer liter gázolajjal. Ám ők a mi történetünkben még csak mellékszálnak sem jók, ez a harminc-háromezer liter, ez annyira piti kis dolog, ezt egy kis Polskival el lehet vinni bárhonnan bárhova. A mi történetünk más cégekről szól. Például egy bizonyos Benefit Kft. nevűről.
A kezdet és a cég
Idén áprilisban az egri vámhivatal jövedéki ellenőrzést tartott eme Benefit 2001 Kft. mezőkövesdi telephelyén. Nem volt könnyű bejutni, a benn lévők az istennek sem akarták kinyitni a kaput. Többszöri felszólítás után, tíz perc múlva bejutottak a vámosok, ám addigra a korábban benn lévő tizenöt ember eltűnt. A vámosok hiányosságokat tapasztaltak a nyilvántartásban, ezért lefoglaltak 514 643 liter gázolajat és 144 324 liter extrakönnyű fűtőolajat, valamint a mezőkövesdi vasútállomáson húsz vagont, benne több mint egymillió liter gázolajnak látszó tárggyal - ami szintén Benefiték tulajdonát képezte. Az ellenőrzés és annak eredményessége a mezőkövesdi állomásfőnöknek volt köszönhető, akinek feltűnt, hogy a fuvarlevelek szerint fűtőolaj érkezett az állomásra, gázolaj egy csepp sem. Mint azóta már kiderült, a mezőkövesdi telephely is kalandos úton került a Benefithez. Az olajtároló eredetileg ugyanis a Magyar Honvédség Fenntartási és Kihelyezési Főigazgatóságáé, tőlük bérelte ki korábban az a hajdúböszörményi Soltészék Kft., melynek tevékenységi köre a sütőipari termékek gyártásától a "máshová nem sorolható kulturális és sporttevékenységig" terjed. Olajkereskedelem vagy raktározás vagy finomítás vagy savazás nincs benne. Mármost. Olajtárolóban felléptetni csak egészen elvetemült technocsapatokat lehet, ám miután Mezőkövesden ebből nincs túl sok, a Soltészék az olajtároló további hasznosítására szerződést kötöttek a Benefit 2001-gyel. Azzal a Benefittel, melynek Apajon van a székhelye, a Kossuth 59/B alatt - a cégbejegyzés, pontosabban csak a cégbejegyzés szerint. Ezen a címen ugyanis, amint azt láttuk, B. József lakik, akinek semmihez semmi köze. A Benefitnek ügyvezetője viszont van, T. Csaba, aki a szegedi 624. számú Szakmunkásképző Iskola tanulója volt egykoron, később irodagép-műszerész lett. A Benefit 2001 jövedéki engedélyt 1997. március 26-án kapott, a cégvezető vallomása szerint a később értékesített extrakönnyű fűtőolajat az ETL Rt.-től vásárolták. És ez döntő momentum lesz.
Mert ha ez így van, és miért ne lenne így (már tudniillik, hogy a Benefit a fűtőolajat az ETL-től vette), akkor miért vette mégis a bevezetőben említett Green Trade-től? És egyáltalán. Hogy kerül ebbe az egészbe a Green Trade?
Aznap, amikor a fináncok Mezőkövesden rábukkantak a Benefit fűtőolajára, az anyag származási helyéről nem tudtak meg semmit: nem találtak olyan bizonylatot, ami a telephelyen lévő, fűtőolajnak tűnő tárgy eredetét igazolná. Másnap viszont a Benefit ügyvezetője több számlát is prezentált, melyek szerint az olajat ettől a bizonyos Green Trade 96 Kft.-től vették. A számlák később, a nyomozás során kamunak bizonyultak: a kis híján kétmillió liter gázolaj az áldokumentumok szerint személyautók - köztük a már említett Polski Fiat - segítségével változtatta helyét. A Green Trade tevékenységénél csak a létrejötte izgalmasabb. Ügyvezetője egy huszonkilenc éves bácsalmási fiatalember, foglalkozását tekintve szobafestő. M. Attila idén februárban egy jugoszláviai disznóvágáson ismerkedett össze egy T. Sofia nevű hölggyel, aki - tán a sült vér falatozása és a kolbásztöltés közt, egy önfeledt pillanatban - felkérte a Green Trade 96 Kft. ügyvezető igazgatójának. Attila igent mondott az ajánlatra, hiszen feladata nem volt bonyolult, alá kellett írnia ezt-azt, időnként bement a bankba, ahonnan - vallomása szerint - tizenöt-húsz alkalommal 3-4 millió forintot, kétszer 15-20 millió forintot vett fel és adott át T. Sofiáéknak. Könnyű munka, T. Sofia is igazán gáláns volt, Attila, a stróman havi százhúszezer forintot keresett. A Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) két és fél millió liter savazott gázolaj értékesítésében való közreműködéssel gyanúsítja. Az általa "ügyvezetett" cég haszna körülbelül hatszázmillió forint volt.
Az olajvagonok
A mezőkövesdi pályaudvaron lefoglalt vagonokban lévő több mint egymillió liter gázolaj (vagy mi) sorsa sem érdektelen. Miközben a Benefit 2001 számlákkal igazolja, hogy jövedéki termékeivel minden rendben van: vettük a Green Trade-től, eladtuk ennek-annak (erre azért még visszatérünk), a VPOP szakértőnek felkéri a Miskolci Egyetemet, vizsgálja meg a benne lévő olajat. A miskolciak mintát vesznek és megállapítják: a gázolaj savval kezelt. (Azaz: extrakönnyű fűtőolajból berhálták, a két energiahordozó árkülönbségéből adódó haszon literenként több mint negyven forint.) Eközben megérkezik a Benefit 2001 Kft. által felkért Mertcontroll szakértői véleménye: ez gázolaj, ráadásul megfelel a szabványnak. (A mezőkövesdi állomásfőnök viszont váltig és eskü alatt állítja: oda csak extrakönnyű fűtőolaj érkezett, gázolaj egy csepp sem!) Kristó Ferenc őrnagy, a BAZ megyei vámparancsnok a Mertcontroll szakértése után feloldja a zárlatot, a vonat elindul állítólagos megrendelőjéhez, a Győr- Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.-hez (GYSEV Rt.), Budapestre. (Kristó munkabírását minden magyar állami hivatalnok elé példaként lehetne állítani: a derék főtiszt éjfélkor veszi át a Mertcontroll igazolását, és intézkedik is üstöllést! A késői órára, a lejárt hivatali időre fittyet hányva!) A huszonhét vagon úgy tűnik el Miskolc és Budapest között, hogy azóta sem hallott róla senki. A lefoglalás feloldása után Miskolcra érkezik a VPOP különleges ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője, és a zárlatot feloldó tiszteket felfüggeszti. (Később ezt az osztályvezetőt nyugdíjazzák.) Május elsején viszont újabb vendég érkezik Miskolcra, Horn Gyula miniszterelnök. Informátorunk szerint a miniszterelnök ott találkozott a leváltott tisztek egyikével, Csiha Judit privatizációs miniszter pedig Arnold Mihálynál jár közben a tisztek ügyében. Vélhetően nem eredménytelenül: a felfüggesztettek egyike, Rozsnyai Géza alezredes néhány héttel ezelőtt már korábbi posztjáról hajthatta el az ETL Rt. ügyében kotnyeleskedő újságírókat.
De térjünk vissza a Benefit 2001-nek Mezőkövesden benyújtott számláira, igazolásaira.
A cég késve beadott bizonylatai, amelyekkel a Green Trade-től vett extrakönnyű fűtőolaj eladását igazolta, valódinak tűntek. Még pecsét is volt rajtuk: Köszönjük a vásárlást! Valódiak is voltak persze, valódiak a rajta szereplő cégek is: Mátravidéki Hőerőmű, Kaposcukor, Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat, Almásfüzitői Timföldgyár. Azt már csak a VPOP nyomozása derítette ki, hogy a végfelhasználóként feltüntetett cégek egyike sem rendelt a Benefit 2001-től extrakönnyű fűtőolajat, és a szállítóleveleken feltüntetett adószámoknak, bár léteznek, semmi közük a megrendelőként feltüntetett céghez.
Kérdezni emberi dolog
Foglaljuk össze az eddigieket.
A Karl Imre által felügyelt ETL Rt., mivel jogosult külkereskedelemre és olajforgalmazásra, behozat Szlovákiából néhány (negyven) millió liter extrakönnyű fűtőolajat. Ezt tovább-értékesíti a Benefit 2001-nek. (A "továbbértékesíti" kifejezés itt némi jóindulattal használható csak: inkább arról lehet szó, hogy a Benefit mintegy az ETL leányvállalataként végezte el a piszkos munkát: vagyis a szőkítést.) Amikor bebaszik a pénzügyőri vizsgálat, hirtelen előkerül egy fiktív cég, a Green Trade, fiktív számlákkal, fiktív szállításokkal, fiktív ügyvezetővel: az ETL-nek igen szar lenne megbuknia, hisz fontos és nagyszerű emberek állnak mögötte. És ez még nem minden. A Benefit 2001 a fűtőolajat eladja a végfelhasználónak. De itt jön a második hoppá. A Benefit csak papíron - egészen pontosan: újabb fiktív számlákon - adja el a fűtőolajat: a valóságban az extrakönnyű - némi vegyszeres rábeszélés után - gázolajként végzi. És eltűnik.
Mert azok a cégek, melyeket a Benefit végfelhasználóként megjelölt, nem vásároltak extrakönnyű fűtőolajat. Hol van hát az a negyvenmillió liter, ami a Slovnafttól, a legnagyobb szlovák üzemanyag-forgalmazó cégtől az ETL-en át Magyarországra beérkezett? A mezőkövesdi lefoglalás során kiderült, hogy az extrakönnyű fűtőolajból savazással gázolaj készült. De akkor hol a gázolaj? A VPOP szerint benzinkutaknál, majd autók tankjában köthetett ki az áru: vélhetően a Miskolc környéki autósok ezzel az üzemanyaggal járultak hozzá az acélváros szürkeségéhez. És ha már Miskolcnál tartunk, érdemes felidézni az idei nyár egyik botrányát, az AC-pumpák sorozatos meghibásodását Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ha valóban benzinkutaknál értékesítették a savazott gázolajat, akkor literenként majd negyven forint haszna származhatott belőle annak, aki behozatta Szlovákiából, savaztatta Mezőkövesden, eladta Miskolcon. Negyvenmillió literszer negyven forint. Az ebből származó hasznot könnyebb kiszámolni, mint azt, hogy hányszor kellett fordulni a kis Polskival, hogy a harmincötezer liter fűtőolajat adott helyről adott helyre lehessen szállítani.
Arra persze, hogy ez a sok-sok forint vagy csak egy kis része neki akár az ETL fb-tagjaként is éjt nappallá tevő energetikai kormánybiztos zsebébe vándorolt volna, semmi, de semmi bizonyíték sincs. Sőt. Ilyenre még gondolni is becstelenség. Mikor a Karl Imre - nem sokkal azután, hogy ez a kis malőr kiderült az fb-tagsággal - sajtótájékoztatón büszkélkedhetett el avval, hogy az általa vezetett alapítvány mennyi, de mennyi forinttal segíti a fagyoskodó szegényeket! Igen, az Imrének kell az energia - de csak hogy szétossza a nincstelenek között! Tessék őtet békiben hagyni!
Ifj. Pásztor Frigyes
(Apaj-Mezőkövesd-Miskolc)
