Szisztematikusan zajlik a BKV megkopott, besározódott nevének eltüntetése és a közlekedési vállalat kiürítése – értesült a narancs.hu városházi forrásokból. A nyíltan még ki nem mondott, de nem is titkolt cél a BKV mint márkanév kivezetése, ami egyúttal a BKV megsemmisítését is jelenti. Erről még nem hozott ugyan döntést a BKV tulajdonosi jogait gyakorló Fővárosi Közgyűlés, csak arról, hogy a buszágazat nagy részének működtetését a BKV helyett magántársaságokra bízzák, mégis egyre több jel utal erre.
A vonaljegyeken, bérletszelvényeken már hiába keressük a BKV-emblémát, helyette a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. logóját találjuk. Ugyancsak fokozatosan eltűnik a BKV-név a közlekedési eszközökről is. A BKK a közelmúltban jelentette be, hogy egységes árnyalatú színre festik a felújított buszokat. Nos, a VT-Transman által helyrepofozott, bilikékre varázsolt Volvókra szintén felkerül a BKK retró buszmegállós emblémája. A nyilvánosság előtt szinte csak akkor jelenik meg a BKV, ha valami negatív történik, a pozitív eseményekhez mindig a BKK adja a nevét – fogalmazott a BKK törekvéseit, viszonyait ismerő informátorunk. A felszín alatt, szervezeti szinten még egyértelműbb az irány. A BKK, miután a BKV menedzsmentje felett totálisan átvette az irányítást, lépésről lépésre átvesz BKV-s dolgozókat is. Májustól a jegyellenőrök, jegypénztárosok, körülbelül 1200 fő került BKK-állományba, amivel természetesen a bevételek is a BKK kasszájába áramolnak. A buszsofőrök és a karbantartók maradtak a BKV-nál (miközben magát a buszágazatot kiszervezik), és ugyancsak a hajdani nagyvállalat foglalkoztatja a kötött pályás ágazat (villamos, HÉV, metró) munkavállalóit. A vasúti törvény ugyanis szigorúbb, ezért ezeknek a járműveknek a működtetését jelenleg nem lehet elvonni a BKV-tól. Ma már inkább a kétezerhez közelít a BKK-s dolgozók létszáma. Ki is nőtték a Városházán használt irodákat, egy Rumbach Sebestyén utcai irodaházban több szintet készülnek elfoglalni – néhány saroknyira a BKV nagy időket megélt Akácfa utcai központjától.
| A BKK-ra a BKV-n kívül a főváros az alábbi feladatokat bízta: 1. Parkolás. Különös tekintettel az egységes rendszerbe szervezésével kapcsolatos irányítási-stratégiai, fejlesztési, tervezési teendőkre. 2. Taxizás. A taxiállomások létesítésével, fenntartásával, működtetésével és megszűnésével kapcsolatos feladatok 3. Útfenntartás. Az úthálózat, a műtárgyak, forgalomtechnikai eszközök zavartalan üzemeltetése, fejlesztése (forrás: bkk.hu) |
Mintha egy közlekedőedényt figyelnénk, a közlekedési vállalat kiürítése a BKK feltöltését vonja maga után, ami meg óhatatlanul párhuzamos irányítási szinteket hoz létre. Ennek leképeződése, hogy a BKV és a BKK is működteti az operatív felszíni irányítást végző fődiszpécseri rendszert. Igaz, azzal a jelentős különbséggel, hogy a járművezetőknek utasítást közvetlenül csak a BKV-s kollégák adhatnak. Úgy tudjuk, a BKK mindent tudni és irányítani akaró vállalatvezetési gyakorlata nem éri be ennyivel, a metró és HÉV közlekedésével kapcsolatos eseményekről – üzemzavar, baleset, forgalmi helyzet – is folyamatosan információt kér be a menetirányítástól. Ha pedig szükségét látja, közvetetten utasítást ad a BKV-dolgozóknak. A növekedésnek azonban pénzügyi vonatkozása is van, úgy tudjuk, idén még 4 milliárd forint hiányzik a BKK egyre duzzadó igényű költségvetéséből.
A BKK a közelmúltban a BKV vagyonkezelői jogosultságára is rátette a kezét, jóváhagyása nélkül nem lehet dönteni a BKV ingóságairól, ingatlanjairól, de a menedzsmentet érintő döntési pozíciót is kiharcolt. Felmenthet, kinevezhet BKV-s vezetőket. Azaz tulajdonosként járhat el. Ráadásul a BKV igazgatótanácsában 3:2 arányban többségbe kerültek BKK-s vezetők a BKV-sokkal szemben, ami szintén azt jelzi, hogy a BKK túllépett a klasszikus megrendelői státuszon, akár a BKV érdekeinek rovására is érvényesítheti érdekeit.
Mindezekre azért érdemes felhívni a figyelmet, mert a BKK-t azzal a céllal alapította a Budapest irányítását átvevő fideszes többség, hogy a BKV szolgáltatásainak megrendelője legyen. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója, a Fidesz közlekedéspolitika szakértőjeként azokra a külföldi tapasztalatokra, uniós igényre hivatkozott, amelyek szerint külön kell választani a szolgáltatói és a megrendelői funkciót, amelyeket a BKV egymaga látott el. Nem szerencsés – úgymond –, hogy ugyanaz a cég találja ki, hogy hol és milyen sűrűséggel fusson egy járat, mint amelyiknek az üzemeltetés is a feladata. Az ennek megfelelően kialakított modell azonban nem tűrné a beavatkozást, azt, hogy a BKK akár egy kisebb probléma esetén is beavatkozzon a szolgáltatással megbízott, ekképpen nyilván kellő kompetenciával rendelkező cég munkájába. Azóta azonban, mint látható, inkább ebbe az irányba haladnak a folyamatok: a BKK tulajdonképpen saját magától kezdi megrendelni a szolgáltatásokat, ahogyan korábban a BKV tette. Mintha egy új BKV működne, csak BKK-egyenruhában. „Egyszerűbb lett volna a választások után Vitézy Dávidot a BKV vezérigazgatójává kinevezni. Akkor legalább a felelőssége is egyértelmű lenne, nem lehetne igazgatósági határozatok mögé bújva döntéseket hozni” – sommázta tapasztalatait egy másik BKV-s forrásunk.
| Donorváltók kora A donorbuszok után elérkezett a donorváltók ideje. Mivel a BKV-nak, vagyis a BKK-nak fogytán a pénze, váltóáttelepítéssel orvosolják a legutóbbi metróüzemzavart – értesült a narancs.hu. A 3-as metró újpesti végállomásán pályahiba miatt nehezebben tudtak megfordulni a szerelvények csütörtökön, ezért feltorlódtak a járművek, növekedett a követési távolság. Információink szerint a 2-es metró Pillangó utcai szakaszán a Fehér úti próbapályával és a járműteleppel kapcsolatot biztosító váltó kereszteződési részét operálták ki, és szerelték be Újpesten. A viszonylag ritkán használt részen a metrószerelvények nélkülözni tudják a berendezést, vagy ha kell, sínátkötéssel is elvégezhetik a váltó kiváltását. |
