2011. június 24-én és 25-én több tibeti demonstrációt és egyéni akciót lehetetlenített el a rendőrség, ekkor érkezett ugyanis Budapestre Ven Csia-pao kínai miniszterelnök. „Csupa olyan dolgot tettünk, ami belefér a szabad véleménynyilvánítás körébe: megjelentünk azokon a helyeken, ahol a kínai miniszterelnök is, tibeti zászlókat mutattunk fel és a „Free Tibet!” mondatot kiabáltuk” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság alapító elnöke. A Társaság húsz éve alakult, alapító okirata szerint feladatául tűzte ki a tibeti emberi jogi helyzet monitorozását és annak érdekében lobbizik mind a magyar, mind a nemzetközi politikai porondon, hogy a tibetiek érvényesíteni tudják jogaikat. „Húsz éve minden március 10-én (Tibetben ez a nemzeti megemlékezés napja – a szerk.) tüntetést szervezünk a Kínai Nagykövetség elé, illetve ha az országba érkezik egy kínai politikus, figyelemfelhívásként szintén demonstrálunk” – mondta Hendrey, és hozzátette: Magyarországon jelenleg 10-12 tibeti személy él, ebből 4-5 menekült státuszban. A társaság segíti őket, velük együttműködve dolgoznak és szerveznek.
| ||
Ven Csia-pao látogatásakor két tibeti menekültet a rendőrség erőszakkal akadályozott meg a zászlólengetésben és a „Free Tibet!” kiáltásokban, a mellettük óriási kínai zászlókat lengetőket azonban nem vegzálták. „Ezzel nemcsak ellehetetlenítették őket szabad véleményük kifejezésében, hanem az egyenlő bánásmód is sérült” – állapította meg Hendrey. Ezért a két menekült – néhány nappal az események után – feljelentést tett a rendőrség ellen.
| ||
Majdnem három év telt el, de a Fővárosi Törvényszék 2014. február 13-án első fokon kihirdette, hogy a rendőrségnek fejenként félmillió forint kártérítést kell fizetnie a sértetteknek, valamint honlapjukon nyilvános bocsánatkéréssel kell élniük, hiszen megsértették a tibetiek politikai véleménynyilvánításhoz és egyenlő bánásmódhoz való jogát. Az ítélet ellen a rendőrség fellebbezett, az ügy végül e hét kedden zárult le, az elsőfokú ítéletet annyival kiegészítve, hogy az egyik felperes esetében öt alkalommal, a másodrendű felperes esetében két alkalommal akadályozta meg a rendőrség, hogy tibeti zászlót lengessen, illetve Tibetet éltető jelszavakat hangoztasson. A tibetiek jogi képviseletét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látta el.
Gaudi-Nagy az elsőfokú ítélet után elmondta, hogy a bíróság azt is kihangsúlyozta, hogy az erőszakos fellépés – a zászlókat a rendőrök elvették, megtaposták, a zászlórudat eltörték – azért különösen problémás, mert menekült státusszal rendelkező tibetiekről van szó, akiknek épp hogy hazánk védelmet kellene élvezniük. A jogvédő a mostani döntés kapcsán kifejtette: „Sajnálatos, hogy időről időre a magyar rendőrség az irányadó emberi jogi normákat és alapvető emberi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat megsérti, amikor kínai delegáció érkezik Magyarországra és a védett személy megvédésére történő hivatkozással gyökerében próbálják elfojtani a Tibetből elűzött tibetiek véleménynyilvánítását, ezzel emberi jogi szempontból kínai helyzetet teremtve Magyarországon.”
Az eset nem egyedülálló, az elmúlt évek során ez a harmadik olyan alkalom, amikor a rendőrség ellen feljelentést tesznek a tibeti menekültek a Tibetet Segítő Társasággal karöltve. (Emellett azonban más esetekről is tudunk, a 2011-es történések után egy másik társaság, a Magyar Fálun Dáfá Egyesület betiltott demonstrációja miatt a TASZ fordult levélben az ügyészséghez, akik azonban elutasították a gyülekezési- és egyesülési szabadság megsértésének gyanúját és nem indítottak nyomozást, a rendőrség eljárását ugyanis jogszerűnek találták.) „Jogsértés számtalan esetben ért bennünket, ebből három olyan eset volt, amit nem hagyhattunk szó nélkül, és feljelentést tettünk. A rendőrség rendszerint ellentámadásba kezd és ők is feljelentenek minket garázdaságért vagy a gyülekezési jog megsértéséért, ám ezek mindig teljes felmentéssel zárulnak.” – tette hozzá.
A három esetből egy régebbi is a BRFK bocsánatkérésével és kártérítéssel végződött, akkor egy 2008-ban elkövetett, a 2011-es eseményekhez hasonló jellegű jogsértéssorozat miatt kezdődött eljárás, melynek eredményeképp 2011-ben fejenként 600 ezer forint kártérítést fizetett a rendőrség hat aktivistának, akik Kína ellen kívántak volna tüntetni. Akkor mindez peren kívüli egyezség keretében történt. A harmadik eset még folyamatban van, a 2014. október 2-án indult személyiségi per következő állomása májusban várható, a jogsértetteket itt is Gaudi-Nagy képviseli. A per a 2012-es kínai miniszterelnök-helyettes látogatása ellen történt demonstrációk miatt indult, akkor a rendőrség a fentiekhez hasonló módon járt el három tibeti aktivista ellen (Hendrey Tibor és két, már évek óta hazánkban élő tibeti személy, Tsewang Thinley – ő az egyik felperes a legutóbbi ügyben is, és Dorje Karma egyetemi tanár ellen), ráadásul amikor egyikőjük a rendőri fellépés elleni erőszakmentes tiltakozásképp lefeküdt az úttestre, a rendőrök megbilincselték és nyolc órára fogdába zárták. A rendőrség ekkori akciója kapcsán a Független Rendészeti Panasztestület súlyos alapjogi jogsértést állapított meg.
