Három gyermeket és az őket egyedül nevelő anyát tette az utcára tegnap délelőtt a Kőbányai Önkormányzat egy héttel a téli kilakoltatási moratórium előtt. A családot a X. kerületi önkormányzat abból a szociális bérlakásból lakoltatta ki elhelyezés nélkül, amelyben évek óta éltek. A Város Mindenkié (AVM) csoport szervezésében 15 ember – a kilakoltatás alatt álló nő ismerősei és szimpatizánsai, köztük hajléktalan aktivisták – erőszakmentes élőlánccal próbálták megakadályozni a kilakoltatást. Ám a végrehajtó hétfőn a kitűzött 10 órai időpontban megjelent a lakásnál, majd a család támogatóit látva rendőri segítséget hívott. A helyszínen nagy számban megjelenő készenléti rendőrség egységei dél körül eltávolították a tiltakozó embereket, és szabálysértési eljárást indítottak ellenük. A végrehajtók pedig kilakoltatták a családot: bútoraikat és személyes tárgyaikat azonnal elszállították.
Cél: a kiürítés
| ||
Petróhai Melindával az önkormányzat még 2007-ben bontott szerződést egy kisebb összegű (41 ezer forintos) lakbérelmaradás miatt. A szerződés felbontása után az anyának és gyerekeinek nem volt hova mennie, ezért nem költöztek ki a Maglódi úti lakásból, így a kőbányai önkormányzat bírósági eljárást indított. A bírósági eljárás azonban nem a tartozás miatt folyt, hanem a lakás kiürítése céljából. Mivel a bírósági eljárás során nem volt vitás, hogy valóban keletkezett 3 havi bérletidíj-elmaradás, és ezért jogos volt az önkormányzat részéről a szerződés felmondása, a bíró helyt adott az önkormányzat kérelmének, és elrendelte a lakás kiürítését – úgy, hogy a családnak esélyt sem adtak a tartozás rendezésére.
Ezek után a család „lakcím nélkül” élt a lakásban, amiért a szerződésbontás után is fizetett ún. lakáshasználati díjat – ami a rendes bérleti díj akár többszöröse is lehet –, amely a nehéz helyzetben lévő családra súlyos terhet rótt. Az önkormányzat hét éven keresztül ezt a megemelt díjat szedte be a lakásért, miközben nem adott lehetőséget az adósság vagy a szerződéses körülmény rendezésére – ezzel folyamatosan kiszolgáltatott helyzetben tartva a családot.
A X. kerületi önkormányzat persze másik szociális bérlakást sem biztosított a hátrányos helyzetű háromgyerekes családnak – pedig a városnak ezen a részén több mint 300 önkormányzati bérlakás üresen áll –, mert a kőbányai önkormányzat lakásrendelete kimondja, hogy azzal a személlyel, akivel az önkormányzati lakás bérleti szerződése nem fizetés miatt megszűnt, az önkormányzat 10 évig nem köthet új bérleti szerződést.
A család rezsi-, illetve lakbérhátraléka a magyarországi viszonyokhoz képest nem nagy: a lakbérelmaradásuk a novemberi hónappal együtt kb. 100 000 forint (ez is csak a kilakoltató határozat kézhezvétele után keletkezett, addig a lakbérfizetéssel nem maradtak el), közműtartozásuk pedig legfeljebb 400 000 forint – informálta a Narancsot az AVM, amely jogi segítséget is nyújtott a mára már kilakoltatott család számára Utcajogász programján keresztül. A tartozás összege (még) könnyedén kezelhető lett volna akár a Hálózat Alapítványon – mely a fővárosban lakó, szociálisan rászorult emberek számára nyújt segítséget a közüzemi díjakat tartalmazó számlák kiegyenlítésében –, akár az önkormányzat adósságkezelő szolgáltatásán keresztül, csakhogy a szerződésbontás miatt a család nem jogosult ezekre a támogatásokra.
Kezelés alatt álló gyerekek
Bár mindhárom gyerek „anyának” szólítja az asszonyt, ő csak a legnagyobbnak vér szerinti édesanyja; a másik két gyerek az édestestvére, akiket hosszú évek óta gyámként nevel. A két testvér ugyanis súlyos pszichiátriai beteg – ezt a Heim Pál Gyermekkórház pszichiátriai szakvéleménye tanúsítja –, akiket folyamatos kezelés alatt tartanak. A testvérpár szülei mindketten öngyilkosok lettek, egyikük a nagyobb fiú (aki ekkor kb. négyéves volt) szeme láttára. A kisfiú és a kislány először nevelőszülőkhöz kerültek, akik bántalmazták őket, ezért a nővérük (Petróhai Melinda) vette magához őket. A gyerekek nem tudták kiheverni a szüleikkel történteket: a kislány tavaly nyáron az iskolai napközis táborban ugrókötéllel akarta magát felakasztani egy fára, így kerültek a kicsik (a kislány 8, a fiú 11 éves) a pszichiátriára. Az anya a gyerekeket egyedül neveli, de mivel pszichés állapotuk miatt állandó felügyeletet igényelnek, nem tud elmenni dolgozni, így gondozási díjat kap.
Mivel az anya, Petróhai Melinda 2017-ig nem juthat szociális bérlakáshoz a kerületben, a végrehajtási eljárás viszont a nyáron abba a szakaszba jutott, hogy a végrehajtó kitűzte az október 20-i dátumot a lakás kiürítésére – amelyet A Város Mindenkié közbenjárásával sikerült egy hónappal meghosszabbítani –, az utcára kerülés veszélye világosan fennállt. Ám az önkormányzat a tárgyalások során az AVM elmondása szerint kifejezetten jelezte, hogy csak olyan határidő-hosszabbítást hajlandóak kommunikálni a végrehajtó felé, amivel még biztosan nem esnek bele a moratórium idejébe. Mert december 1-jétől a téli hidegre tekintettel a végrehajtó már nem jogosult kitenni a családot a lakásból egészen jövő áprilisig – ez az opció jelen esetben a hatóságok együttműködő intézkedése miatt fel sem merült.
| ||
A kőbányai önkormányzat számára teljes mértékben ismert volt a család háttere, a gyerekek pszichés állapota – az anya a bírósági eljárás során és azt követően is minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, kérelmezte a végrehajtás felfüggesztését is –, de mindez cseppet sem számított. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet ugyanis a bíróság azért utasította el, mert a bíró megkereste az önkormányzatot, amely kifejezetten nem járult hozzá ahhoz, hogy a család a lakásban maradhasson – értesültünk az AVM-től.
A X. kerületi önkormányzatnak vélhetőleg a kezdetektől az volt a célja, hogy a „problémás” családot kitegyék a szociális bérlakásból – mindent megtettek azért, hogy távozzanak a kerületből. Így Petróhai Melinda hiába gyűjtött volna össze annyi pénzt, hogy minden tartozását ki tudja fizetni, az önkormányzatnak nem a pénz kellett, hanem az üres lakás, és hogy eggyel kevesebb „nehéz eset” legyen a hatáskörében.
Így tegnap utcára került egy négytagú család. Magyarországon a törvény tiltja, hogy pusztán anyagi okok miatt (például ha a szülő nem tudja fizetni a lakhatásukat) emeljenek ki gyermekeket a családjukból. Az elhelyezés nélküli kilakoltatás során mégis fennáll ennek a veszélye. (Ráadásul az intézményi gondozásba vétel sokkal többe kerül az államnak, mint a család szociális támogatása. Pszichiátriai kezelésre szoruló gyerekek esetében pedig a lelki sérülés még nagyobb lehet; a személyes odafigyelés és gondoskodó közeg elvesztése különösen súlyos következményekkel járhat.) A lakás, ahol a család eddig élt, ezután üresen fog állni, ugyanis az épület bontásra vár. A kilakoltatási tilalom kezdete előtt egy héttel tehát a kőbányai önkormányzat azért tett utcára egy családot, amelynek semmilyen más lakhatási lehetősége nincsen, hogy aztán a lakás, amiben éltek, több hónapig vagy akár évekig üresen álljon. Ezért is követeli az AVM, hogy „az önkormányzat biztosítson megfelelő alternatív lakhatási lehetőséget a család számára, és adjon lehetőséget nekik arra, hogy rendezzék a bérleti jogviszonyukat és az adósságukat, és ismét szociális bérlők lehessenek Kőbányán”.
