magyarnarancs.hu: Enyhén szólva jelentős késéssel érzékelte a Fővárosi Önkormányzat, hogy akadna dolga a menekülthelyzet kezelése során. Hogy kezeli ön szerint a főváros a legszívesebben a tranzitzónákba szorított problémát?
Csárdi Antal: Elsősorban azt gondolom, hogy mikor a tranzitzónákról vagy a népvándorlás kérdéséről mondani kell valamit, akkor két kérdés van, amiket nem szabad összecsúsztatni. Egyrészt van a bevándorlás, a menekültek kérdése, ami egy uniós szintű probléma, és a fővárosnak sem eszköze, sem pénze, sem feladata nincs ebben a kérdésben, másrészt nagyon fontos feladata és felelőssége van Budapestnek a humanitárius válság kezelésében. Az eddigi intézkedések nem voltak elégségesek. Egy humanitárius válságra csak humánus választ lehet adni, azt gondolom, hogy a főváros eddigi döntései ebben a kérdésben nagyon sok kivetnivalót hagytak maguk után. Szeptember 2-án, szerdán fogjuk tárgyalni az új Verseny utcai tranzitzóna ügyét, nagyon kíváncsian várom, mit tervez oda a főváros. Az előzetes hírek szerint arra lehet számítani, hogy nem javulni, hanem romlani fog a helyzet, de ez csupán egy jóslás, és mint ilyen, ezzel nem kell foglalkozni. Holnap okosabbak leszünk (az interjú kedden készült – szerk.).
magyarnarancs.hu: Mit ért humanitárius felelősségvállalás alatt?
| ||
CSA: Van, amit nem elégségesen, és van, amit egyáltalán nem tesz meg a főváros. Személyes véleményem szerint az volna a feladat, hogy az itt lévő menekülteknek olyan helyet biztosítsunk, ahol van lehetőség tisztálkodásra, megfelelő számú és minőségű WC-k állnak rendelkezésre – ez közegészségügyi kérdés is, a budapestiek járnak a legrosszabbul, amennyiben ezt nem teljesíti a városvezetés, másrészt meggyőződésem, hogy ezen felül hideg és meleg ételt kell biztosítani ezeknek az embereknek. Legyünk őszinték, ha ez nem történik meg, annak a következményei, a felháborodás is a budapestieket fogja sújtani.
magyarnarancs.hu: Miközben a főváros alig tesz valamit, a tranzitzóna színvonaláról jobb nem is beszélni, kormánypárti politikusok úgy nyilatkoznak civil segítőkről, ahogy nem lenne szabad.
CSA: Ott kezdődik a probléma, hogy az uraknak a városházán kellene venni a fáradságot, és el kellene menni például a tranzitzónákba, meg kellene nézni, hogy milyen állapotok uralkodnak, meg kellene nézni, hogy a civil segítők, akik pusziért, ingyen dolgoznak, milyen bődületes mennyiségű munkát látnak el. Testközelből nagyon pontosan látni, hogyha ezek az emberek ezeket a feladatokat nem végeznék el, akkor már rég összeomlott volna az egész rendszer Budapesten. Nem olyan szintű felháborodásokról hallanánk, mint a hétvégén, hogy követelik, hogy továbbmehessenek, hanem olyan szintű problémák lennének, hogy ennek a nagyszámú tömegnek nem lenne mit ennie, nem tudnának inni, és hozzáteszem, ezeknek a civileknek köszönhető, hogy komoly atrocitás egyik tranzitzónában sem történt, mert a civilek villámhárítókként is működnek, kezelik a felgyülemlett feszültséget.
Nagyon meg kellene őket és a munkájukat becsülni. Voltam kint, rendszeresen járok a tranzitzónákba, vizsgálva, hogy milyen állapotok uralkodnak, miben tudnék segíteni. Folyamatosan látom, hogy mindenki rendkívül fáradt, nagy energiákat mozgósít, hogy a rendszer elsősorban humanitárius részről működjön.
magyarnarancs.hu: Nézzük a hármas metró felújítását! Lényegében érthetetlen, miért a felújítást, a kedvezőtlenebb konstrukciót választotta a főváros vezetése – a kormány támogatásával – az új szerelvények vásárlása helyett. Ezt tetézik a legutóbbi hírek, amelyek szerint, úgy tűnik, a kormánytagoknak is feltűnt, hogy nincs minden rendben.
| ||
CSA: Azzal kell kezdenem, hogy az LMP az első pillanattól kezdve azt képviselte, hogy a költségeket és a szolgáltatás színvonalát figyelembe véve csak az új szerelvények beszerzése lett volna elfogadható megoldás. Ezzel szemben a Fővárosi Közgyűlés a felújítás mellett döntött, és most az ön által említett utolsó hírek érdekes tényeket hoztak a felszínre. Egyrészt kiderült, hogy Tarlós István is belátta, hogy az LMP-nek igaza van, az új szerelvények megvétele az, amely megoldást nyújt Budapest problémájára, másrészt viszont Lázár János legutóbbi sajtótájékoztatóján egy kérdésre adott válaszából az is kiderült, hogy mindezt a kormány is belátta. Van egy kis probléma kettejük között, egyébként is tudjuk, hogy Tarlós István és Lázár János között nem felhőtlen a viszony, jelen esetben mindenki megpróbálja a másikra hárítani a felelősséget. Lázár Jánosról meg sajnos az is kiderült, hogy hazudik, mert abban a kormányhatározatban, amelyben a kormány vállalta, hogy kormánygaranciát nyújt a felújításhoz szükséges hitel felvételéhez, benne van, hogy a kormány csak a felújítást támogatja. Ez számomra egyébként nem jelent mást, minthogy a kormány ismerte azt az álláspontot, hogy az új szerelvények beszerzése lenne a költséghatékony és jó megoldás, de valamilyen más érdek által vezetve döntötték el, hogy így legyen. A döntés időpontja pedig Orbán Viktor moszkvai útjával esett egy időbe – feltételezhető, hogy ott született meg, hogy az oroszoknak kell felújítaniuk a hármas metrót.
magyarnarancs.hu: A másik nagy szavazás a nyári szünet előtt az olimpia megrendezési jogának megpályázásáról szólt. Programjában olimpia helyett a szociális bérlakásrendszer kiépítését szorgalmazza, úgy fogalmazott: „úgy akarunk olimpiát, miközben kilóg a seggünk a gatyából”.
CSA: Ha megnézzük, Budapesten ma egyértelműen lakhatási válság van, emberek mindennapos lakhatása van veszélyben, vagy egyáltalán nem megoldott. Rendkívül magas egyébként azoknak az aránya is, akik ha ma szociális bérlakásban élnek, félkomfortos, vagy adott esetben komfort nélküli lakásokért fizetnek az önkormányzatoknak. Ez a 21. században elfogadhatatlan.
magyarnarancs.hu: Mi a terve?
CSA: Azt tervezzük, hogy a parlamenti frakciónkkal szorosan együttműködve belenyúlunk az albérletek szabályozásába, és szeretnénk egy olyan alapot létrehozni a 2016-os évre, amely lehetővé teszi nagy számban a bérlakások építését. Itt nemcsak szociális bérlakásokról beszélünk, több csoportra lehet osztani a szükséges bérlakásokat: van a piaci árú bérlakás, ez segítheti a munkavállalás mobilitását akár városon belül is, és kellene olyan kedvezményes árkialakítású is, amilyeneket például az életüket kezdő fiatalok vehetnének igénybe. Nagy szükség lenne a szociális bérlakások nagyszámú növelésére. Ezzel szemben sajnos azt látjuk, hogy a kerületek és az önkormányzatok nem érdekeltek ezeknek a kialakításában és fenntartásában, nagyon sok pluszmunka és pluszköltség lenne úgy, hogy a szociális bérlakások általi nagy kintlévőségek egyébként is nagyon magasak.
| ||
Ezért még az ősszel benyújtunk egy javaslatcsomagot a fővárosban, ami egy olyan új rendszert hozna létre, amelyben kimutatottan csökkennének a kintlévőségek, segítené a kommunikációt az önkormányzatok és a bérlők között, és ennek a második lépése volna, hogy a 2016-os költségvetésben találjunk forrást bérlakások építésére. Egyébként, ha belegondolunk, az olimpia rendezésére a kormány 774 milliárd forintot tervez kiadás gyanánt, ennek a pénznek egy részéből el lehetne indítani egy olyan bérlakás-építési programot, amely a tizedik év végére százezreknek nyújtana lakhatási lehetőséget vagy javítaná annak minőségét.
magyarnarancs.hu: Téma egyébként a Fővárosi Közgyűlésben a szociális bérlakásrendszer? A hajléktalanrendelet megújításának szavazásakor – mikor A Város Mindenkié csoport akciózott – úgy tűnt, vannak ennél fontosabbnak ítélt kérdések is.
CSA: Ez egy rendkívül fontos kérdés, de sajnos a fontosságával szemben a kérdés megoldásával a Fővárosi Önkormányzat, mint ahogy a kerületi önkormányzatok nagyobbik része sem foglalkozik.
magyarnarancs.hu: Milyennek látja a helyzetét ellenzéki politikusként a közgyűlésben?
CsA: Ha valaki dolgozni akar, tud dolgozni. Ebben a kérdésben – talán meglepő módon – kevésbé vagyok kritikus, nem gáncsolták el soha egy javaslatomat se, már hogy napirendre kerülhessen, sőt volt több, amit támogattak is. Ez az ellenzék kritikája: tessék dolgozni! Azt gondolom, hogy azzal, hogy kerületi polgármesterek ülnek a Fővárosi Közgyűlésben, a kerületi érdekek minden mást felülírnak, fontos ügyek vesznek el.
magyarnarancs.hu: Maradt még a fővárosnak ilyen formán szuveneritása?
CSA: Minden rendszerben – a jóban és a legrosszabban is – lehet eredményeket elérni, csak pontosan kell tudni, hova akarom a hangsúlyokat tenni. Azt látom, hogy aki akar, tud dolgozni. Amikor szuveneritásról beszélünk, mindig pénzről is szó van, olyan mértékben vannak ma az önkormányzatok kivéreztetve, hogy nagyon szűk mozgástérben tudnak bármit megcsinálni. Ez megint párhuzamos kritikája a szociális-liberális vezetésnek is, ha jól emlékszem, Bajnai Gordon kezdte megnyesni az önkormányzatok jövedelmeit, amit Orbán Viktor fejezett be. Egy brancs maguk mind! – így tudnám összefoglalni mindazt, ami súlyosan sérti a szuveneritást.
