Újabb milliárdok az MMA-nak

  • Hamvay Péter
  • 2014. november 18.

Belpol

Kétmilliárd forintot kap az államtól új irodaházra a Magyar Művészeti Akadémia. Ha a jövő évi költségvetésbe betervezett összeget is beleszámítjuk, 2011 óta több mint 20 milliárd jutott Fekete György akadémiájának.

Kétmilliárd forintot kapott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a kormánytól irodaház vásárlására – olvasható a mai Magyar Közlönyben. Az MMA korábbi közgyűlésén már panaszkodtak, hogy a számukra felújított Vigadóba nem férnek be. Azt nem tudjuk, mi lesz a szomszédos Kristályházban birtokolt irodákkal. Ezzel persze nincs vége. A budai Hild-villát, ahol az égetően szükséges Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet működik majd – már ha találnak oda igazgatót –, fel kell újítani, és a milliárdosra becsült munkálatokra is elkél az állami pénz, mivel az MMA jövő évi költségvetésében erre csak 176 millió forint van, az is jobbára személyi kiadás, beruházásra csupán 20 milliót terveztek.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az MMA – még civil szervezetként – először 2011-ben kapott 100 millió forintos rendkívüli támogatást. Néhány hónap múlva az Országgyűlés törvényt hozott a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról. A törvény rendelkezése szerint automatikusan köztestületi tagok lettek azok, akik már benn voltak a civil egyesületként, Makovecz Imre baráti köreként működő Magyar Művészeti Akadémiában is. (Ez még az Alkotmánybíróságnak is csípte a szemét.) A törvény arról is rendelkezett, hogy az MMA-nak külön soron kell szerepelni a költségvetési törvényben, ami 2012-ben 1,5 milliárd forint betervezésével meg is történt. A 2013-as költségvetésben már 2,45 milliárd forintos támogatással szerepelt az immár köztestület, amelyet az előző év elején életbe lépett alaptörvényben is nevesítettek.

Idén 4,53 milliárdot kapott a testület, amiből több mint 1,9 milliárd forint ment el a személyi juttatásokra. Emelkedett a tagoknak járó apanázs, az MMA rendes tagjai a korábbi havi 150 ezer forint helyett január 1-jétől 200 ezer forintos, a levelező tagok pedig a 100 ezer forintos havi juttatás helyett 135 ezer forint életjáradékra váltak jogosulttá. És persze a taglétszámuk növekedett. Jövőre pedig, ha a parlament változatlan formájában fogadja el a költségvetési törvénytervezet vonatkozó részét, 5,26 milliárdra emelkedik az akadémia támogatása.

Ehhez hozzá kell számolni, hogy az MMA mostani székhelye, a Vigadó, a 4,5 milliárdos állami támogatás mellett 270 millió uniós hozzájárulás segítségével újult meg. Az MMA korábbi szatellit szervezete is rendelkezett egy irodaházzal, a Vörösmarty téri egykori ORI-székházzal. A Művészeti és Szabadművelődési Alapítványt épp a Vigadó újjáépítésére hozta létre a kormány még 1992-ben. Tulajdonába adta az Elizélt palotának becézett egykori ORI-székházat, míg vagyonkezelésébe a pesti Vigadót. Az ORI-székházat el is adta az alapítvány, helyén ma új épület áll a téren, az MMA-nak ott is vannak irodái. Az adásvételből befolyt összegből kellett volna felújítani a Vigadót, ám a homlokzatnál tovább nem jutottak. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerint csaknem 2 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak azok a szerződések, amelyeket a 2000-es évek első felében kötött a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, melynek vezetője Zelnik József volt. (Őt nemrég váltották le a Magyar Művészeti Akadémia alelnöki tisztségéből.) Az alapítvány mára beolvadt az MMA-ba.

Számításaink szerint mindent összevetve, 2011 óta több mint 20 milliárd forintba került az adófizetőknek az MMA, és ebbe nem számoltuk bele a székház eladásakor a Kehi szerint elcsorgó pénzeket, valamint a Vigadónak a hivatalos átadás után is folytatódó felújítási költségeit. A Fekete György vezette testület néhány kiállításon és díjátadón kívül eddig nemigen gazdagította a magyar kultúrát.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.