Kik állnak a Nemzetközi Oltóközpont Kft. mögött?

Egy ampulla fekete címkés

Belpol

Ötezerért előjegyzést kínálnak a koronavírus elleni vakcinára, március végén már oltanának, és ha mégsem jutnak vakcinához, visszafizetik a pénzt. Bonyolult cégháló, magas rangú kapcsolatok, pálinkafőzés és egy balatoni bringaút a tulajdonosok előéletében.

„Nem tudok Európában olyan országról, ahol lehet magán­úton koronavírus elleni vakcinát szerezni. Ez mindenhol kormányzati hatáskörbe tartozik.” „Teljesen irreális elképzelés az, hogy egy magánszolgáltató a gyártótól tud szerezni vakcinát, kis tételekkel nem is foglalkoznak.” „Kizártnak tartom, hogy fél éven belül vakcinához jussanak.” Ezeket a válaszokat kaptuk, amikor arról kérdeztük az oltások beszerzésére és azok elosztására rálátó forrásainkat, hogy mit gondolnak a Nemzetközi Oltóközpont Kft. kampányáról. A magánegészségügyi szolgáltatónál ugyanis 5000 forint ellenében előfoglalási jogot lehet szerezni a Covid-19 elleni védőoltásra. Ígéretük szerint „mindent megteszünk, hogy mielőbb beolthassuk önt”. Hangsúlyozzák, hogy oltóközpontjukban az elmúlt években több mint 200 ezer oltást adtak be, „így óriási kapcsolati hálónk, illetve gyakorlatunk van a vakcinabeszerzés területén”.

Előjegyzés

Ajánlatukhoz azt is hozzáteszik, hogy ha az állami oltási sorban nem kiemelt személy (vagy­is nem egészségügyi vagy szociális dolgozó, illetve 65 év feletti) jelentkezik hozzájuk oltásra, akkor „komoly esély van rá, hogy ön elsőként tőlünk szerezhet majd oltást, főleg, ha már most jelentkezik – az érkező vakcinákat ugyanis az előfoglalóknak fogjuk beadni először, a jelentkezés sorrendjében. Az is előny, hogy nálunk valószínűleg több vakcina közül választhat majd”.

Hogy pontosan melyikek közül, azt egyelőre nem tudni, a Telexnek a cég ügyvezetője, Kámány Zoltán Roland azt válaszolta, hogy erre a kérdésre nem válaszolhat „a titoktartási megállapodások miatt”. A laphoz eljutott egy az előfoglalóknak kiküldött körlevél, amely szerint az oltóközpont olyan vakcinagyártókkal tárgyal, amelyek termékeit az Európai Unióban már engedélyezték: vagyis a Pfizer/BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca jöhet szóba. A Pfizer Magyarország szakértői egy december végi sajtóeseményen azt mondták, hogy az oltás a közeljövőben nem kerül kereskedelmi forgalomba, mert „a teljes gyártókapacitásból a kormányzati szállításokat teljesítik legalább 2021 végéig”. Egy forrásunk ehhez hozzátette, hogy a magánoltóközpontok normál esetben egyébként nem a gyártótól szokták beszerezni az oltásokat, hanem az azokat forgalmazó nagykereskedőktől.

A Nemzetközi Oltóközpontban azonban optimisták; a már idézett, február végén küldött körlevélben azt írják, hogy akár már március végén megkezdődhet náluk az oltás, a Telexnek januárban pedig azt nyilatkozta Kámány, hogy számításaik szerint 2021 első negyedévében engedélyezett oltóanyaghoz jutnak. Mi is megkérdeztük tőlük, hogy mire számítanak most, március elején, mikor tudják elkezdeni az oltást, de lapzártánkig nem érkezett tőlük válasz. Miként arra sem, egyáltalán hogyan tudnak magánszolgáltatóként koronavírus elleni vakcinához jutni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?